Az uniós vezetők videókonferenciáján csak annyi derült ki, még dolgozni kell a mindenki számára elfogadható alkun a költségvetés ügyélben.
HIRDETÉSLényegében eredmény nélkül zárult a költségvetés ügyében az a videókonferencia, amelyen a magyar és a lengyel vétóval való fenyegetés miatt kialakult helyzetet próbálták tisztázni. A tárgyalások folytatódnak azért, hogy mindenki számára elfogadható megoldást találjanak.
Videókoferenciát tartottak az uniós tagországok vezetői a magyar, illetve a lengyel költségvetési vétó után. Megoldás azonban nem született, az Európai Tanács vezetője, Charles Michel szerint bár a túlnyomó többség támogatja a költségvetés és a jogállamisági eljárás ügyében tett javaslatot, Magyarország és Lengyelország fenntartásai továbbra is megvannak. Így az unió német elnöksége próbál majd tárgyalni az ügyben. Budapest és Varsó az úgynevezett jogállamisági mechanizmus miatt fenyegetett vétóval, szerintük azt ugyanis politikai fegyverként használja az EU. A fideszes Hidvéghi Balázs csatornánknak így indokolta a lépést.
“A júliusi uniós csúcson megegyeztek a tagállami vezetők és az egy jó alku volt. Ott az európai gazdaságnak és a szükséget szenvedő európaiaknak nyújtandó segítségről döntöttek a járvány közepén. És világosan kimondták benne, hogy az unió pénzügyi érdekeit védeni kell. Erről nincs köztünk vita. Azonban ha a jogállamiságról beszélünk, amire egyébként nincs világos definíció, akkor látni kell, hogy ez egy ideológiailag felhasznált szubjektív ügy, amelyet a politikai aréna egyik oldala erőltet. De ezt nem szabadna az unió működésével összekötni” – mondta Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő.
A magyarországi ellenzék szerdán közös nyilatkozatban utasította el a magyar költségvetési vétót. Cseh Katalin momentumos EP-képviselő így fogalmazott erről.
“Nagyon fontos elmondani, hogy a magyarok több, mint hetven százaléka támogatja a jogállamisági mechanizmust. A magyar vállalkozásoknak, a magyar önkormányzatoknak szükségük van az uniós forrásokra. Az ellenzék azt üzeni, hogy Orbán úr nem egyenlő Magyarországgal. Sokan támogatják a jogállamisági mechanizmust, és mi magyarok nem szeretnék blokkolni az uniós költségvetést“ - mondta Cseh Katalin.
Egy párizsi egyetemi professzor szerint az uniónak ellen kell állnia Magyarország és Lengyelország fenyegetésének.
“Ha az Európai Unió tagja akar maradni valaki, akkor tiszteletben kell tartani a jogállamiságot. Ez azt jelenti, hogy független igazságszolgáltatásra van szükség, teljesen szabad sajtóra van szükség, amely az alkotmány keretein belül bármit közölhet. Már túlságosan régóta fennállnak a jogsértések és valóban rendszerszintűek, állandóak voltak. Rengeteg szervezet elmondta már ezt, hogy nem lehet hagyni, hogy Magyarország és Lengyelország uniós pénzeket kapjon, miközben nem tisztelik a jogállamiságot” - mondta Alberto Alemanno professzor.
A jogállamisági ügyre és a költségvetésre az unió következő, decemberi csúcstalálkozóján térhetnek majd vissza a vezetők. Az Euronews által rendelt felmérésből egyébként az derült ki, hogy a Magyarországon megkérdezettek többsége szerint nem volt jó döntés a vétó.