2020-ig a felhasznált energia egyötödét kell megújuló forrásokból előállítani.
HIRDETÉSHatvan éve a nevezetes brüsszeli Atomium megnyitása jeles üzenetet hordozott.
A felnagyított vaskristály kilenc gömbje a tudományba – vele együtt az atomerőmű fejlődésébe vetett hitet jelképezte.
Hat évtizeden át az unió villanyáram szükségletének több mint egynegyedét az atom szolgáltatta.
Jelenleg 127 reaktor üzemel a tagállamokban. A legtöbb Franciaországban. Belgiumban 7 atomerőmű van.
Samuel Furfari a brüsszeli egyetemről energiaszakértőként a kezdeti lépéseket idézi fel:
– 1995-ben hat külügyminiszter Európa távlatairól beszélgetett. Az egyik legfontosabb ötlet az Euratom-megállapodás volt, amely lehetővé tette az atomenergia fejlesztését. Akkoriban alkalmasnak tartották arra, hogy felgyorsítsa a fejlődést Európában. Akkoriban ugyanis a gazdasági fejlődés nélkülözhetetlen eleme volt a bőséges és olcsó energia. Ma sincs másképp.
A múlt hónapban a belga kormány új irányt szabott az energetikában. Az elképzelésekkel összhangban az elkövetkező hét évben fokozatosan felszámolják az atomerőműveket.
Gázüzemű áramfejlesztők lépnek a helyükbe.
– Mennyire reális ez az elképzelés, és tartható-e a határidő? – ezt kérdeztük a belga energiaügyi minisztertől.
– Hogy ebben a pillanatban Belgium készen áll-e? Nem, de aktívan készülünk, amióta átvettem tisztségemet, és az ezzel járó felelősséget. Egy egész sor törvényt és döntést hoztunk, továbbá a gázüzemű reaktorok 2022-ben és 2023-ban történő telepítésének szigorú menetrendjét. Akkora két atomerőmű 40 éves lesz, 2025-ig azonban az összeset lecseréljük – nyilatkozta Marie-Christine Marghem miniszter.
Egyesek attól tartanak, hogy atomkatasztrófa következik be az unióban.
Megkérdőjelezik a korosodó belga atomerőművek biztonságát, Luxembourgban pedig olyan törvényt készülnek elfogadni, amellyel lehetővé válik, hogy balesetkor a szomszédos ország szolgáltatóját is bepereljék.
Nemrég a belga szövetségi kormány jódtablettákat kezdett osztogatni lakosoknak, hogy szükség esetén enyhítsék a sugárzás következményeit.
– Világszerte nagyjából 400 reaktor üzemel. Ezek háromnegyede nagyon elavult, és élettartama végét járja. Akár tetszik nekünk az atom, akár nem, nincs választásunk. Az esetek többségében ezeket a reaktorokat be kell zárni. Így aztán mozgalmunk erősödik például az Egyesült Államokban, de Japánban is, ahol a fukusimai katasztrófa visszafordíthatatlan folyamatot indított el – mondta Stephane Lhomme, lyoni atomellenes aktivista.
Az aktivista véleménye egy a sok közül. Kétségtelen azonban, hogy az unió a megújuló energiaforrások alkalmazását ösztönzi.
2020-ig a felhasznált energia egyötödét kell megújuló forrásokból előállítani.
2016-ban ez az arány 17%-os volt.
Belgium egyedi célkitűzése 13%. Több mint 4%-kal nagyobb, mint 2 éve.
HIRDETÉSEgyes országok, például Svédország, Magyarország és Litvánia már elérték a tervezett szintet.
Az atomerőművek azonban egyelőre nem tűnnek el. Új épül Franciaországban, Magyarországon, Szlovákiában és az Egyesült Királyságban.
A FORATOM szerint az atomenergia biztonságos, ráadásul a felére csökkentette az unió szénerőműből származó energiaigényét.
– Az atomerőművek tiszta energiát és biztonságos ellátást szolgáltatnak az unióban. Csökkentik továbbá a függőséget a környezetszennyező fosszilis tüzelőanyagoktól. Ezeket a tényezőket a szem előtt kell tartani a piacon, akikor a lehetséges technológiákat kombináljuk – mondta Berta Picamal, a FORATOM tanácsadója.
Hatvan év elteltével a tudományt jelképező brüsszeli Atomiumról heves vita folyik – miközben Európa energetikai szükségleteire összpontosít.
HIRDETÉS