Vagyis a britek egyezség nélküli távozására.
HIRDETÉSAz Európai Parlament elfogadta a vészhelyzeti tervet arra az esetre, ha megegyezés nélkül ér véget az átmeneti időszak a brexit ügyében. Ezzel kerülnék el január elsejétől a káoszt a szállításban és a légiközlekedésben.
Bár a tárgyalások még nem értek véget az Egyesült Királyság és az Európai Unió között, Brüsszelben felkészültek a legrosszabb eshetőségre, a megállapodás nélküli brexitre január elsején. Akkor jár le a felek közötti átmeneti időszak, amellyel lényegében kitolták az uniós szabályok érvényességét. Alku nélkül az EU harmadik országként tekintene a szigetországra, ami káoszt okozna a közlekedésben és a kereskedelemben.
A most elfogadott vészhelyzeti terv három részből áll.
- Hat hónapra biztosítanák a légiközlekedés alapvető feltételeit. Az Egyesült Királyság légitársaságai használhatják ezalatt az uniós légteret és közvetlen járatokat üzemeltethetnek.
- A légiközlekedés biztonságának garantálásáért meghosszabbítják az ezzel kapcsolatos termékek és szabályozások érvényességét. Ezzel elkerülhető az, hogy a földre kényszerüljenek a brit, illetve az uniós repülőgépek az engedélyek hiányában.
- Az alapvető közúti kapcsolatok biztosításához hat hónapra engedélyezik a közúti teher -és személyszállítást az Európai Unió és az Egyesült Királyság között. Közben folytatódnak a tárgyalások Brüsszel és London között, de az uniós brexit-főtárgyaló szerint még sok akadály van.
"Eljött az igazság pillanata, nagyon kevés időnk maradt. Talán csak néhány óta, hogy kidogozzuk az alkut, ha azt szeretnénk, hogy január elsején életbe lépjen ez a megállapodás” – mondta Michel Barnier az Európai Parlamentben.
Boris Johnson viszont az Európai Uniót hibáztatta a megrekedt tárgyalásokért.
"Az Egyesült Királyság mindent megtett, reméljük, hogy az uniós barátaink is hoznak majd valamit a tárgyalóasztalhoz. Tényleg itt tartunk” – mondta a brit miniszterelnök.
A legnagyobb vita a halászati jogok ügyében van. Az Európai Unió ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy az európai flották továbbra is használhassák a brit vizeket. London viszont évente kitárgyalt kvótákat szeretne.
"A hozzáférés a halászatból élő közösségek számára a véget jelentené, hiszen nem tudnának dolgozni. Ezért nagyon fontos az, hogy hosszútávú megállapodást kössünk, amivel tervezni tudnak a halászok, akik sokat fektettek ebbe" – mondta egy luxemburgi EP-képviselő, Christopher Hansen.
Az Európai Parlament ultimátumot adott a feleknek: szerintük az év végi ratifikációhoz vasárnapig egyezséget kell kötni. Az EP-képviselőknek így is 700 oldalt kellene áttanulmányozniuk.
"Rugalmasak leszünk, de időre van szükségünk, hogy ellenőrizzük a dolgokat” – mondta egy német EP-képviselő, Bernd Lange.
Ha egyezség nélkül ér véget az átmeneti időszak, vámokat és ellenőrzéseket vezetnek be a két fél között januártól.