Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Mi a baj a francia oktatási rendszerrel?

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Mi a baj a francia oktatási rendszerrel?

<p>A Jean Moulin iskola Marseille egyik leghátrányosabb helyzetű negyedében van. A legtöbb diák pénzügyi támogatást kap, mert a szüleik ezer eurónál kevesebbet keresnek havonta. Ezért az iskola úgynevezett kiemelt oktatási intézmény.</p> <p>- Kicsit kevesebben vagyunk, mint egy tipikus iskolában, ahol egy osztályban 27-30 gyerek van – magyarázza Arnaud, a tanár. – Itt alapesetben legfeljebb huszonnégyen lehetnek. Ez így azért kényelmesebb. Ezen kívül itt úgynevezett szükségleti csoportokat is kialakítottunk. Készségek alapján csoportokra osztottuk őket, két osztályra három ilyen csoport jut.</p> <p>Az elsőbbségi oktatási rendszert 1982-ben vezették be Franciaországban azért, hogy a hátrányos helyzetű településeken vagy negyedekben lévő iskolákat segítsék. A programot 2015-ben megreformálták. Dominique Duperray öt éve igazgatja a Jean Moulin-t, szerinte a reform átütő sikert hozott.</p> <p>- A reform előtt a diákok 40%-a tette le a vizsgáit, és a többinek is kevesebb mint fele ment tovább középiskolába. Most 70 százalék vizsgázik le, de jó években ennél is több, és ezek 100 százaléka tanul tovább, részben gimnáziumban, részben a szakoktatásban. Vagyis az elsőbbségi oktatáshoz biztosított kiegészítő lehetőségek, illetve a befektetett munka, az újító pedagógiai módszerek kipróbálása jelentősen javítják a diákok tanulmányi eredményeit.</p> <h3>Oktatási gettók</h3> <p>De vajon ez az iskola inkább a kivétel vagy a szabály, ha a francia oktatási rendszert nézzük? Egy, az <span class="caps">OECD</span>-országok oktatási rendszerét rangsoroló felmérés szerint Franciaországban a legnagyobbak az egyenlőtlenségek az oktatásban.</p> <p>Több mint kilencezer általános iskola tartozik az kiemelt oktatási intézmény kategóriába. Minden ötödik gyerek ilyenbe jár. Amikor az <span class="caps">OECD</span>-tanulmány megjelent, minden francia tévéstáb reflex-szerűen Párizs egyik bevándorlónegyedébe, Bobignybe indult. Az ottani Marie Curie általános iskola igazgatónője nem adott engedélyt, hogy az iskolában forgassunk, de a véleményét elmondta az Euronewsnak- az iskola előtt. </p> <p>Véronique Decker harminc éve dolgozik Bobignyben. Az iskolája kiemelt oktatási intézmény, ennek ellenére kevés extra forráshoz jutottak. Minden diákuk bevándorló családból származik. A szüleik szociális bérlakásokban élnek. Az igazgatónőt nem lepte meg az <span class="caps">OECD</span>-felmérés eredménye.</p> <p>- Nincs egyenlőség állami és magániskola között – szögezi leaz igazgatónő. – Az utóbbiaknak kedvez, hogy pénzt szedhetnek a szülőktől is, és megválogathatják a diákjaikat. Mi nem tudunk pénzt szedni a szülőktől, és ez jól is van így. Nem válogathatjuk meg a diákjainkat, és ez is jól van így. De így nincs egyenlőség az állami- és a magánoktatás között. Még a különböző állami iskolák között sincs egyenlőség, mert a francia állam beletörődött, hogy a területén szegregált negyedek legyenek. És az ilyen negyedek iskoláiból oktatási gettók lesznek.</p> <h3>Hogyan tanuljon a gyerek, ha nincs tanár?</h3> <p>Laurance Blin legnagyobb fia tizennégy éves, és egy kiemelt oktatási intézménybe jár Bobignyben. Ő úgy látja, hogy az iskolát sok mindennek lehet nevezni, csak kiemeltnek nem.</p> <p>Az óraszámot negyedével csökkentették. Bár ígértek pénzt új tanárok felvételére és képzésére, az soha nem érkezett meg – érkezett viszont ötven új diák, egyetlen év alatt.<br /> Laurence más szülőkkel együtt hivatalos eljárást indított. Azzal érveltek, hogy a gyerekeiket sújtó oktatási egyenlőtlenség ellentétes a francia alkotmány vonatkozó passzusaival.</p> <p>- Óriási probléma a tanárhiány – mondta Blin. – A fiamnak hatodikban egy teljes harmadéven keresztül nem volt angoltanára. Ötödikben nem volt történelem-földrajz tanára, megintcsak egy harmadévig. Ugyanabban az évben két harmadévig nem volt rajztanár- És most, negyedikben,az első hónapban nem volt természettudomány-tanára. Ez elképesztő. Hogyan gondolhatja bárki, hogy egy ilyen iskolából érkező diák ugyanolyan szintű tudásra tehet szert, mint egy olyan iskolában tanuló, ahol vannak tanárok?</p> <h3>Egy felzárkóztatási program, aminek 30 éve semmi eredménye8</h3> <p>Hogyan jutott ide a francia oktatási rendszer? Mi csúszott félre? Nathalie Mons volt az egyik készítője annak a jelentésnek, amely részletesen feltárta a francia oktatási rendszerben fennálló sokféle egyenlőtlenséget. Ennek ellenére szerinte van remény.</p> <p>- Franciaországban nagyjából harminc éve nagyjából ugyanúgy próbálja az oktatáspolitika megoldani az egyenlőtlenség kérdését. A nyolcvanas évek eleje óta létezik az elsőbbségi oktatási rendszer, amelynek soha, egyetlen kutatás sem tudta semmilyen pozitív hatását kimutatni – ábrándít ki minket Mons. – Természetesen nagyon fontos segíteni a nehézségekkel küzdő iskoláknak, erre nagy szükség van, de amikor azt nézzük, hogyan próbáltak nekik segíteni, akkor kiderült, hogy olyan dolgokban élveztek elsőbbséget ezek az intézmények, amelyeknek nagyon kevés közül volt a diákok tanulmányi eredményeihez.</p> <p>- A francia iskolarendszer megszűnt a társadalmi mobilitás motorja lenni, és ezen minden áron változtatni kell – vélekedett a marseille-i Jean Moulin igazgatója. – Ezt kérik a családok, ezt kérik a diákok is – hogy újra bízni lehessen az iskolában.</p>