Véget ért a brüsszeli Zöld Hét. Az aktivisták fő célja az volt, hogy a döntéshozók ne adják fel a klímacélokat.
A brüsszeli Zöld Hét végeztével visszatekintünk arra, hogyan látják a koronavírus miatti válságkezelés és a klímavédelem viszonyát a döntéshozók, illetve az aktivisták.
A koronavírus-járvány második hulláma újabb csúcsokat döntött. Csehországban és Írországban is kijárási korlátozást vezettek be. Dublinban és Prágában is elcsendesedtek az utcák, bezártak a vendéglátóhelyek és az éttermek. Az nem világos, hogy meddig marad életben a korlátozás. És lehetséges, hogy más országok is követik majd őket. A járványhelyzet áldozatává válhat az uniós klímapolitika is. Brüsszelben Zöld Hetet tartottak, ahol az európai aktivisták elmondták: attól tartanak, hogy az egészségügyi válsághelyzet miatt a környezetvédelem háttérbe szorul. Az európai döntéshozók úgy gondolják, érvényesek a klímacélok.
„Nem gondolom, hogy a mostani vészhelyzetben azt mondhatnánk, hogy a helyreállításra fordítandó összegeket a klímavédelemmel ellentétes dolgokra kellene költeni” – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.
Philip Lane, az Európai Központi Vezető Közgazdásza így nyilatkozott:
„Szerintem nincs ellentmondás. A gazdasági visszaesést is ki lehet használni arra, hogy felgyorsítsuk az amúgy is szükséges dolgokat: a zöld fordulatot és a digitalizációt.”
A fiatal klímaaktivistákat azonban nem győzték meg ezek a tények. Ők nem veszik be azt az állítást, hogy az uniós klímapolitika forradalmi lenne.
„Számomra csalódás volt Angela Merkellel találkozni. Ő fizikus, azt hittem, a tudomány jelenti neki a legtöbbet. De azt mondta, régóta van a politikában, ezért megtanult kompromisszumot kötni. Világos, hogy az európai politika nem forradalmi, szerinte viszont igen” – mondta Anuna de Wever belga aktivista.