A NASA tudósai részben arra keresnék a választ, lehetett-e valaha óceán a Vénusz bolygó felszínén, illetve mitől alakult ki olyan forróság, amely még az ólmot is képes lenne megolvasztani.
Két új tudományos missziót küld a Vénuszra a NASA, hogy a bolygó légkörét és geológiai összetételét tanulmányozza. A 2028-ban, majd 2030-ban indítandó küldetésekre egyenként 500 millió dollárt kapott az amerikai űrkutatási hivatal.
A NASA több mint 30 éve nem indított tudományos missziót a Vénuszra. Legutóbb a Magellán űrszonda gyűjtött adatokat a bolygóról, akkor sikerült felszínének 98%-át feltérképezni.
Az új, DAVIMCI+ misszió célja megtudni, hogy hogyan alakult ki a bolygó sűrű atmoszfériája. A DAVINCI+ (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging) várhatóan az első nagy felbontású képeket is elkészíti majd a Vénuszon, és azokról a tesserának nevezett, deformált képződményekről is készít majd felvételeket, amelyek arra engedik következtetni a kutatókat, hogy a Vénuszon is kialakulhatott tektonikus mozgás, illetve választ találhatnak arra, hogy volt-e valaha óceán a bolygó felszínén.
A VERITAS-ra keresztelt (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy) program pedig arra keresi a választ, hogy miért alakult ki más geológiai összetételű bolygó a Föld szomszédságában.