Sokan attól tartanak, hogy a túlterhelt kórházakban vészhelyzet esetén hátrányba kerülhetnek a fogyatékosok.
A járványhelyzet miatt ellátási gondokkal szembesülnek a fogyatékkal élők.
A 46 éves César Giménez Spanyolországban él, fél oldalára lebénult 2003-ban.
Azt mondja, az aktív élethez személyes asszisztensre van szüksége.
“Ha a személyes segítőm beteg, akkor a szüleim segítenek zuhanyozni” – mondta a férfi.
Azonban az ilyen személyes segítők a legtöbb országban nem számítanak nélkülözhetetlen egészségügyi dolgozónak és gyakran védőfelszerelésük sincs.
Alice Jorge Brüsszelben él. Őt egy ápoló és egy személyi segítő látta el eddig. Azonban a COVID-19 megjelenése óta a testvére segítségére szorul.
“Az ápolóm koronavírus-fertőzött és még nem gyógyult meg teljesen. Engem kérdezett, hogy jöjjön-e így is segíteni, hogy tehermentesítse a nővéremet” – mondta a nő.
Sokan tartanak attól hogy a járvány miatt ellátó intézményekbe szorulnak a fogyatékkal élők.
Herman Hillen egy antwerpeni gondozóházban él egy műtéti komplikáció óta.
“Az otthonban valakit megfertőzött a koronavírus. Ez nagyon rossz. 14 napig nem hagyhatom el a szobámat” – mondta a férfi.
A fogyatékkal élők azt szeretnék, ha a mostani válság után megmaradna az a segítői hálózat, amelyet most építettek ki Nyugat-Európában.
“Nagy kapacitásokat építünk ki az egészségügyben és a szociális ellátásban. Nem gondolom, hogy ezt le kellene építenünk a válság után" - mondta egy szakértő, Ossie Stuart.
Az unió szociális ügyekért felelős biztosa arra biztatja a tagállamokat, hogy hívják le a rendelkezésre álló szociális forrásokat, amelyekkel a fogyatékkal élők helyzetén javíthatnak.
Közben sokan attól tartanak, a túlterhelt kórházakban vészhelyzet esetén megkülönböztethetik majd a fogyatékosokat, ha az intenzív ellátásról kell dönteni.
“Vajon egyenlő esélyekkel indul-e egy fogyatékkal a túlélésért, az intenzív ellátásért? – kérdezte egy aktivista, Frank Sioen.
A fogyatékkal élők így talán az átlagosnál is jobban várják a járvány megfékezését.