Megint elmarasztalta Magyarországot az Európai Unió Bírósága

HIRDETÉS

Magyarország megszegte az uniós szabályokból következő kötelezettségeit, amikor egyrészt nem biztosított megfelelő nemzetközi jogi védelmet a menedékkérőknek, másrészt jogellenes fogva tartotta őket a tranzitzónákban, illetve szintén jogellenesen viszaküldte őket a határon - ezt az ítéletet hozta az Európai Unió Bírósága.

A per az Európai Bizottság és Magyarország között folyt, és az volt a lényege, hogy az unió kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben, amelyet a bíróság most helybenhagyott.

Az ítélet a következőket állapítja meg:

• Magyarország a nemzetközi védelem megadására vonatkozó kötelezettségét megszegte, amikor szándékosan olyan helyzetet idézett elő, hogy harmadik országból érkező menedékkérők számára a lehetetlennel legyen határos a kérelmük beterjesztése, illetve szándékosan késleltette annak feldolgozását.
• Őrizetben tartotta őket a tranzitzónákban, holott ez a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények értelmében csak meghatározott feltételek fennállása esetén lenne jogszerű, ezek egyike sem állt fent, miközben a magyar hatóságok mindenkit a tranzitzónába zártak, aki nem volt 14 évesnél fiatalabb, kísérő nélküli kiskorú.
• Elutasította a Bíróság azt az érvelést, hogy a migrciós válság kivételes volta miatt el lehetett térni a vonatkozó uniós szabályoktól.
• Megszegte a kötelezettségeit Magyarország azzal is, hogy a rendőrök sok menedékkérőt erőszakkal visszaküldtek a kerítés túloldalára, ez kitoloncolásnak minősül, amelyre szintén számos szabály vonatkozik, ezek egyikét sem tartották be. 4,5 év alatt töb mint ötvenezer embert kényszerített Szerbiába.

Májusban egy korábbi ítélet már kimondta, hogy az uniós jogszabályokba ütközik Magyarországnak az az értelmezése, hogy aki biztonságos harmadik országból - tipikusan Szerbiából - érkezik, azt nem illetheti meg menekültügyi védelem, mert nem forog közvetlen életveszélyben.

A tranzitzónákat Magyarország az ítéletet követően bezárta, és az ott őrzött embereket befogadó központokba szállította. A menedékjogra vonatkozó szabályokat pedig úgy alakította át, hogy a külképviseleteken lehet ún. humanitárius vízumot igényelni, ezzel belépni Magyarországra, majd itt benyújtani a menedékkérelmet. A humanitárius vízum iránti kérelemelutasítása ellen fellebbezni sem lehet, vagyis Magyarország továbbra is a menedékkérők adminisztratív eszközökkel való eltántorításában látja a megoldást.

- Az Európai Unió Bíróságának mai döntése okafogyott, hiszen már nem állnak fenn azok a körülmények, amelyekről jelen eljárás szólt. A tranzitzónákat bezártuk, de a szigorú határőrizetet fenntartjuk - reagált Varga Judit igazságügyminiszter a döntésre. - A jövőben is megvédjük Magyarország és Európa határait, és mindent megteszünk annak érdekében, hogy megakadályozzuk nemzetközi migránsfolyosók kialakulását. Magyarország csak addig lesz magyar ország, ameddig megmaradnak határai. Ezért határaink védelmére nem csak ezerszáz éves államiságunk de gyermekeink jövője is kötelez.

- A mai ítélet remélhetőleg véget vet a magyar menekültügy egyik legszégyenteljesebb gyakorlatának. A Magyar Helsinki Bizottság 2016 nyara óta dokumentálja a visszakényszerítések okozta jogsértéseket. A kezdetek óta számos alkalommal felhívtuk a kormány, a rendőrség, valamint az ombudsman figyelmét arra, hogy ezek a visszakényszerítések Magyarország nemzetközi kötelezettségeibe ütköznek. Számos esetben rendkívül súlyos bántalmazásokról számoltak be az áldozatok. A Magyar Helsinki Bizottság jelenleg is több ilyen ügyben képviseli az áldozatokat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. Az Európai Unió Bírósága döntését követően a kormány köteles az uniós jognak megfelelő módosítási javaslatokat benyújtani az Országgyűlésnek. Addig is, ameddig erre várunk, a hazai hatóságoknak tartózkodniuk kell a további visszakényszerítésektől – értékelte az ítéletet Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke.