Egy új repülőtér építése miatt feszültek egymásnak a természetvédők és a turisztikai fejlesztéseket támogatók Albániában.
Albánia az orvvadászok paradicsoma. De a Narta lagúnán átvonuló vándormadarak számára nem csak a fegyverek és a gyorsa autók jelentenek fenyegetést. Albánia legelismertebb madárvilág-szakértőivel találkozunk, akik az idegenforgalmi célú fejlesztések veszélyeire hívják fel a figyelmet.
— Albánia a vándormadarak egyik legfontosabb vonulási útvonalán fekszik, Európa és Afrika között. Most egy nemzetközi repülőteret építenének a költöző madarak miatt védett terület belsejében. Induljunk felfedezésre Albánia lápvilágában – mondta az Euronews riportere, Hans von der Brelie.
Itt van velünk a koszovói természetfotós, Arian Mavriqi is. Neki a Narta lagúna az egyik kedvenc helye, ahol nagyszerű képeket készíthet madarakról. A lagúnát helyi halászok is használják, egyikük, Viktor Moçka épp arra készül, hogy kirakja a hálóját kis csónakjából. Ő nem izgul a repülőtérépítés miatt. Mint sok más albán, ő is hisz abban, hogy az idegenforgalmi fejlesztések az egész gazdaságnak jót tesznek.
— A repülőtér jó lesz a falvainknak és a városainknak. Közel lesz, így nem kell többé a tiranai reptérre mennünk. Ráadásul építenek egy utat, ami közvetlenül összeköti majd a tengerparttal, és sok szállodát is építenek, ami munkahelyeket teremt – mondta Viktor Moçka helyi halász.
A kormány terve szerint ugyanis a beruházás nem csak egy nemzetközi repülőteret ígér, hanem nagyszabású szállodaépítést, kikötőt és turistaüdülőket.
A tudósok, mint Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaságtól, és Zydjon Vorpsi a PPNEA környezetvédelmi szervezet projektvezetője viszont teljesen elborzadtak. A helyszín ugyanis Albánia és a Földközi-tenger legnagyobb és legfontosabb vízi élőhelye.
— A madarak az adriai vándorlásuk során használják a területet. Tehát ha veszélyeztetjük ezt a helyet, azzal kizárjuk innen a madarakat – mondta Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaság munkatársa.
— A tervek nemzeti és nemzetközi törvényeket is sértenek. Albánia az Európa Unió tagja kíván lenni, a tervek pedig a madarak és élőhelyük védelmét szolgáló direktívákat sértik. Nem engedhetjük meg azt a luxust, hogy elveszítsük ezt – mondta Zydjon Vorpsi, a PPNEA környezetvédő szervezet munkatársa.
Albánia aláírta az afrikai és eurázsiai útvonalon vándorló vízimadarak védelméről szóló egyezményt, amely az itt élő 92 fajt érinti.
A választások közeledtével azonban mind a kormánypárt mind az ellenzék arra kényszerült, hogy az idegenforgalmi befektetők mellé álljon.
Albánia gazdasága profitálna a tengerparti turisztikai beruházásokból. Európa egyik legszegényebb államában sürgős lenne a gazdaság fellendítése. Vlora polgármestere szerint a város a Földközi-térség következő turisztikai központja lehet. Az új repülőtér kijelölt helyén pedig korábban is repülőtér működött, hárítja a természetvédők aggályait.
— A reülőtér egy olyan helyszínen épül meg, ahol évekkel korábban, a kilencvenes években katonai reptér működött. Nekem polgármesterként természetesen az a célom, hogy a város gazdasága fellendülésnek induljon a repülőtér megépítése után. Szerintem ennek a leggyorsabban meg kell valósulnia – mondta Dritan Leli, Vlora polgármestere.
Xeka és Vorpsi megmutatta a korábbi és a jövőbeni repülőtér helyszínét, íme: a védett terület. A helyszín szinte minden létező vadvilág- és természetvédelmi rendszernek a része, amihez eddig Albánia csatlakozott. Több mint kétszáz madárfajt figyeltek meg itt. A katonai repülőtér példája viszont téves, mondják a tudósok.
