NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Szenzorral az élelmiszerhulladék ellen

Együttműködésben a The European Commission
Szenzorral az élelmiszerhulladék ellen
Szerzői jogok euronews
Írta: Euronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az EU-ban évente 90 milliárd kilónyi élelmiszer végzi a szemétben. De hogyan csökkenthető ez a menniység?

Belga és észak-francia kutatók korunk egyik legégetőbb problémájával szállnak harcba: az élelmiszer-hulladékkal. Az EU-ban évente csaknem 90 milliárd kilogrammnyi élelmiszer kerül a kukába, nagy része azért, mert a fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a lejárati idő után még meddig lenne felhasználható.

Mi lenne, ha egy szenzor szó szerint kiszagolná, és megmondaná ezt, a csomagolás megbontása nélkül?

"Mikrobiológiai módszert alkalmazunk az élelmiszertermékekben zajló mikrobiológiai folyamatok vizsgálására. Vegyi metódusokat, hogy meghatározzuk az illékony vegyületeke koncentrációját, egyben érzékelés útján végzett elemezést is végzünk, hogy a szakemberek szagok útján is vizsgálódhassanak” - mondja Lotta Kuuliala, a Genti Egyetem mikrobiológusa.

A fejlesztés alatt álló szenzor innovatív projektnek köszönhető. Az élelmiszerekben keletkező illékony összetevők kimutatása a feladata.

Frank Devlieghere, a Genti Egyetem kutatója szerint egy multidiszciplináris projektről van szó. "Szükségünk van hozzá élelmiszerszakértőkre, emellett olyan elemzőkre, akik képesek miniatürizálni az egészet hogy a technológiát lehetővé tevő apró chipeket elkészítsék" - teszi hozzá.

A TERAFOOD névre hallgató projekt négy város szakembereit hozta össze, négy évre: a beruházás összértéke 2 millió euró, melynek fele az EU Kohéziós Alapjából származik.

Az érzékelő lekicsinyítéséhez a lille-i kutatók szilíciumot használnak, amely könnyen beszerezhető és olcsó anyag. A mikrochip már költségesebb.

"Ennek a mikrorendszernek a technológia fejlesztése végén egy saját detektálási módszert kapunk, méghozzá távvezéreltnek kell lennie, hogy nagyobb laborfelszereltség nélkül, terepen lehessen alkalmazni” - mondja Marc Faucher, a Vmicro társalapítója.

Persze azért még időbe telik, mire a szaglószenzort a gyakorlatban be lehet vetni, ám a projekt koordinátora szerint a terraHerz-hullámokon alapuló módszer, amelyet most először próbáltak ki, már most sikeresnek mondható.

„Már az első teszteket végezzük valós élelmiszereken, azt nézzük, hogyan működik velük a szenzorunk. Reményeink szerint idén nyáron már nyilvánosságra hozhatjuk a tesztek eredményeit” - mondja Mathias Vanwolleghem.

A tudósok szerint öt éven belül az első gépek piacra kerülhetnek, ipari felhasználásra. Az viszont már tovább fog tartani, hogy a mobilunkra alkalmazásként telepíthessük, és így nézzük meg, hogy vajon jó-e még a hűtőnkben lévő hal.

Videószerkesztő • Julien Bonetti

A cikk megosztása