Élet a csernobili tiltott zónában

Access to the comments Kommentek
Írta: Euronews
Élet a csernobili tiltott zónában

<p>Oleksandr Sirota a csernobili tiltott zóna közelében lakik, de élénk emlékei vannak a gyerekkorából, amit Pripjaty-ban töltött. Ez az az város, amit a leginkább érintett a radioaktív szennyezés. Oleksandr 9 éves volt, amikot evakuálták. Elvisz minket a gyerekkori városába néhány kilométerrel attól is beljebb, ahol a szokásos interjúkat és forgatásokat szervezi a tévéstáboknak. Elhagyjuk a tiltott zóna déli ellenőrzőpontját és a szellemvárosba tartunk, kihalt utcák és sugárutak közé. 30 éve ez volt az otthona. </p> <p>Oleksandr Sirota: „Ez itt Pripjaty központi tere, szemben látható a kultúrpalota, ami jóformán a második otthonom volt. Ott dolgozott az édesanyám, és itt egy kép a Lenin sugárútról, ahol most épp állunk. 1985-86 körül készült a fotó, a baleset előtt.”</p> <p>„Valahol itt a romok között van az osztálytermem bejárata is, ahol a baleset idején tanultam. Április 26-án mindenki bent volt az iskolában, senki sem tudta, hogy mi történt az erőműben.”</p> <p>Oleksandr és sok más gyerek csak a csernobili robbanás másnapján ment el a városból. A sugárzás miatt 20 hónapot töltött kórházban. Azt mondja, legyünk nagyon óvatosak, mert a város még mindig veszélyes. Jobb például, ha nem lépünk mohára, és kerüljük a port. </p> <p>„A gamma sugárzás még mindig az egészségügyi határérték ötszöröse. De csak ezen a területen ekkora. Ez nem jelenti, hogy az egész városban ilyen a sugárzás. Vannak tisztább és piszkosabb helyek. Hogy miért nem félek? Először is azért, mert hazajöttem. Sokáig álmodtam ezzel a várossal. Másodszor pedig 1986-ban akkora dózisú sugárzást kaptunk, aminek még a negyedének sem leszünk kitéve az életünk hátralevő részében. „</p> <p>Míg Pripjaty továbbra is teljesen elhagyatott, néhányan visszatértek a tiltott zónában található falvakba, annak ellenére, hogy magas a sugárzás, és illegális, amit tesznek. </p> <p>Ivan Semenyuk egyike annak a hat lakosnak, akik a katasztrófa után már két évvel visszaköltöztek Parishivba, 7 kilométerre Csernobiltól. <br /> Ivan gyöngytyúkot és malacot tart, eszik az itt termett zöldségből és gyümölcsből, sőt begyűjti a közeli erdőkben található a gombákat és bogyókat. </p> <p>Ivan Semenyuk: „Voltak itt németek, forgattak, bevizsgálták a talajt és a hamut. Mindent megnéztek, és mindent rendben találtak.”</p> <p>Oleksandr sugárzásmérője visszaigazolja azt, amit Ivan mond, vagyis az egészségügyi határérték alatt van a sugárzás.</p> <p>A Kijevi akadémia tudósai szerint azért lehetséges, hogy a tiltott zónában lévő falvakban normális a határérték, mert a sugárzás nem volt egységes. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy 100 százalékig biztonságos itt élni. Az erdőkben termett gombák és bogyók valószínűleg sugárfertőzöttek. </p> <p>„Szigorúan tilos enni tiltott zónában. Nem csak egy ember lehet tőle beteg, de egész generációkra is kihathat később.„</p>