Ukrajnában egyszerre harcolnak az oroszabrát szeparatistákkal és a járvánnyal. A frontvonalban élők segítség nélkül aligha tudnának túlélni.
Kelet-Ukrajnában két háború dúl: az egyik az ukrán hadsereg és az Oroszország által támogatott szeparatisták között, a másikat a coviddal szemben vívják.
A kosztiantinivkai járványkórház főorvosa, Nadia Sejcsenkó szerint az egész régióban folyamatosan hiány van oxigénből.
Áprilisban körülbelül 150 ezer orosz katona árasztotta el Ukrajna és a Krím határát. Néhány hétnyi gyakorlatozás után visszavonultak. De az itt élők úgy érzik, bármikor elfajulhatnak a harcok.
Egy Vodianéban élő férfi, Ivan Nahornuk szerint a településen olyan az élet, "mintha Csernobilban élnénk, senkinek sem kellünk."
Sztanyicia Luhanszkában jól látható a járvány hatása. Ebben a városban van az egyetlen gyalogos átkelési pont az 500 kilométeres frontvonalon. Az átjárási lehetőséget a háború és a covid is korlátozza.
"Ezelőtt naponta 15 ezren keltek át a luhanszki ellenőrző- áteresztő ponton. Ez a szám ma naponta 2000 körül van mindkét irányban" – mondta Olehna Hrekova, a "Jog a védelemre" nevű civil szervezet munkatársa.
Sztanyica Luhanszkában a járvány előtt az emberek át tudtak menni a nyugdíjukért, meglátogatni a családjukat, hivatalos ügyeket intézni. Sokan pedig naponta jártak át terményt árulni.
Mára teljesen leállt a gazdaság. A határ mindkét oldalán elszegényedtek és magukra maradtak az emberek.
"Nincs mindenkinek pénze a covid-tesztre. Ezért az emberek nem mennek át, csak ha muszáj. Mi Ogyesszából jöttünk a rokonokhoz. A járvány előt évente kétszer jöttünk, most másfél éve először jutottunk át" – mondta egy határátkelésre váró.
Innen Peredilszkébe megyünk, öt kilométerre a katonai frontvonaltól. Itt az új koronavírussal harcolnak.
Ilyen orvosi rendelőkbe jönnek a Kelet-Ukrajna legveszélyesebb részén élők, ha orvosi ellátásra van szükségük. Okszána Liszogor főnővér tíz ember munkáját végzi: "Két falu 1200 emberéről gondoskodok. Korábban sem volt elég egészségügyi dolgozó, a járvány alatt még jobban kellenének. Az orvosok félnek a falvakba jönni" – mondta a főnővér.
Veszélyes feladat itt dolgozni a világjárvány harmadik hulláma alatt. Covid-tesztek nincsenek, és a dolgozók többsége már megfertőződött.
"A járvány miatt pánikolnak az emberek. A vörös zónákban sokan megfertőződnek. Nem járnak vásárolni, de még az orvoshoz is félnek elmenni" – mondta Liszogor.
Egy idős asszony megerősíti az elmondottakat: "Nem megyek oda, ahol sokan vannak és nagy a zsúfoltság. Én 80 éves vagyok, a férjem 85. Félünk."
A már eleve gyenge ukrán egészségügyi rendszerbe 40 százalékkal több dolgozó kellene a járvány kordában tartásához. Egy orvosi civil szervezet számításai szerint még a külföldi önkéntes orvosokkal együtt sem tudják kielégíteni a szükségleteket.
"A konfliktus következményeképp az egészségügyi ellátórendszerben nincs sürgősségi járványügyi ellátás. A nemrégiben létrehozott egységek pedig nem tudják teljesíteni az elvárásokat" – mondta a szervezet egyik munkatársa, Szerhij Vinohradov.
Még a frontvonaltól távolabb lévő covid-kórházak sem bírják a terhelést. A konsztiantinivkai járványkórházat ugyan kibővítették, de még több dolgozóra és még több ágyra lenne szükség.
"Most 90-100 betegünk van, többségük súlyos állapotú. A kollégáimat túlórákra kérem, ki is tudjuk fizetni őket, de ez is kevés. A dolgozók nagyon kimerültek" – mondta Nadia Sejcsenkó. "Naponta 70-80 palack oxigénre lenne szükségünk, de csak 45-50-et engedhetünk meg magunknak."
Az oxigén az egész donyecki régióban hiánycikk.
Ahogy a világban máshol, Doyneckben és Luhanszkban is csökken az új fertőzöttek száma, de még mindig vészhelyzet van.
"Az új fertőzöttek száma talán csökken, de több beteg van súlyos állapotban. ez azt jelenti, hogy az intenzív ágyak tele vannak, és a járvány nem szűnt meg. Sok embert otthon ápolnak a rokonok" – mondta Sejcsenkó.
Az elzártság egyes régiókban segített megállítani a vírust.
Opitnyében, egy kilométerre a fronttól minden házon a háború nyomai látszanak. A víz- és a gázellátás hét évve szünetel.
A faluban nincs koronavírusos beteg. De itt senki sem mozdulhat a hadsereg engedélye nélkül. Az itt élők kizárólag a People in Need nevű segélyszervezettől kapnak vizet kéthetente. A civilek munkáját az Európai Unió támogatja.
A korábban nyolcszáz lakosú falu mára negyvenfősre zsugorodott. Tiszta víz nélkül nem lehetne megállítani a fertőzéseket.
"A faluban mindenki nyugdíjas, ha a falut meglátogatná a covid, az nagy baj lenne. Nincs orvosi ellátás, mert az orvosok nem jönnek ki ide" – mondta egy helyi asszony, Olena Lijebediva.
A környéken sok település maradt magára. A Vodianéban élő Iván is elkapta a fertőzést, februárban vitték kórházba, most már gyógyul. Az elmúlt egy évben 12 ezer embert vittek a covid miatt kórházba a frontvonalról.
"A covid olyan, mintha még egy háború lenne. Ugyanolyan félelmetes. Mintha semmi sem történne, aztán egyszercsak meghal valaki. Az egyik pillanatban élnek, a másikban már meghaltak" – panaszolta Iván Nahorniuk.
Iván és a felesége szerint az oltás meg fogja menteni a falut. De az oltás lassan halad Ukrajnában.
"Az oltáshoz idő kell. Tegnap volt itt az orvos, egy családot beoltott, aztán elment" – mondta Nahorniuk.
A Covax program keretében a gazdagabb országok vakcinát adományoznak a kevésbé szerencséseknek. Ukrajna 8 millió dózist kaphat, ez a lakosság 20 százalékának elegendő.