Az egyik legnagyobb vesztes Lengyelország.
HIRDETÉSLengyelország lehet a nagy vesztese az európai uniós klímaalap megvágásának. Az alap eredeti célja, hogy segítségével a tagországok fokozatosan megújulókra váltsák a fosszilis energiaforrásokat, elsősorban a szenet. Lengyelország ugyanakkor nagyrészt ma is ebből állít elő energiát, ráadásul a szénbányászatban és a szénalapú áramtermelésben dolgozó uniós munkavállalók fele is lengyel.
— A bányászat kiiktatása Lengyelországban egyet jelent Szilézia kiiktatásával és ezt felelősségem teljes tudatában mondom. Csak a bányászatban több tízezer munkahely fog eltűnni, de ne feledjük el, hogy minden bányász állás négy-hat újabb munkahelyet teremt Sziléziában – mondja egy szakszervezeti vezető.
Bár az átállás kiemelt fontosságú, az uniós vezetők mégis megvágták az erre szánt támogatást. A munkások értik, hogy fel kell hagyni a bányászattal, de szerintük tizenöt évre és rengeteg segítségre lesz szükség, hogy elkerüljék a szociális katasztrófát.
— Optimista vagyok és remélem, hogy képesek leszünk jól felhasználni az eurómilliárdokat, amik hozzánk érkeznek. Az a benyomásom, hogy a helyiek érzik az irány helyességét és tudják, hogy törődnünk kell a környezetünkkel. Friss levegőt akarunk szívni és nem akarunk szénért menni a pincébe – mondja Ruda Slaska alpolgármestere.
Ezeknek a közösségeknek a támogatására hozta létre az Unió a Méltányos Átállást Szolgáló Alapot, melynek összegét az Európai Tanács 40-ről 17.5 milliárdra csökkentette.
A parlament ugyanakkor megpróbálkozik az összeg megemelésével és sürgeti a kormányokat, hogy használjanak más alapokat a finanszírozásra.
— Forrásokat kell találnunk a prioritásként kezelt területekre. Ha ez a szén kivezetése, akkor minden erőforrást ennek kell alárendelni, akár szabályozási eszközökkel, akár más alapok használatával, akár a tagállami pénzek felhasználásával – mondja Pedro Marques EP-képviselő.
Minden tagállam részesül a pénzből, de a legnagyobb haszonélvezők Lengyelország, Románia és Csehország mellett Németország, Franciaország és Olaszország. Lengyelországnak ugyanakkor kevesebb támogatás mellett kell elérnie a 2050-re kitűzött karbonsemlegességi célt.
— A szennyező iparágaknak nem kellene több pénzt kapniuk többé. Miközben az uniós kormányok már 2009-ben megegyeztek a fosszilis energiaforrások kivezetéséről, még mindig támogatják ezeket a szektorokat – mondja a Greenpeace tanácsadója.
A megújulási terv szerint minden elköltött pénz harminc százalékát a klímaváltozás megállítására, illetve a társadalmi és gazdasági hatások mérséklésére kell fordítani.