Az továbbra sem világos, hogy fog működni a múlt héten elfogadott költségvetés jogállami mechanizmusa. Az OLAF szerint lépni kell, mert a csalókat vonzza a könnyen megszerezhető uniós pénz.
Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF megkezdte a felkészülést a következő uniós költségvetés védelmére. A rekordnagyságú költségvetés ugyanis könnyű prédát jelenthet a csalóknak a szervezet vezetője szerint. Közben Brüsszelben továbbra sem tudják értelmezni azt, milyen jogállami védőmechanizmusról döntöttek a múlt heti uniós csúcson.
HIRDETÉSMinden eddiginél több, 1800 milliárd eurónyi támogatás segíti majd a tagállamok gazdaságait a következő években. Erről a múlt heti uniós csúcson egyeztek meg. Ez az összeg mágneskét vonzza majd a csalókat is.
"A költségvetés védelme és a jogállamiság kéz a kézben járnak. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megvédjük az európaiak pénzét a csalás elleni harc fokozásával" - mondta Ursula von der Leyen bizottsági elnök.
Az unió csalás elleni hivatala (OLAF) szerint a csalók kedvelik a nagyszabású, bonyolult uniós projekteket, eddig főleg infrastruktúra-fejlesztési és kutatási projekteknél próbálkoztak. Az OLAF most egy adatbázissal és az intézmények közötti koordinációval készül a költségvetés védelmére.
"A csalókat vonzza a nagy mennyiségű pénz. A csalók szeretnek könnyen nagy pénzhez jutni, ez világos. De ez nem jelenti azt, hogy hogy több csalás lesz, ha jól tesszük a dolgunkat. Jelenleg a csalások megelőzésén dolgozunk" - mondta az OLAF igazgatóhelyettese, Ernesto Bianchi.
Veszélyben vannak a koronavírus-miatti vészhelyzeti támogatások is az OLAF szerint. A határokon átnyúló csalásoknál fontos szerepe lesz az Európai Ügyészségnek. Azonban kérdéses, hogy fog működni az unió csodafegyverének szánt jogállami mechanizmus a költségvetésben. A terv szerint az uniós kifizetéseket a demokrácia meglétéhez kötnék.
"Szerintem önmagában is rossz dolog, hogy vitatkozni kell az uniós csúcs jogállami döntésének értelmezéséről. Mindannyian tudjuk, hogy a szöveget felvizezték, de különféle értelmezéseket látunk újságírók, uniós vezetők vagy éppen jogász professzorok részéről. Az Európai Parlament számára világos az, hogy ezt tisztázni kell, mielőtt megegyeznénk a költségvetésről - mondta egy holland EP-képviselő, Kati Piri.
Az uniós csúcs zárónyilatkozatába most először került bele az, hogy "feltételrendszerre van szükség" a költségvetésnél. A magyar kormány szerint azonban ennek nincs köze a demokráciához és a jogállamisághoz.
"Ez egy hatalmas győzelem. A jogállamiság és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme az nincs összekapcsolva" - értékelte a fejleményeket a múlt héten Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő.
Mások szerint az egyezség lehetőséget ad a bizottságnak, hogy szigorú jogállamisági feltételrendszert dolgozzon ki. A homályos nyilatkozattal lényegében így kicselezték Magyarországot és Lengyelországot az EU-csúcson.
"Nagyon pozitív az, hogy az Európai Tanács szerint feltételrendszerrel és fokozott csalás elleni lépésekkel kell védeni a költségvetést. Ami nem világos, az az, hogy ez hogyan kapcsolódik a jogállamisághoz. Ez értelmezés kérdése, attól függ, hogy az ember öröklődően pesszimista, vagy óvatosan optimista" - mondta a Transparency International igazgatóhelyettese, Nicholas Aiossa.
Az azonban biztos, hogy az első kiutalásoknál jövő év elején még nem lesz jogállami feltételrendszer a költségvetésben.