— A régi repülőtér nem igazi repülőtér volt a hadsereg a kiképzésekhez használta. Most valódi, nagy forgalmú repülőteret akarnak ide építeni. Mi nem a repülőteret ellenezzük, a helyszínválasztással nem értünk egyet – mondta Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaság munkatársa.
— Ez a természetvédelmi területek megőrzése szempontjából fontos ügy. Ha itt precedenst teremtenek, akkor bárhol lehet majd stratégiai beruházásokat végrehajtani, más védett területeken is – mondta Zydjon Vorpsi, a PPNEA környezetvédő szervezet munkatársa.
A madármegfigyelők kampányt indítottak, hogy meggyőzzék a helybélieket: kitömött madarakért cserébe madarakról készült nagyszerű fotókat adnak.
Egy helyi étterem tulajdonosa jó ötletnek tartja a repülőteret, de szerinte sem szabadna védett területen felépíteni.
— A legjobb lenne egy kicsit távolabb megépíteni a repülőteret. Itt rossz hatása lenne a lagúnára, akadályozná az élővilágot, és az itt élő állatokat. Szerintem sokkal jobb lenne, ha egy kicsit távolabb építenének repülőteret – mondta Arsen Llambro, a Tavern of Friendship tulajdonosa.
A sós mocsár nagy testű madarakat is nagy számban vonz: pelikánokat, gémeket, kócsagokat és flamingókat is. Ez pedig az ütközések veszélyét is magában hordozza. A tengerparton intenzív hotelépítés zajlik. Az idegenforgalmi fejlesztések pedig folyamatosan pusztítják a lápvidéket.
Erald Xeka ma egy csoport magyar ornitológussal dolgozik együtt. A madarak útvonalát követő közös projekt hat évvel ezelőtt indult. Hogy pontos adatokat kapjanak, a madarakat napelemmel működő rádióadókkal szerelték fel. De hiába a kutatási adatok, az albán politikusok elkötelezték magukat a beruházás mellett.
Amíg Xeka a hálóba repült madarak gyűrűzi, nézzük meg az Európai Bizottság országjelentését, amelyben Albánia stratégiai befektetéseket szabályozó törvénykezését vizsgálták. A jogszabályok lehetővé teszik, hogy védett területen is nagyszabású beruházásokat végezzenek. A Bizottság ezt a biodiverzitás védelme szempontjából aggályosnak tartja. Ehhez harminchét természetvédelmi szervezet csatlakozott egész Európából.
— A tengerparti részek nagy nyomás alatt állnak Albániában: a tervek szerint üdülőket építenek és erősödik a turizmus. Ha ezt szeretnénk, akkor élőhelyeket veszítünk el. A vándorlásuk alatt a madarak éppen ilyen helyeken pihennek meg és töltődnek fel, mielőtt továbbrepülnének egy másik kontinensre. Meg kell védenünk ezeket a helyeket – mondta Erald Xeka az Albán Ornitológiai Társaság munkatársa.
Az albán főváros, Tirana. Ha nem változik a törvényhozók hozzáállása, akkor a törékeny vízimadár populáció tovább csökken. És eljön az a nap is, amikor a fajok egy része a természetből, a természettudományi múzeumba kerül. Xherri Xhemal, a PPNEA természetvédő szervezet projektmenedzsere egy gulipánt mutat.
— Ez is egyik azoknak a madárfajoknak, amelyek itt szaporodnak, de ha felépül a reptér, akkor több már nem – mondta Xherri Xhemal, a PPNEA természetvédelmi szervezet munkatársa.
A Narta lagúnában a végéhez közeledik a nap. Arian Mavriqi még gyerekként talált egy sérült madarat. Szülővárosában nem volt állatorvos, így bevitte a helyi kórházba, de az orvosok nem látták el. Arian ekkor határozta el, hogy természetfotós lesz.
— Rengeteg madarat látok itt és jó képeket tudok róluk készíteni. De nem vagyok benne biztos, hogy ezt akkor is folytatni tudom, ha megépül a repülőtér. Remélem, sikerül meggyőzni az embereket, hogy máshol építsék fel – mondta Arian Mavriqi természetfotós.
Albánia az Európai Unió tagja kíván lenni, ezért az országnak tiszteletben kell tartania az uniós jogot, beleértve a vadvilágvédelmi direktívákat is.