NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az EP kötelező magatartási kódexet szeretne a cégek számára

Az EP kötelező magatartási kódexet szeretne a cégek számára
Szerzői jogok MUNIR UZ ZAMAN/AFP
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

A javaslat célja az, hogy megfékezzék az európán kívüli beszállítóknál a munkaerő kizsákmányolását. A Fidesz nem támogatta a jelentést, mert szerintük az versenyhátrányt jelent a cégeknek.

HIRDETÉS

Az Európai Parlament fellépne a munkaerőt súlyosan kizsákmányoló külföldi cégek ellen. Egy jogalkotási javaslat szerint az európai székhelyű vállalatoknak be kellene tartaniuk egy most készülő magatartási kódexet, és ellenőrizniük kellene, hogy a beszállítóik ügyelnek-e a környezetvédelmi és a munkaügyi normák betartására. A fideszes képviselők bírálták a javaslatot, amely szerintük többletterhet ró a gazdasági szereplőkre.

Az Európai Parlament képviselői felvennék a harcot a kizsákmányolás és a gyermekmunka ellen a harmadik világban. Az európai cégeket köteleznék arra, hogy csak feddhetetlen hátterű beszállítóktól vásároljanak és vállaljanak felelősséget az esetleges katasztrófákért. Erről szól az uniós vállalati magatartási kódexről szóló jelentés, amelyet jóváhagytak az Európai Parlamentben.

"A javaslat célja az, hogy felelősségteljes magatartást kérjen az üzleti világtól. Szeretnénk elkerülni a médiában látott eseteket, mint amilyen a bangladesi gyáromlás, a nigériai szennyezések voltak, vagy éppen a vendégmunkások halála a katari focivébé építkezésein. Szeretnénk, ha ilyesmi ritkábban történne meg, valamint azt is, hogy az ilyen esetekhez köthető európai cégek is vállalnák a felelősséget" - mondta az ügy beterjesztője, egy holland EP-képviselő.

Az európai országok némelyikében van már hasonló szabály a kellő gondosság elvéről, például Hollandiában így kezelik a gyermekmunkát, vagy Nagy-Britanniában a kényszermunkát használó cégeket. Franciaországban egy általános érvényű szabály van, de ez csak a nagyvállalatok beszállítóira vonatkozik.

"Ha összeomlik egy gyár Pakisztánban, vagy Bangladesben egy beszállítónál, az áldozatok családtagjai nem feltétlenül tudják, hogy milyen jogsértés történt és hogy hová fordulhatnak segítségért, például az Európai Unió Bíróságához. Egy olyan direktívát szeretnénk, amely polgárjogi felelősséget vállal az áldozatokért, akik így kártérítést kaphatnak" - mondta egy aktivista, Claudia Saller.

Az Európai Bizottság még a nyár előtt törvényalkotási javaslatot nyújthat be az ügyben és az igazságügyi biztos szerint a program az európai zöld tervbe is bekerülhet.

Fideszes EP-képviselők közleményben bírálták a tervet. Győri Enikő arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelentés elrugaszkodik a valóságtól. Szerinte nem lehet elvárni, hogy az üzleti szereplők legyenek a világ csendőrei. A javaslat egyértelmű versenyhátrányt jelent majd az uniós vállalatoknak - közölte a fideszes politikus.

Egy másik fideszes EP-képviselő, Schaller-Baross Ernő is bírálta a javaslatot.

"Felelőtlenség újabb előírásokkal terhelni az európai vállalatokat, és elvárni azt, hogy egymást ellenőrizgessék az emberi jogok, környezetvédelmi előírások és a tisztességes vállalatirányítás érvényesülése terén. Ez nem a vállalkozások, hanem a hatóságok feladata” - írta a fideszes politikus.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Katari vb: 6700 migráns munkás halt meg 2010 óta

Összecsapások Indonéziában az új munkaügyi törvény miatt

Nemzetközi Munkaügyi szervezet: lehetne jobb a helyzet Európában munkahelyek terén