NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egyházi törvény szít identitás-konfliktust Montenegró és Szerbia között

Egyházi törvény szít identitás-konfliktust Montenegró és Szerbia között
Szerzői jogok euronews
Írta: Hans von der BrelieEuronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Montenegróban megint növekvőben a feszültség: a szerb ortodox egyház utcára vitte a hívőket, akik az új egyházi törvény ellen tiltakoztak.

Vallási énekek visszhangoznak Montenegró sötét hegyei között, miközben a kis nyugat-balkáni országban megint növekvőben a feszültség. A szerb ortodox egyház utcára vitte a hívőket. Hetente kétszer hatalmas tömeg gyűlik össze Bijelo Poljéban: az új egyházi törvény ellen tiltakoznak. De pontosan mi a célja ezeknek a demonstrációknak? Ennek járt utána az Unreported Europe stábja.

A kormány szerint 100 éve, a Montenegrói Királyság érájában a vallási helyszínek az állam tulajdonában voltak. Az új törvény értelmében azok a vallási csoportok, amelyek nem tudják bizonyítani tulajdonjogukat, jó eséllyel oda kell adják ezeket a helyeket az államnak. De másról is szó van itt: a szerb identitás kérdéséről.

- A szerbek sokat tudnak a szenvedésről. De ilyen szégyent és árulást, mint amilyet most élünk át az új törvény miatt, még soha nem éreztünk. Esküszöm magának, hogy az én sírom szerb sír lesz” – mondja Veselin Ljesnak, az egyik tüntető.

Az országban küszöbön a választások. A vallásba politika keveredik, a radikális csoportok pedig leltárt készítenek.

Stábunk Radovan Rakoceviccsel találkozott, aki hardcore futballszurkoló, a belgrádi Crvena Zvezda drukkere. Szekrényén szerb zászló lóg, szobája pedig a szerb klub színeiben pompázik. Radovan tagja a szerb-montenegrói unionizmusért harcoló pártnak is.

- Aktív vagyok a közösségi médiában. Beszélgetek az ügyről a barátaimmal, az ismerőseimmel. Felhívom őket telefonon, hogy jöjjenek el a következő megmozdulásainkra – magyarázza Radovan.

A vallási célú tüntetést a szerb identitásról szóló politikai megmozdulásra módosítják.

- Áldottnak érzem magam, tele hittel, el sem tudom mondani, mi van bennem. Velünk együtt kell masíroznod, hogy értsd, milyen egységet érzünk, amikor együtt sétálunk – mondja a férfi, aki nem mellesleg a Szent Száva társaság helyi szervezetének alapítója.

A 19. században ez a belgrádi székhelyű szervezet a "szerb identitásért" küzdött a térség egészében – a vallási érzelmeket vegyítve a "Nagy-Szerbia" létrehozását célzó politikai érzülettel.

Megkérdeztük a helyi lelkészt, hogy folytatódnak-e a tüntetések.

- Természetesen igen, folytatjuk a tiltakozást addig, amíg a törvényt nem törlik el, vagy legalábbis nem módosítják – felelte Darko atya.

A konfliktus mélyen a múltban gyökerezik. Cetinjének, a régi montenegrói királyság egykori központjának híres kolostoráért két ortodox egyház is rivalizált. Ma a szerb ortodox egyház hivatalos székhelye. Igen ám, de a montenegrói ortodox egyház vissza akarja kapni az épületet.

Mihajlo metropolita, akinek sem személyét, sem egyházát nem ismerik el, a következőket mondja:

"Sok pénzt fecskendeztek be Montenegróba kívülről, hogy segítsék a tiltakozási mozgalmat. A Szerbiában élő szerbek kapcsolatban vannak a montenegrói szerbekkel, és vissza akarják kapni Montenegrót, vele együtt az ellenőrzést a montenegrói ortodox egyház felett, ahogyan az 1920-ban már sikerült nekik."

