NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A Brexit után még a nyugdíjbiztosító is megnézheti a britek e-mailjeit

A Brexit után még a nyugdíjbiztosító is megnézheti a britek e-mailjeit
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Már ha életbe lép az a tömeges adatgyűjtésről szóló törvény, amit eddig nem engedett az Európai Bíróság.

Egy nő ismeretlenekhez, rendőrökhöz megy oda az utcán, és megkéri őket, hogy hadd kukkantson bele a telefonjukba, nézze át a híváslistájukat, olvassa el az emailjeiket. Mindenki értetlenül és idegenkedve reagál. Még a brit belügyminisztériumba, a Home Office-ba is bepofátlankodik, és kéri a kommunikációs adataikat, néhány értetlen biztonsági őr körében. A gerillamódszerekkel forgatott filmecske a következő üzenettel zárul:
“Beengedne egy idegent a telefonjába? A szaglásztörvény után nem lesz választása.”

Ezt a rejtettkamerás videót a brit polgárjogi szervezet, a Liberty forgatta Londonban. Része az új tömeges megfigyelési törvény elleni kampánynak. A civilek által szaglásztörvénynek is nevezett jogszabályt a szervezett bűnözés és a terror elleni harccal indokolják. A jogszabály a rendőrségnek és a titkosszolgálatnak, valamint további negyven állami szervezetnek – az élelmiszerbiztonságtól a nyugdíjpénztárakig – biztosítana hozzáférést a lakosság személyes adataihoz.

- A kommunikációs adatainkhoz, hogy kinek mikor küldünk üzenetet, kit hívunk fel, a teljes internetes tevékenységünkhöz hozzáférhetnek különösebb nyomozási érdek nélkül – magyarázza Silkie Carlo, a Liberty szakértője. – Még a megfigyelési célpontok azonosítására sincs szükség. A rendőrség és a hírszerzés betörhet egy vagy akár ezer számítógépbe, és nem kell azonosítania, hogy ki a célpont. A célpontokat utólag sem kell értesíteniük, hogy megfigyelték őket. Ez azt jelenti, hogy több ezer embert érint majd a megfigyelés, akiknek betörnek a magánszférájába, feltörik a telefonját, lehallgatják a hívásait, miközben erről soha nem szereznek tudomást.

Legalább le lenne írva, hogy mindent szabad nekik

A legtöbbet kritizált passzusok szerint az internetszolgáltatóknak egy éven keresztül meg kellene őrizniük minden internetező böngészési adatait. Az Európai Bíróság az adatok általános és megkülönböztetés nélküli megőrzését túlzó jogkörnek ítélte – ez addig korlátozza a brit jogalkotót, amíg meg nem történik a Brexit, vagyis a britek ténylegesen ki nem lépnek az Európai Unióból.

David Andersont külső szakértőként azzal bízták meg, hogy hasznossági szempontból vizsgálja felül a terrorellenes törvényben szereplő új jogköröket.

- Minden olyan jogkör, amelyet a rendőrség és a hírszerzés ebben az országban használ vagy később használni szeretne, fekete-fehéren le van írva a törvényben – magyarázta Mr. Anderson. – Ez korábban nem így volt, és a világ legtöbb országában most sem így van. Hatvan részletes esettanulmány alapján arra a következtetésre jutottam, hogy ezek a jogkörök rendkívül hasznosak. Ellenséges országokkal szemben egy kiberháborús forgatókönyv esetén, túszejtéskor, eltűnt személyek keresésénél, és persze súlyos bűncselekmények nyomozásánál.

Minek nekik adat, ha nem olvassák el?

A tömeges megfigyelés hatékonyságát sokan vitatják. 2013-ban Lee Rigby brit katonát két iszlamista szélsőséges megölte az utcán. Még jobban sokkolta a közvéleményt, hogy kiderült, a hírszerzés birtokában voltak a támadás tervét leíró üzenetek. Csak éppen a hírszerzés nem olvasta el őket.

Az amerikai titkosszolgálatok tömeges megfigyelési gyakorlatát feltáró Edward Snowden által kiszivárogtatott titkos jelentésekből az tűnik ki, hogy a hírszerzési ügynökségek évek óta sokkal több adatot gyűjtenek össze, mint amennyit van kapacitásuk feldolgozni.

Legyen szó a hírszerzési ügynökségekről, rendőrségről, vagy a belügyminisztériumról, senki nem akar nyilatkozni. Nem nyilatkozik az a bíróság sem, amely a nyomozati jogkörök használatát engedélyezi, és elbírálja az ezzel kapcsolatos rendőrségi visszaéléseket. Ennek még a címe is titkos. Annyit tudunk, hogy az elmúlt években a panaszok száma meredeken növekedett. És ha az új törvény életbe lép, a bíráknak még több munkájuk lesz.

Nem is a bűnözők ellen kell, hanem az újságírók ellen

Jason Parkinson újságírót évek óta “nacionalista terroristaként” tartja számon ezért megfigyeli a brit rendőrség. Mindezt titkos adatokra alapozzák. Hasonló cipőben járó társaival az adatvédelmi törvény segítségével hozzá tudtak férni az aktájukhoz, és terveik szerint a bírósághoz fordulnak. Parkinson a brit újságírószervezetben küzd a szaglásztörvény ellen, amely szerinte katasztrofális következményekkel járna a munkájára.

- A hírszerzésnek azokra a dolgokra kellene koncentrálnia, amelyek tényleg veszélyt jelentenek az országra. Kémkedni valaki után, csak mert számon kér bizonyos dolgokat a kormánytól, ez egy nagyon veszélyes irány. Azok a belsősök, akik felhívhatják a figyelmet a visszásságokra, innentől semmilyen védelemben nem részesülnek. Nem mernek majd újságírókkal kapcsolatba lépni, mert félnek, hogy a kilétük kitudódik.

Majd mindenki megtanul titkosítani

Mindennek tetejébe a törvény végrehajtása drága, technikailag nagyon összetett feladat, mondják a szolgáltatók. A hatékonysága pedig minimum vitatható, mondja Adrian Kennard, az Andrews &Arnold internetszolgálató igazgatója, a törvény egyik kritikusa. Titkosítással virtuális magánhálózatokkal, rejtett szolgáltatásokkal a megfigyelés elkerülhető. Az eszközöket az újságírók és az emberi jogi szervezetek is ismerik – kétségtelenül a bűnözők is. Ezeknek az eszközöknek a piaca szépen növekszik.

- Jó esély van arra, hogy elköltik ezt a pénzt, bármilyen pozitív hatás nélkül – mondta az Euronewsnak Kennard. – A bűnözők ezt simán meg fogják kerülni. És a hétköznapi emberek, akiknek számít a magánszféra védelme, ők is meg fogják tanulni. Internetszolgáltatóként a legtöbb, amit tehetünk, hogy tájékoztatjuk és kioktatjuk őket. Segítünk titkosított emailfiókot felállítani. A kormány ebben a kérdésben a bűnözőkkel áll azonos oldalon. Megpróbál bekukkantani az állampolgár internet-forgalmába, és kikémlelni, mit csinál. Ugyanazokkal az eszközökkel kell megvédeni magunkat a kormánnyal szemben, mint a bűnözők ellen.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Talán eltűnök hirtelen - jog az elfeledtetéshez

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai