NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Klímatörvény: szigorú célokról dönt az EP

Erdőtűz Görögországban
Erdőtűz Görögországban Szerzői jogok Petros Giannakouris/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Szerzői jogok Petros Giannakouris/Copyright 2020 The Associated Press. All rights reserved.
Írta: Zsíros Sándor
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az Európai Parlament a bizottságénál is nagyobb széndioxid-csökkentést szeretne.

HIRDETÉS

Szerdán szavaznak az Európai Parlament képviselői az új klímatörvényről. A jogszabály-tervezet célja az, hogy visszafordíthatatlanná tegyék a kontinens karbonkibocsájtásának csökkentését. A szavazás eredménye csütörtök reggelre derül ki.

Egyre több szélsőséges időjárási jelenség figyelmeztet a klímaváltozás hatásaira. Ezek miatt sokan veszíthetik el az otthonukat és a megélhetésüket Európában. Az Európai Unió a világon elsőként kötelező érvényű klímatörvényt javasol. Ezzel garantálnák, hogy a karbonsemlegességhez vezető út visszafordíthatatlan legyen.

"Ez Európa holdraszállási pillanata “ – mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök az évértékelőjében.

A javaslat 2020 márciusában készült el, a célja az, hogy 2050-re az unió széndioxid-kibocsátása nulla legyen. 2023-tól az Európai Bizottság ötévente vizsgálná minden egyes tagállam teljesítményét.

2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal kell csökkenteni a kibocsátást. Az Európai Parlament ambiciózusabb, 60 százalékos vágást szeretne. De a szénalapú energiától függő országok, mint Lengyelország a gazdasági károktól tartanak. z Európai Bizottság alelnöke szerint a zöld forradalom nem zárja ki a gazdasági növekedést.

"A klímaváltozás tagadói azt mondják, ha fenntartható társadalmat akarunk, akkor barlangokba kell költöznünk és füvet kell rágcsálunk. Nekik is meg kell érteniük, hogy a félelemkeltés hiábavaló. Hiszen lehetséges egyszerre a jólét megtartása, miközben nem használjuk ki úgy a bolygót, mintha két földünk lenne. De minél többet várunk, annál nehezebb lesz a helyzet” – mondta Frans Timmermans bizottsági alelnök.

1990 óta az EU-ban 24 százalékkal csökkent a karbon-kibocsátás, miközben a gazdaság teljesítménye 60 százalékkal nőtt. A zéró-kibocsátáshoz azonban évente 107 millió tonnával kell csökkenteni a légkörbe jutó széndioixid mennyiségét. Sokak szerint azonban az európai klímacélok nem elegendőek.

"Amikor az EU bemutatja a klímatörvényt és a semlegességi célt 2050-re, egyúttal beismeri azt is, hogy feladta a párizsi klímaegyezményt és feladta azt is, hogy mindent megtesz a gyermekek biztonságos jövőjéért” – mondta Greta Thunberg.

A új klímacélokról még a tagállamokat is meg kell győzni, ez garantáltan nem lesz egyszerű feladat.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

"A klímapolitikából nem lehet PR-kérdést csinálni!"

Kevesebb mint felére csökkentették az EU klímaalapját

Uniós költségvetés: a "klímacélok" a járvány nagy vesztesei