Bosznia-Hercegovina a széntől függ. A vízenergia alternatíva lehetne, ám sokan tiltakoznak a gátak és a vízlépcsők ellen.
Bosznia-Hercegovina a széntől függ. A vízenergia alternatíva lehetne, ám sokan tiltakoznak a gátak és a vízlépcsők ellen. A Nyugat-Balkánt hatalmas gátak és víztározók borítják. Az egykori Jugoszláviából származó vízenergia öröksége a jövő zöld energiájának modellje lehet?
A Grančarevo, Bosznia-Hercegovina legmagasabb gátja, 123 méterre tornyosul a Tito által fél évszázaddal ezelőtt megnyitott Trebinje-1 erőmű felett. A vízenergia-rendszer megépítése nagy vállalkozás volt, ám a terveknek csak a felét fejezték be: az „Alsó horizont” projektet. A régi terveket most újraindítják: ez lesz a "Felső horizont" projekt.
Féltik a vízirezervátumot
Ez felháborodást váltott ki Hutovo Blatóban, az egyik legnagyobb európai vízivilág-rezervátumban, amely több mint 240 vándormadár-faj otthona, és a rámszari egyezmény alá tartozik – ez az egyik legmagasabb környezetvédelmi szint.
A WWF helyi munkatársa, Zoran Mateljak elmondta, hogy a vizet elvezetik Hutovo Blatóból villamosenergia-előállítás céljából. Az itt jelenleg meglévő vízmennyiség csak a fele annak, ami ehhez az érzékeny ökoszisztémához szükséges. Ez az egyik legutolsó mediterrán vízivilág-élőhely, és veszélyben van a "Felső horizont" projektnél folyó munkák miatt. Így ez a terület 30 év alatt tönkremegy - figyelmeztetett a szakértő.
A projekt előzetes építési munkálatai tartanak. A csatornák, alagutak, csővezetékek, mesterséges tavak és erőforrások komplex hálózata mintegy 200 millió euróba kerül. Az alagútfúrás a mészkőben nem könnyű feladat, ezért a legjobb szakemberek dolgoznak itt.
A Dabar víziprojekt igazgatója, Željko Zubac megmutatta azt a készülő 12 km hosszú alagutat, amely a vizet erről a vízgyűjtő területről az erőműbe vezeti. A helyszín a Szerb Köztársaságban található – Bosznia- Hercegovina két entitásának egyikében. Az Euronews információi szerint itt néhány politikus támogatói kerültek "tűzközelbe". Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megtagadta a projekt támogatását. Több ország partnercégei is kiléptek – Kína maradt.
Az igazgató szerint fontos érv a "Felső horizont" esetében a tiszta energia előállítása. Mivel Bosznia-Hercegovina nagy vízkészlettel rendelkezik, és az erőmű építésének célja a zöld energia - hangsúlyozta.
A balkáni háború megállította a "Felső horizont" terveit. Később a projektre nem volt finanszírozás. Most folytatódnak Pekinggel a tárgyalások. Ha a szerződéseket aláírják, a Dabar-projekt mintegy négy év alatt megvalósulhat.
Mi lesz a földekkel és a folyókkal, ha elvezetik a vizet?
Az építésvezető, Nenad Klacar arról beszélt, hogy télen, a hathónapos esőzések idején ezt a területet elárasztja a víz különböző, például földalatti forrásokból. Ezért ma a földtulajdonosok nem tudják igazán használni a mezőgazdaságban – de ez megváltozik, ha átirányítják a vizet - vélte.
A "Felső horizont" projekt elvezetné a vizet az erőművekhez. Eddig a mészkő szivacsként működött: az üregek és összekötő csatornák sokasága föld alatti labirintust alkot. A nagy kérdés, hogy elvezetik-e a vizet a védett élőhelyekről is? Az igazgató szerint ez nem a Neretva folyó vízgyűjtő területe, Hutovo Blato nem tartozik ahhoz a vízgyűjtő területhez.
Dabar-völgy és Hutovo Blato között van földalatti összeköttetés. Az ilyen üregek bezárása a karsztkövekben megszakítja a vízellátást, figyelmeztetett a WWF szakembere: "Ez az utolsó esély ennek a fantasztikus helynek a megmentésére. Nyáron másodpercenként öt köbméter vízre van szükségünk. Ez most veszélybe került a "Felső horizont" projekt miatt. A víz elterelése megöli ezt a helyet".
Félő, hogy még a híres Buna-forrás is kárt szenved. Ez az egyik legnagyobb európai forrás, amelyet több föld alatti csatorna is táplál. Egy helyi hajós szerint jobb a folyónak és az itt dolgozóknak, ha nem építik meg a "Felső horizontot", és első a folyó védelme - mondta.
A helybeliek tiltakoznak
Van más probléma is, tudta meg a stáb a Neretva folyó melletti Konjic városban. A környezetvédők dühösek a tucatnyi mellékág miatt, amelyeket csövekbe tereltek, hogy táplálják a kis vízenergia-projektek tucatjait. Az Euronews drónfelvételen megörökítette az egyik következményt: a kiszáradt Kraljuštica folyómedret.
Egy környezetvédő szervezet vezetője, Amir Variščić azt álltja, hogy a probléma a két vízierőmű. Blokkolják a halak vándorlását. Nincs szabad folyóáram, mert a vizet csövekbe vezetik. A halak, különösen az ebben a kis folyóban élő pisztrángfajok veszélyben vannak a kiszáradt folyómedrek miatt. A vízierőmű-társaság csak a folyóvíz mennyiségének tíz százalékát engedi szabadon folyni, így a halak nem képesek vándorolni - magyarázta.
Amikor Parsovici falu lakói megtudták, hogy az ő folyójuk is veszélybe került, összefogtak, hogy megállítsák a 15 víziegység megépítését. Amikor a gépek megérkeztek, a helyiek lezárták a bejáratokat. Így végül a regionális parlament betiltotta a kis erőművek építését. Egy helyi lakos elmondása szerint nem akarják odaadni a folyójukat, mert az nagyon fontos a közösség mezőgazdasági megélhetéséhez. A víztől mintegy 3-5 ezer ember élete függ. "A harc folytatódik, és mi végigharcoljuk, még akkor is, ha meg kell halnunk a folyónkért" - jelentette ki.
Idén ősszel helyi választások várhatók Bosznia-Hercegovinában. Tekintettel a kis vízerőművekkel szembeni erős ellenállásra, a politikusok egyre inkább vonakodnak az ilyen projektektől. A döntéshozók lelassítják ugyan a kisebb projekteket, ám továbbra is támogatják a nagyokat.