NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Az összeomlás szélén táncol a bolgár egészségügy

Az összeomlás szélén táncol a bolgár egészségügy
Szerzői jogok euronews
Írta: Hans von der BrelieMagyar Ádám
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Rengeteg orvos és ápoló hagyta ott az országot, és ez komoly problémákat okoz az ellátásban.

Nem csak Magyarországon okoz gondot az egészségügyi dolgozók nyugatra vándorlása, sőt, Bulgáriában talán még rosszabb a helyzet, mint itthon. A szakszervezetek szerint az elmúlt tíz évben harmincezer ápoló hagyta el a hétmilliós országot. Nyugat-Európában akár a hazai fizetésük tízszeresét is megkereshetik, és az orvosoknál is hasonló a helyzet. Amíg ez így is marad, a bolgár egészségügyi rendszer az összeomlás felé robog. Az Unreported Europe stábja Bulgáriában járt utána annak, hogy mennyire súlyos a probléma, és mit próbálnak meg tenni ellene a helyiek.

Új, csillogó mentőautók sorakoznak a bolgár főváros, Szófia sürgősségi központja előtt. Az ország jelentős támogatásokat kapott az Európai Uniótól az egészségügyi infrastruktúrájának fejlesztésére, de a legjobban nem az eszközök, hanem az emberek hiányoznak a rendszerből. Az Európai Bizottság szerint Bulgária az uniós átlagnak csupán a felét költi egészségügyre, és ebből a pénzből csak olyan béreket lehet kifizetni, amik egyáltalán nem versenyképesek a közös európai piacon.

Az orvosok és ápolók kivándorlása miatt már most komoly hiány van egészségügyi dolgozókból az országban. Krisztina Mancseva mentőorvos szerint a leginkább a sürgősségi ellátás szenvedi meg az emberhiányt, ők például a szükséges létszámnak kevesebb, mint felével dolgoznak, és próbálják valahogy fenntartani a roskadozó rendszert. A helyzet pedig még tovább romolhat: a bulgáriai orvostanhallgatók háromnegyede fontolgatja a kiköltözést. Elsősorban Németország, Ausztria és a skandináv országok vannak a célkeresztjükben.

Elöregedő társadalom

A bolgár társadalom gyorsan öregszik. Egyre többen igényelnek orvosi segítséget, miközben a fiatal, munkaképes korosztályból sokan elhagyják az országot. Bulgária lakossága 1985 és 2011 között húsz százalékkal csökkent, és az ENSZ előrejelzése szerint 2050-ig az ország jelenlegi népességének negyedét el fogja veszíteni. Ennek egyik fontos oka a fiatalok kivándorlása: a becslések szerint hétszázezer bolgár telepedett le valamelyik másik uniós tagállamban.

A stáb az ország északnyugati csücskében fekvő Vidinbe látogatott, egy olyan városba, amely szinte kiürül. Bulgáriában ebben a régióban a legmagasabb az átlagéletkor. A patikák virágoznak, orvos azonban egyre kevesebb van.

Egy helyi lakos, Szvetelina Miloszlavova a rákot túlélte, de a kezelések legyengítették, és most elefántkórral küzd. A hozzá hasonló betegeknek egyedi kezelést kellene kapniuk egy masszőrterapeutától, hetente többször is. Vidinben erre esély sincs.

„Naponta három órát vesz igénybe az orvosi segédeszközök cseréje. Másfél órát reggel, és másfél órát este. Már nincs elég képzett ápoló Bulgáriában ahhoz, hogy valaki engem is gondozni tudjon. A fizioterapeuták tudnák enyhíteni a szenvedésemet, de már csak néhányan maradtak az országban. Egy kezemen meg tudom számolni, hányan vannak még mindig itt” - magyarázta az asszony.

Hasonlóan látja a helyzetet Dancsko Kiraski is, aki most egy magánklinikán dolgozik, de előtte évtizedekig a városi kórház alkalmazásában állt. Ebben a kórházban már nincs urológiai osztály, a neurológiát pedig a stáb látogatása előtt egy nappal zárták be. A szakember tisztában van azzal, hogy ennek milyen hatása lesz:

„Ez borzalmas. A következmények szörnyűek. Nincs elég szakképzett orvosunk már. Fontos osztályok egyszerűen hiányoznak, és azok a kórházak, amelyekben még működnek, hatvan, száz kilométerre vannak innen, ahova veszélyes elszállítani a betegeket. Mielőtt elkezdődött a tömeges kivándorlás, nagyjából háromszáz orvos volt Vidinben, most százhúsz van” - mondta Kiraski.

Pénz alig, de ötletek bőven vannak

A fővárosban Rumjana Todorovával találkozunk, egy olyan orvossal, aki elköltözött Bulgáriából. Igazságügyi orvosszakértőként dolgozik Németországban, már öt éve. Nagyjából kétezer bolgár kollégája ment Németországba egy jobb élet reményében. Todorova azt is elmagyarázta, hogy miért:

„Az orvosok nincsenek eléggé megbecsülve a bolgár társadalomban, ez általánosságban is elmondható. Azt kérdeztem magamtól, hogy tényleg ki akarom-e tenni magam ennek. Rengeteg erőfeszítésbe kerül orvossá válni. Nem szeretném elveszíteni a lelkesedésemet az egészségügyi pálya iránt, és a motivációmat sem. Bulgáriában egy beteg rendszer működik, ahol nem annyi fizetést kapnak az emberek, amennyi járna nekik, és nem becsülik meg őket kellőképpen.”

Némi remény azért még maradt a bolgár egészségügyi rendszer megmentésére, és ez legjobban a jól felszerelt szófiai egyetemi kórházban látszik. Velina Gergelcseva a neurológiai osztály vezetője. Szerinte magasabb fizetésekre van szükség, be kellene ruházni a legújabb technológiákba, és tízéves életpályamodellt kéne biztosítani a pályakezdőknek:

„Úgy gondolom, hogy a fiatal orvosoknak biztosítani kell a választás lehetőségét. Ahhoz, hogy valaki igazi szakemberré váljon, igazán jól jön egy kis külföldi tapasztalat- és tudásszerzés, miért ne? Én is dolgoztam két évig Németországban, Münchenben, mielőtt visszajöttem Bulgáriába.”

Valami elindult

Tavaly ősszel a bolgár egészségügyi dolgozók az utcára vonultak. A tüntetők az ápolóknak 460, a kezdő orvosoknak pedig 600 eurós minimálbért követeltek. A kormány megígérte, hogy százmillió eurót elkülönít az egészségügy helyzetének javítására, és ennek nagy része fizetésemelésekre fog menni. Ebből valami már meg is valósult: az orvosok átlagfizetése január elsejétől több mint harminc százalékkal emelkedett, és más közalkalmazottak is kaptak fizetésemelést, például a közoktatásban dolgozók. A mentőorvosok új átlagbére havi 600 euró, azaz nagyjából kétszázezer forint közelébe emelkedett.

Az agyelszívás lassítása érdekében az Egészségügyi Világszervezet arra kéri a fejlett régiókat, hogy ne vegyenek fel orvosokat a gyenge egészségüggyel rendelkező környékekről. A nyugat azonban nem sokat törődik ezzel, a toborzóirodák virágzanak, a kivándorlás pedig folytatódik. És nehezen is tehetné: az előrejelzések szerint például Németországnak a következő öt évben kétszázezer új nővérre lesz szüksége, hogy az ellátás lépést tudjon tartani az elöregedő társadalommal.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban