NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hat óra munka, nyolc óra pihenés, tíz óra szórakozás

Hat óra munka, nyolc óra pihenés, tíz óra szórakozás
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Svédországban egyre több helyen kísérleteznek azzal, hogy a nyolcórás munkanapból hatórás legyen. Mibe kerül ez, mire jó?

Mint minden nap, Arturo Perez széles mosollyal kezdi meg a munkát ebben a Göteborghoz közeli nyugdíjasotthonban, Svédországban. Több mint húsz éve gondoz időseket. Szakterülete az Alzheimer-kórban szenvedők ellátása
Az élete tavaly alapvetően megváltozott: kiválasztották, hogy vegyen részt egy kísérletben, amely a munkaidő hatékony felhasználásáról szól, és amely azzal kezdődött, hogy nyolcról hat órára leszállították a munkaidejét.

- Már nem vagyok olyan stresszes, mint korábban – mondta Perez. – Új kollégákkal találkoztam. Segítünk egymásnak, jobban megtervezzük a feladatokat, így a munkában több örömünk van. Kisgyerekekről is gondoskodnom kell, egyedül nevelem őket, ennek ellenére már nem kell sietnünk az iskolába, minden sokkal nyugodtabb. Azon túl, hogy jobb ápoló vagyok, még jobb apa is lettem.

Az intézményben dolgozó 82 ápoló munkaideje nyolc óráról hatra csökkent – ugyanannyi fizetésért. A göteborgi önkormányzat is megsüvegelte az eredményeket. A munkavállalók sokkal energikusabbak – mondja a nyugdíjasotthon igazgatója, és jobban reagálnak a bentlakók kéréseire.

- Lazább a hangulat – szögezte le az igazgató. – Sok olyan ügyfelünk van, aki időskori demenciában szenved. Korábban, ha sok volt a stressz, az lázas izgalmat okozott, mostanában sokkal békésebbek. Több embert tudtunk felvenni, munkahelyek jöttek létre. És kevesebb a betegszabadság is.

Azért fizessünk embereket, hogy ne dolgozzanak?

Göteborg Svédország második legnagyobb városa. A munkahelyi hiányzás és a kiégés tekintetében is élen jár a város. A hatórás munkanap is egy kísérlet ezek visszaszorítására. De ez itt is pénzkérdés – az önkormányzat esetében politikai kérdés.

A kísérletet a göteborgi önkormányzat korábbi baloldali többsége indította, de ezen a télen elvileg véget ér. Az új, jobboldali alpolgármester asszony szerint szó sem lehet a program meghosszabbításáról, a kiterjesztéséről meg végképp.

- Göteborg városának 53 000 munkavállalója van – kezdte a matematikai levezetést Maria Ryden. – Ha ez az 53 000 ember ezentúl hat órát dolgozna nyolcórai bérért – számolja ki maga! Ráadásul még több embert kell felvennünk a jövőben. Ha azért fizetünk embereket, hogy ne dolgozzanak, akkor nyilván nem lesz pénzünk új embereket felvenni. Több dolgos kéz kell, több ember, inkább még tovább is kell dolgozni!

A kísérlet induláskor 20%-os költségnövekedéssel járt az önkormányzat számára, ismeri el Daniel Bernmar, a városi baloldal vezetője, szintén alpolgármester. Szerinte az előnyök hosszú távon jelentkeznek.

- Ha a közszférát a maga összességében nézzük, több munkahelyet hozunk létre, csökken az igénybe vett táppénzes napok száma, javul a szolgáltatás minősége – sorolta az előnyöket a baloldali alpolgármester. – Ez fedezi a költségnövekedés egyik felét. Számomra természetes lépés, hogy javítunk a munkakörnyezeten, így fenntarthatóbbá tesszük a munkaerőpiacot, ahol az emberek szívesen dolgoznak tovább, és összességében szívesebben dolgoznak, mint ma.

“Nincs az a pénz, amiért visszamennék nyolc órában dolgozni”

A munkaidő csökkentése akár rövid távon is megtérülhet – legalábbis ezt állapították meg már tizenöt éve a világ egyik legnagyobb autóipari konszernjénél, a Toyotánál. A cég göteborgi üzemében száztizenkét munkavállalóból harmincöt, akik a legnehezebb munkákat végzik, csak napi hat órát dolgozik – és a váltás nem járt fizetéscsökkentéssel. A menedzsment szerint megérte.

- 2002-ben történt a váltás – kezdte a magyarázatot a központ vezérigazgatója, Martin Banck. – Az ügyfeleinknek sokat kellett várakozniuk, ezt az időt akartuk csökkenteni. Kétszer annyi ember dolgozik most a műhelyeinkben, de az eladásokat és a profitot is növeltük. Jobb a nyitvatartási idő, emiatt több ügyfelünk van. Ezzel mindenki nyer, a munkavállaló, a cég és az ügyfelek is.

Az első évben 25%-kal nőttek az eladások. Az új felvételek költsége nagyjából megtérült, a legjobb teljesítményeket prémiummal honorálják. Az érdekeltek szerint a helyzet jobb nem is lehetne.

- Úgy tűnik, hatékonyabban dolgozunk hat órában, mint nyolcban – mondta az Euronewsnak Magnus Wikström, a Toyota-szervíz munkatársa. – Gyakorlatilag ugyanannyi feladatot végzünk el hat óra alatt, mint korábban nyolc alatt. Viszont rengeteg időm van, elmehetek sportolni, bevásárolni és még így is hazaérek három órára. Nincs az a pénz, amiért visszamennék nyolc órába dolgozni. Ha hagynak, akkor maradok hat órában.

Már nem a munka a legfontosabb az ember életében

A Göteborgi Egyetem klinikáján az ortopédiai sebészet másfél éve vezette be a hatórás munkanapot, mert túl gyakori volt a kiégés. Hét műtőben naponta negyven pácienst operálnak meg. Két műszakban körülbelül száz ember dolgozik itt, a létszámot a hatórás munkanap bevezetésekor emelték.

- Az életem sokkal könnyebb lett úgy, hogy most teljes létszámmal üzemel az osztály – magyarázta az osztály vezetője, Marina Henriksson. – Korábban sok munkaerőközvetítős nővér volt, gyakran be kellett zárni műtőket. Most naponta két-, két és fél órával többet használjuk őket. vagyis jelentősen több munkát tudunk elvégezni.

Az elvégzett műtétek száma 20%-kal nőtt. Az új felvételek költsége az osztály vezetői szerint 2017-re megtérül. A munkavállalók számára a helyzet előnyei nyilvánvalóak. – Van elég időm pihenni és sportolni is, erre szükségem is van ahhoz, hogy képes legyek ellátni a munkámat anélkül, hogy megsérülnék – mondta az egyi műtős nővér, Karin. – Nem kell sok beszámolót tartani a kollégáknak, nem kell kimenni ebédszünetre. Az ember bejön, dolgozik egyben hat órát, és kész.

- A fiatalok már nem úgy néznek a munkára, ahogy a szüleink tették – tette hozzá Matilda Palenius altatónővér. – Talán már nem a munka a legfontosabb az ember életében. Az számít, mit csinálsz a szabadidődben, ez sokkal jobban meghatároz, mint az, amit munka közben csinálsz.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Nem túl kipihentek a magyarok – állítja egy új európai tanulmány

Németország: Boldogság, gyere a munkahelyre!

"Nem az a versenyképesség, hogy a munkáltató a lehető legtöbbet dolgozza a legkevesebb pénzért"