A berlini kabinet a zöldenergia felé fordulna, de erős a szénlobbi. Sophie Claudet interjúja Claudia Kemfert energetikai és környezetvédelmi szakértővel az Euronews INSIDERS című műsorában.
Az Euronews Insiders című aktuális műsorában Sophie Claudet Claudia Kemfert környezetvédelmi és energetikai szakértővel beszélgetett Németország klímapolitikájáról, a hambachi erdő melletti lignitbánya bővítése tükrében.
Sophie Claudet: A német kormány bizottságot hozott létre a szén elhagyásának megtervezésére, egy fontos bányát viszont bővítenek - mennyire vehető komolyan a kabinet szénmentesítési szándéka?
Claudia Kemfert: A kormány szándéka komolynak tűnik, mert mind a 2020-as, mind a 2030-as klímacéljaikat teljesíteni kívánják, de jelentős korlátaik vannak, és természetesen a német szénlobbi is nagyon-nagyon erős. A kabinet túl sokáig halogatta a szén kivezetésének konkrét megtervezését - ez lett az eredménye. Nagy csatákat vívunk, hogy mikor és hogyan érjen véget a szén korszaka.
SC: Beszéljünk akkor a szénlobbiról, amely Ön szerint nagyon erős. Például képesek politikusok befolyásolására?
CK: Nagy hatásuk van a politikusokra, mert a széniparnak évtizedek óta jelentős szerepe van Németország, sőt Nyugat-Németország életében is, és erős a kapcsolatuk az egyik párttal, a Szociáldemokratákkal, de a szakszervezetekkel is, amelyek minden egyes szénpiari munkahelyért megküzdenek.
SC: Miközben valójában a szénágazatban sokkal kevesebb munkahely van, mint a megújulókban...
CK: Sokkal kevesebb. A német szénipar 20 ezer munkahelyet ölel fel, a megújulók 400 ezret.
SC: A szén kivezetésére felállított bizottságnak az év végéig kell letennie a tervét az asztalra, benne egy konkrét dátummal. Ön szerint ez mi lesz?
CK: A lehető leghamarabb megszabadulhatunk a széntől, ha helyettesíteni tudjuk megújuló energiaforrásokkal, tehát ezek növelése terén kell többet tennünk, ez a legelső. Másrészt már most is lekapcsolhatunk több szénerőművet, mert a szükségesnél több áramot állítunk elő, aztán legfeljebb 2030-ig fokozatosan csökkenhetnénk a szén arányát, míg végül teljes egészében megújulókkal váltjuk ki, de ehhez azért szükség van egy kis időre.
SC: Németország azt tervezte, hogy 2022-ig elhagyja az atomenergiát, most pedig a szenet is kivezetné. Indokolt és lehetséges mindkettőt egyszerre megtenni?
CK: Nem egyszerre, hanem egyiket a másik után. Az atomot 2022-ig vezetjük ki, azután kezdünk hozzá a szénhez, a mostani 40 százalékos arány fokozatos csökkentésével 2030-ig. Ez reális, ha közben drasztikusan növeljük a megújulók arányát.
SC: Más európai országokkal összevetve mit mutat Németország szénfelhasználása és -termelése? A németeken múlik minden?
CK: Németországban nagyon magas a szén, különösen a lignit aránya, ami nagyon megemeli a károsanyag-kibocsátást. Más európai országokkal összevetve valóban jelentős arányt képvisel. Ezt csökkentenünk kell, mert több megújulót szeretnénk látni az energiamixben, a szénnek pedig nincs helye ebben a tervben, tehát valóban jobban kell teljesítenünk, és megmutatni Európának, hogy komolyan vesszük ezt a kérdést.
SC: Hogyan lehet, hogy Németországot zöldnek és klímabarátnak tekintik, miközben tudjuk, hogy rengeteg szenet termel és használ fel? Hogyan tudja magát ilyen sikeresen zölddé mosdatni?
CK: Ez jó kérdés, és szembe kell néznünk ezzel az ellentmondással, mert csökkentenünk kell a szén arányát, ez az első lépés, ha valóban olyan zöldek akarunk lenni, ahogy a külvilágnak mutatjuk. Bizonyítanunk kell, különben hiteltelenné válunk.