Több, Oroszországhoz közeli európai ország már komoly fegyverkezésbe kezdett, mozgolódik a NATO. Túlreagálják, vagy igazuk van, és a medve tényleg nem játék?
Számos európai ország az oroszoktól tartva újra bevezeti a sorkatonaságot. Mennyire reális a fenyegetés? Mit jelent Donald Trump langyos támogatása a NATO felé az európai biztonság szempontjából?
Változó kontextusban, de Oroszország folyamatosan a külpolitikai hírek középpontjában áll. Nyugaton hol Amerika ellenségeként, hol barátként, hol választásokba beavatkozó külső erőként jelenik meg. De keleten már nem a gyanús kibertevékenység miatt aggódnak, hanem konkrét orosz terjeszkedéstől tartanak.
Hogy ezek a félelmek mennyire reálisak, azzal lehet vitatkozni. Ettől függetlenül tény, hogy több országban növelték a hadi kiadásokat, újra bevezették a sorozást, és rendszeresen együtt gyakorlatoznak a NATO-val. Eközben Donald Trump a NATO-csúcson elmulasztott kiállni a kölcsönös védelmi doktrína mellett, ami nem segített eloszlatni az aggodalmakat.
Első riportunkban Lengyelországba látogatunk. Az ország a négy olyan uniós tagállam egyike, amely teljesíti a 2%-os honvédelmi költésre vonatkozó NATO-feltételt – a másik három Lettország, Észtország és Litvánia. Lengyelországba a közelmúltban NATO-csapatokat telepítettek, de a Krím orosz elcsatolása óta az ország egy lépéssel továbbment. Az orosz fenyegetés ellensúlyozására nem csak tolerálja és bátorítja a paramilitáris csoportok létrejöttét, de önkéntesekből álló hadsereget is alapít, amelynek a tervek szerint 53 000 tagja lesz 2023-ra. Hans von der Brelie egy lengyel paramilitáris csoport tagjaival forgatott Varsó mellett.
Második riportunkban Gotland szigetén készült. Elsőre úgy tűnik, hogy Svédország elég messze van Oroszországtól ahhoz, hogy ne kelljen aggódnia – ha nem lenne a Balti tenger túloldalán a kalinyingrádi orosz enklávé, ahová atomtöltetek célba juttatására is alkalmas egységeket telepítettek. A konfliktus gondolatát mindkét fél határozott elveti, de Svédország újra bevezette a sorozást, növeli hadi kiadásait és megerősítette kapcsolatait a NATO-val. Valérie Gauriat Gotlandra utazott, egy svéd szigetre Kalinyingráddal szemben, ahová több év demililitarizált időszak után visszatér a svéd hadsereg.
Végül Sven Biscopot, az európai biztonságpolitika szakértőjét kérdezzük az orosz fenyegetés realitásáról és egy közös európai hadsereg felállításának lehetőségéről.