Az unió csalás elleni hivatalának friss jelentése szerint a magyarországi kifizetések 2,2 százaléka volt problémás. Ez több, mint hétszerese az uniós átlagnak.
HIRDETÉSAz uniós csalás elleni hivatalának éves jelentése szerint Magyarországra szabták ki a legtöbb büntetést az uniós pénzekkel történt csalások miatt 2016 és 2020 között. A korrekció aránya a kifizetések 2,2 százalékát érinti, ez több, mint hétszerese az uniós átlagnak. Azonban ez is előrelépést jelent a tavalyi közel négy százalék után. A hatóságok együttműködése közben javult az uniós szervekkel: A magyar hatóságok által kivizsgált ügyek kétharmadában vádemelés történt.
Továbbra is Magyarország vezeti a pénzügyi korrekciós listát az unió strukturális valamint a mezőgazdasági alapjainak kifizetéseinél. Ez az OLAF friss jelentéséből derül ki. A 2016 és 2020 közötti időszakban a kifizetések 2,2 százalékánál kértek korrekciót. Vagyis az uniós kifizetéseknél ilyen arányban találtak szabálytalanságot, vagy csalást az ellenőrök. Összehasonlításképp: az uniós átlag ebben az időszakban 0,29 százalék volt, vagyis Magyarország esetében a bírság összege több, mint hétszerese ennek. És ez az arány háromszorosa a második legrosszabb Bulgária 0.69 százalékos indexének.
FRISSÍTÉS:
Riporterünk megkérdezte az OLAF igazgatóját, Ville Itälä-t a kiugróan magas magyar számról. Az igazgató így válaszolt:
"Más tagállamokhoz képest ez a szám valóban magas. De ez az adat öt év összesítése. 2016-ban voltak olyan ügyek, ahol nagy értékben tettünk ajánlásokat. De azóta javult a helyzet. És tavaly mindössze kétmillió euró értékben tettünk ajánlásokat. "
Svédországban, Lettországban, Finnországban és Cipruson viszont nulla százalék a pénzügyi ajánlások aránya, vagyis ott semmilyen korrekciós intézkedést nem szabtak az ellenőrök. Az előző évekkel összehasonlítva azonban a magyar adatok így is előrelépést jelentenek, hiszen tavaly még közel négy százalék volt az ajánlások aránya az összes kifizetéshez képest ötéves átlagban. Az az uniós átlag több, mint tízszerese volt.
Az elmúlt öt évet tekintve a magyar hatóságok lényegében átlagos arányban vették figyelembe az OLAF ajánlásait. 16 ügyben nem volt semmilyen lépés, kilenc esetben vizsgálódtak a magyar hatóságok, ebből hat ügy vádemeléssel zárult. A 67 százalékos vádemelési arány magasnak számít uniós szinten.
Rontott viszont Magyarország az évente megindított vizsgálatok számát tekintve. összességében 2020-ban a harmadik helyen áll Magyarország: Nyolc vizsgálatot indítottak, ebből négy zárult ajánlással a magyar hatóságok felé. A tavalyi jelentésben összesen öt vizsgálat szerepelt és két esetben javasolt lépéseket a hivatal. Idén Olaszország esetében ez 13 megnyitott és 8 ajánlással lezárt ügyet jelent, mag a második legrosszabb Bulgária esetében 8 ügyből hét ajánlás született.
Ahogy az előző években, az OLAF az idén sem árult el részleteket az egyes ügyekről, azokat csak a tagállami hatóságok hozhatják nyilvánosságra. Így az sem világos, hogy a magas, 2,2 százalékos korrekciós arány minek köszönthető. A tavalyi jelentés közzétételekor mindenesetre a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja a négyes metró építésének ügyével hozta összefüggésbe a magas büntetést, mert szerintük ezekben az években tárta fel az OLAF a metróépítésnél tapasztal korrupciós ügyeket és ekkor szabott ki rekordösszegű bírságot. A jelentés itt olvasható el.