Következő célállomásunk Ostrog, Montenegró egyik legszebb kolostora. A kormány világossá akarja tenni: kihez, micsoda tartozik. Az új törvény lehetővé tenné a vallási közösségeknek, hogy nyilvántartásba vegyék tulajdonaikat.

A kulturális örökség részét képező helyszínek az állam tulajdonát képezik, így a templomok is: bár ezeket a közösségek használhatják. A szerb ortodox egyház nem ért egyet ezzel a megközelítéssel.

- A vallásszabadság van veszélyben. Egyházunk tulajdonjoga van veszélyben. Szent helyeink vannak veszélyben. Jogi státusunkat fenyegeti ez a törvény. Nem akarjuk elveszíteni azokat a jogokat, amelyeket 800 év alatt szereztünk. Ezek a jogok eddig nem voltak veszélyben ... Számunkra az új törvény 62. cikkének végrehajtása azt jelentené, hogy egyházi ingatlanjainkat elkobozhatná, és minden vagyonunkat az állam birtokolná – mondta Joanikije püspök, a szerb ortodox egyházból.

Decemberben a szerbbarát ellenzéki erők megpróbálták megzavarni az ellentmondásos törvényről szóló szavazást. A montenegrói parlamentben bekövetkezett incidensbe a biztonsági erők is beavatkoztak, 18 képviselőt letartóztattak. Az Euronews felkereste az illetékes minisztert.

- Nap mint nap, egyre gyakrabban és gyakrabban hallani politikai jelszavakat a tüntetéseken. Az emberek azt kiabálják, hogy Szerbia! Koszovó! A cél nyilvánvaló: Montenegró destabilizálásáról és Montenegró államiságának kétségbe vonásáról van szó. Oroszország és Szerbia a függetlenségünk ellen voltak, Montenegró NATO-ba való felvétele ellen. Ezt a harcot most folytatják, meg akarják mutatni, hogy ez az állam nem létezik. Az emberek vallásos érzelmeit manipulálják. Mi, a montenegrói állam nem akarjuk elvenni valakitől a templomát azért, hogy az másé lehessen – vázolta álláspontját Mehmed Zenak, Montenegró emberi- és kisebbségi jogokért felelős minisztere.

A királyság éveiben a vallási épületek hivatalosan az állam tulajdonában voltak, ahogyan az a telek is, amelyen ezek az épületek álltak. Ugyanakkor az épület használati jogát biztosították az egyház számára. A mostani, új törvény ugyanezt akarja.

- Ez egy hivatalos levél, 1884-ből. A Piva-kolostor egyik papja, az Oktatási és Egyházügyi Minisztérium akkori illetékesétől, Mitrofan Bantól azt kéri, tegye lehetővé a kolostor telkének bérbe adását, hogy legyen pénz az épület felújítására. Ez a dokumentum jól példázza, hogyan működött akkor az egyházi ügyek állami kontrollja: megmutatja, hogy az állam és a montenegrói ortodox egyház tiszteletben tartották egymást –magyarázza Sasa Tomanovic, a Montenegrói Levéltár igazgatója.

Radovan Rakocevicset a rendőrség néhány hete kihallgatta, mivel azzal gyanúsítják, hogy szerb zászlókat festett. Ő visszautasítja a vádakat, arról viszont meg van győződve, hogy a szerb identitást veszélyt fenyegeti.

- A 2006-os montenegrói függetlenségi népszavazás után diszkrimináltak bennünket. A szokásos dolgokra gondoljon: azért tették mindezt, mert a szerb emberek száz százalékban Montenegró és Szerbia állami egységére voksoltak – mondta Rakocevics.

Az Európa Unió intézményei párbeszéd útján várnak megoldást a konfliktusra Montenegrótól és az érintett egyháztól. A helyszínen járva azonban inkább félelmet és a gyűlölet újjáéledését lehet érzékelni.

„Ez itt Szerbia! Halál Monenegróra!” – a montenegrói hegyek falvait járva ilyen falfirkákat lehet olvasni.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban