Idén 21 ezer ember választotta ezt az utat, de Horvátország megerősítette az ellenőrzést. Több ezer ember rekedt a határnál.
Egy biciklitúra a boszniai hegyimentő-szolgálattal garantáltan tartogat meglepetéseket: több tucat menekült használja ugyanezt az útvonalat minden nap. Így próbálnak átjutni az Európai Unió külső határán illegálisan.
Bosznia-Hercegovina északnyugati hegyvidéki régiójában járunk. Ezen az ösvényen alig pár kilométer alatt el lehet jutni Horvátországba. Európában élni: ez az álma több millió menekültnek világszerte.
Bihács, egy boszniai város az Európai Unió határához közel. A menekültek meleg ételért állnak sorba, nemzetközi szervezetek élelmiszer elosztó helyeket állítottak föl. Több ezer ember rekedt itt: visszaküldték őket a horvát határőrök.
Közeleg a tél. Az idő hideg, különösen az éjszakák. A hivatalos szálláshelyek megteltek. A menekültek sátrakban vagy elhagyott épületekben húzzák meg magukat.
- Pakisztánból jöttem, és Spanyolországba tartok. Kenyeret készítek, mert itt nem jó az étel. A határ le van zárva. És ez a probléma. Már háromszor átjutottunk Horvátországba - mesélte Bilal.
Egy elhagyatott kollégiumnak a romjait elfoglalták a menekültek. Az épület egy részében nincs áram. Itt rivális menekültcsoportok csaptak össze egymással. A különleges erőket küldték a helyszínre, hogy letartóztassák a bajkeverőket. Azóta a sajtót távol tartják, az Euronews mégis bejutott.
Shehzad két éve jött el Pakisztánból. Miután részt vett egy oltási kampányban, a tálibok megfenyegették. Európában keresne menedéket.
Euronews:
- Már megpróbált átjutni a határon?
- Igen, egyszer átjutottam Horvátországból Szlovéniába. Ott a rendőrség elkapott, és visszatoloncoltak Boszniába. Először Horvátországba küldtek, majd az ottani rendőrség átadott a boszniai rendőrségnek - válaszolta Shehzad.
Euronews:
- A szlovén hatóságok nem hallgatták meg, amit mondott?
- Nem, nem hallgattak meg. Állandóan azt ismételtük a szlovén hatóságoknak és a rendőrségnek, hogy védelemre van szükségünk. De nem volt semmilyen interjú. Nem kértek iratokat. Nem adtak engedélyt, hogy elmenjek a menekültügyi hivatalba. Mondtuk, hogy ügyvédre van szükségünk, de nem adtak megfelelő ügyvédet sem - tette hozzá a férfi.
2015-ben és 2016-ban mintegy egymillió menekült választotta a nyugat-balkáni útvonalat Szerbián keresztül. Egészen addig, amíg Magyarország le nem zárta a határt.
Vajon új migrációs útvonal alakul ki Bosznián át? 21 ezer ember választotta ezt az utat 2018-ban, de Horvátország megerősítette az ellenőrzést. Októberben több százan próbáltak meg áttörni a határon Maljevacnál. Áttörtek egy rendőrségi kordonon, és blokkolták a határátlépést. Így akartak nyomást gyakorolni Horvátországra, hogy engedjék tovább őket észak felé. Néhányan köveket dobáltak, amire a rendőrség gumibotokkal és könnygázzal válaszolt.
Páran azok közül, akik részt vettek ebben az áttörési kísérletben, visszafordultak Bihácsra. Az egészségügyi feltételek nem felelnek meg a humanitárius normáknak. Nincs WC és zuhanyzó. De az itt meghúzódó menekültek többsége nem fogadja el a Nemzetközi Menekültügyi Szervezet visszatelepítési ajánlatát.
Nagyjából ezer ember él egy romos épületben és környékén. De ezen felül az emberek panaszkodnak a horvát rendőrség által elkövetett állítólagos erőszakra is.
Az ENSZ menekültügyi intézménye szerint Horvátország kollektíven kiutasított 2500 menekültet év eleje óta. Köztük 1500 hozzá sem jutott a menekültügyi eljárásokhoz, 700-an pedig a határőrök által elkövetett atrocitásokról számoltak be.
- Ez itt eltört, nézze a kezemet! Neki pedig a feje van betörve. Verekedés. Tudja, a horvát rendőrség gumibotokkal... Azt nem bánom, ha elkapnak embereket, de a verekedés nem OK. Azért mert én is ember vagyok. Mobiltelefon, pénz, cipőfűző: mind kidobták a kukába. De én is ember vagyok, nem állat - panaszolta Muhammad.
Menjünk tovább a határtól Szarajevó felé! A főváros közelében katonai barakkokat alakítottak át befogadó központtá. Szomáliai és pakisztáni csoportok tartózkodnak itt. Pár nappal a megnyitása után a 400 főre tervezett szálláshely máris túlzsúfolttá vált.
Stábunk találkozott a menekültügyi szervezet egy belga munkatársával. Ő a fő koordinátora a Nyugat-Balkánnak, sok éves tereptapasztalattal rendelkező szakember.
- A 80-85 százalék inkább gazdasági menekült, és nem nemzetközi védelemre szoruló ember. Durván 35 százalék pakisztáni, ők vannak itt a legtöbben. 20 százalék afgán és 20 százalék szíriai, bár itt van némi bizonytalanság, mert pár észak-afrikai is önjelölt szíriainak vallja magát. Összesen mintegy 20-21 ezren érkeztek Boszniába év eleje óta, és ebből 4500-an még mindig itt vannak. Ez azt jelenti, hogy 4 menekültből 3-nak sikerült átjutnia illegálisan Horvátországba. Olyan hírek terjedtek, hogy Horvátország hivatalosan megnyitja a határt. Ezt a hamis híresztelést a csempészek terjesztették, akik biztosak akartak abban lenni, hogy az üzletük nincs veszélyben - magyarázta Peter Van der Auweraert, nyugat-balkáni koordinátor, IOM.
A horvát és más európai határőrök látják el az EU külső határának felügyeletét. Az embercsempészek árai közben egyre emelkednek.
- Megteszem, ami szükséges: fizetek a csempészeknek vagy csak várok. Bármit. De muszáj átjutnom a határon Európába. Afganisztánból Boszniáig már 6500 eurót fizettem ki a csempészeknek - mondta Abdullah.
Ez egyre nagyobb probléma azoknak, akik valóban védelemre szorulnak, mint például az amerikai hadsereg egy korábbi tolmácsa Afganisztánból. A tálibok elrabolták az egyik testvérét. 5300 eurót fizetett a Boszniáig vezető útjáért. Biztonsági okokból a fiatalember nem árulta el a nevét:
- Sokan Horvátországon keresztül az erdőkön gyalogolnak át. Nehéz arra menni, de a fő probléma a pénz: ha kifizeted a pénzt, a csempészek átvisznek a határon, gyalogolva az erdőben, esőben, át a folyókon. Vállalni kell ezt a kockázatot, de átvisznek magukkal a határon. De ehhez fizetni kell nekik - mesélte.
A csempészek egy északnyugati boszniai hegyi útvonalat ajánlanak a Horvátországba való átjutáshoz. De ez kidobott pénz. Ezek az emberek ugyanis nem tudják, hogy mozgásérzékelővel figyelik őket, hőkamerákkal, high-tech drónokkal, sőt még kis repülőgépekkel is.
Horvátország és Bosznia szorosan együttműködik a Frontex-szel, az európai határőrizeti ügynökséggel. Az Euronews hozzájutott néhány ritka és fantasztikus felvételhez: a Frontex repülője kiszúrt egy embert, aki egy teherautó mellett várakozott Horvátországban a határ közelében. Mintegy húsz ember rohant ki az erdőből, és szállt be a járműbe. Miközben a repülő követte a kocsit, a Frontex varsói monitoring központja riasztotta a horvát hatóságokat. A rendőrség ezután elfogta a furgont, és letartóztatott két embercsempészt.
A városi parkban Bihácsban több száz menekült húzza meg magát a szabadban már hónapok óta. Hat kurd férfi mutatta nekünk törött telefonját. Azt mesélték, hogy többször próbáltak bejutni az Európai Unióba az erdőn át, de a horvát rendőrség mindig visszatoloncolta őket.
- A horvát rendőrség bepréselt minket egy rendőrségi furgonba, és visszavittek minket a boszniai határra. Leültettek, elvették a telefonjainkat, és a szemünk láttára összetörték őket. Azután körbevett minket öt rendőr és két parancsnok. Azt kérdeztük: hol a pénzünk, amit elvettek tőlünk. Válasz helyett gumibottal ütlegelni kezdtek a karomon és a lábamon. Öten voltunk. A víz felé rohantunk. Átjutottunk a folyón, esett, és hideg volt, így értünk vissza Boszniába. Amikor átértünk a határon, köveket dobáltak utánunk. Egészen nagy köveket, nem ilyen kicsiket. Így kerültünk vissza Boszniába - mesélte Muhammad.
Cetingrad egy kis határfalu Horvátországban. Stábunk hetekig tárgyalt a horvát belügyminisztériummal arról, hogy meglátogathassuk a helyi határvédelmi egységet, amely nemrégiben átalakult az európai adófizetők pénzéből.
Az egység vezetője elfoglalt, alig pár órája újabb felderítési eszközt kapott. Megmutatta a stábnak az új hőkamerát.
- Ez egy nagy hatótávolságú hőkamera, és ezzel a joystickkel lehet működtetni. Láthatjuk a terepet ezen a képernyőn. Olyan ez, mint egy playstation - magyarázta Damir Butina, a horvát határőrizeti rendőrség vezetője.
Horvátország hamarosan csatlakozni szeretne a Schengeni övezethez, ezért extra erőfeszítéseket tesz az EU külső határának védelme érdekében. A rendőrök azt állították stábunknak, hogy soha nem kockáztatnák az állásukat azzal, hogy menekülteket bántalmaznak. Akkor mivel magyarázzák a menekülteken látható sérüléseket? - kérdeztük.
- Ismerjük a Bosznia-Hercegovinából érkező jelentéseket a menekült csportok közti erőszakról odaát. Ha megsérülnek, akkor valószínűleg egymásnak okozták azt, mivel a rivális csoportok harcolnak egymás ellen. Valószínűleg sérüléseket okoznak egymásnak, majd később azt mondják, hogy a horvát rendőrök okozták ezeket - vélte Damir Butina.
Az állítólagos rendőrségi erőszakról szóló vita már politikai szintre ért: vajon késleltetheti ez Horvátország csatlakozását a Schengeni övezethez? Az Európai Bizottság értékeli Horvátország munkáját, amelyet az EU külső határán végez. A szabadság- és emberi jogokat felügyelő Európa Tanács magyarázatra szólította föl a horvát kabinetet. A kormány határozottan tagadja, hogy bármilyen helytelen dolog történt volna, és hangsúlyozzák az embercsempészek elleni küzdelemben elért sikereiket az ezer kilométeres szárazföldi boszniai határon.
Az Unió és a horvát kormány nemcsak a high-tech technológiába invesztál, hanem tömegesen megnövelték emberi erőforrásaikat is. 6300 horvát határőrizeti munkatárs dolgozik a határnál.
Térjünk vissza a határ horvát oldaláról a boszniai oldalra, egy sáros mezőre Velika Kladusánál! Több száz menekült itt húzza meg magát a szabad ég alatt kezdetleges sátrakban. Megkérdeztük az Orvosok Határok Nélkül szervezet humanitárius irodáját, hogy ők meg tudják-e erősíteni a horvát rendőrök állítólagos erőszakos tetteit?
- Dokumentációt vezetünk ezekről az esetekről, és megvizsgáljuk az okozott sebeket, zúzódásokat, és ezek megfelelnek azoknak az állításoknak, amiket az emberek nekünk elmondanak. Összhangban állnak azzal, ahonnan állítólag származnak: látunk olyan zúzódásokat, amelyek származhatnak rúgásoktól és gumibottól - válaszolta Julien Kloberer.
Kamerán kívül egy szíriai menekült beszélt nekünk a táborban tapasztalt, a kemény és könnyű drogokkal kapcsolatos problémákról is.
Mínusz fokok vannak, a sátrak nem fűthetők, humanitárius válsághelyzet fenyeget. Muhammad Iránból érkezett. Miután szembesült a táborban lévő rossz körülményekkel és a határátkelés valódi nehézségeivel, azt fontolgatja, hogy visszafordul:
- Becsaptak minket, néhány csempész. Nem számít. Én személy szerint vissza akarok menni Iránba, hogy tanulhassak tovább. Meglepett, hogy ilyen sok ember van itt. Nagyon mocskos ez a terület, senki sem lakhatna itt akár csak egy órát is. De többen itt élnek már hónapok óta. Számomra ez lehetetlen, el se tudnám képzelni. Most talán meggyőzöm az unokatestvéremet, hogy térjünk vissza Iránba - mondta a fiatalember.
Év elején még a legtöbb boszniai támogatta a menekülteket. De most, ahogy egyre nő a határon rekedt emberek száma, a helyiek migrációellenes tüntetéseket tartanak. Asim Latic azok egyike, akik segítenek. Ingyen meleg ételt oszt.
- Kilenc hónapja 400-500 ételt osztunk minden nap. Összesen több mint 130 ezer adagot osztottunk ki eddig. Velem együtt öten vagyunk. Mind boszniai háborús veteránok vagyunk, még emlékszünk arra a négy évre, amin keresztülmentünk. Amikor éhesek és szomjasak voltunk mi magunk is. Ezért tudunk velük együttérezni, ezért döntöttünk úgy, hogy segítünk. Ugyanaz a gondjuk, ami nekünk volt egy kis idővel ezelőtt - emlékezett Asim Latic.
Amikor Horvátország közelébe érnek, a menekültek letérnek az útról, és elindulnak a világ egyik legveszélyesebb hegyi ösvényén: a sárcsuszamlások miatt már többen meghaltak idén. Ráadásul ez a terület még mindig tele van taposóaknákkal. A helyi hegyimentő csapatot nemrég riasztották egy sürgős eset miatt.
- Ezeket a veszélyes hegyi ösvényeket használják, mert abban bíznak, hogy itt senkivel sem találkoznak, a rendőrséggel sem, és így biztos útjuk lesz Horvátországba. Nem értjük, miért vállalnak akár életük kockáztatása árán is ekkora rizikót - mondta Ermin Lipovic, a hegyimentők vezetője. - Három hónapja volt egy drámai mentőakciónk. Egy menekült fölment a Pljesivica hegyre, ahol betévedt egy aknamezőre az éjszaka közepén. Reggel rájött, hogy körbe van véve taposóakna-jelzésekkel. Telefonált segítségért. A hegyimentő-egységünk ment föl érte. Nagyon kockázatos volt, még számunkra is. A bihácsi rendőrséggel együttműködve sikerült megmentenünk az életét, és épségben kihoztuk az aknamezőről.
Ma este nagyon kevés menekült fogja kitölteni a menekültügyi szervezet által kiadott hazatelepítési papírokat. Eközben sokan újra megpróbálnak illegálisan átjutni az Európai Unió külső határán azt remélve, hogy elrejti őket az eső, a köd és a sötétség.
