Az athéni kormány akár a gazdaság össztermékének ötödének megfelelő támogatást is lehívhat Brüsszelből a következő években. Az ország versenyképessége azon nem ezen múlik majd.
HIRDETÉSGörögország az uniós helyreállítási alap egyik legnagyobb kedvezményezettje lehet. Az athéni kormány az éves össznemzeti termék 20 százalékának megfelelő csomagot rakott össze, a céljuk az, hogy további magánbefektetéseket vonzzanak a térségbe.
Görögország összesen 57 milliárd eurót mobilizálna a gazdaság és a társadalom koronavírus utáni újjáépítésére a következő években. Ebből segítenék az ipart, megreformálnák az állam működését és növelnék az exportot.
Kiriákosz Micotákisz miniszterelnök szerint több ezer munkahely jöhet létre és átalakulhat a gazdaság szerkezete is. A programon belül Athén 30,5 milliárd eurót hív le az uniós helyreállítási tervből. Az összeg 38 százalékát fordítanák zöld programokra, 22 százalék pedig a digitális szolgáltatások és a kutatás támogatására menne. És szerkezeti reformokra is szükség lesz.
A helyzetet nehezíti, hogy Görögország éppen elkezdett kimászni a gazdasági válságból, amikor beütött a koronavírus-válság. Tavaly 8 százalékos recesszió és rekordszintű munkanélküliség sújtotta az országot.
“A pénz nagy része 2023-ban, vagy még később érkezhet. Vagyis ez inkább középtávú segítség a gazdaságnak és a munkaerőpiacnak. Ugyanakkor ezzel befolyásolhatják a befektetéseket is, hiszen ha a piacok úgy látják, hogy a görög kormány okosan fekteti be a pénzt, akkor megindulhat a tőke az ország felé. Ebben az esetben a talpraállás gyorsabb lesz, a munkanélküliség pedig nagyobb ütemben csökkenhet” - mondta Darvas Zsolt, a Bruegel Intézet gazdasági elemzője.
A szakértő szerint a korábbi uniós segélyprogramok iránymutatással szolgáltak Athén számára a fejlesztési terve kidolgozásában. Görögország az egyik legnagyobb kedvezményezett lesz, az éves GDP-je 20 százalékát jelentik majd az uniós kifizetések. Azonban mindez nem oldja meg a görög gazdaság versenyképességi problémáját.
A zöld és a digitális fordulat nyilvánvalóan növeli majd a befektetéseket, ugyanakkor maga a versenyképesség igazából a mikrokörnyezeten múlik, azon, hogy mennyire jól szervezettek a cégek, mennyire jól képzett a munkaerő, és hogy mennyire képesek jól megragadni a lehetőségeket a vállalatok. Mindezek összessége határozza majd meg a versenyképességet és ezen nem változtat a fejlesztési terv” – mondta Darvas Zsolt.
Az első kifizetések előfinanszírozásként már a nyár végén megérkezhetnek Görögországba.