NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Még mindig csak álom a nők egyenjogúsága Európában

Még mindig csak álom a nők egyenjogúsága Európában
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Akciótervet hagyott jóvá az EP a diszkrimináció felszámolására.

HIRDETÉS

Még mindig messze van a nők teljes egyenjogúsága az Európai Unióban. Az úgynevezett egyenlőségi index a lehetséges 100-ból csupán 54 pont.

Az Európai Parlament akciótervet hagyott jóvá, amelynek célja a nemek közötti különbségek csökkentése fizetésben, nyugdíjban és vezető pozíciókban.

A nők még ma is gyakran válnak diszkrimináció, erőszak, a nemi szervek megcsonkítása, illetve internetes zaklatás áldozatává.

Több képviselő ellenezte a tervet, elsősorban a terhességmegszakítás lehetősége miatt. Vajon túlságosan nagyra törő elképzeléseket fogalmaztak meg?

A Network vendégei Iratxe Garcia Perez, a nők jogaival foglalkozó bizottság elnöke, a szocialista és demokrata frakció tagja, Beatrix von Storch, ugyanebből a bizottságból, az Alternatívát Németországnak párt képviseletében, és Viviane Teitelbaum, a különböző nőjogi szervezeteket képviselő Európai Női Lobbi elnöke.

Az első kérdés: az az akcióterv, amelyet az Európai Parlament jóváhagyott, részben ugyanazt tartalmazza, mint az ENSZ 20 évvel ezelőtti nemzetközi nőjogi konferenciájának Pekingi platformja. Nem kudarc ez már önmagában is?

Iratxe Garcia Perez: – Azt hiszem, jó úton haladunk, de ennél sokkal többet kell tennünk. A nők újabb keletű problémáiról is beszélnünk kell, akárcsak a fizetésekben megmutatkozó különbségekről, a család és a karrier összeegyeztethetőségéről.

De lehet Európa hatékonyabb most, mint amikor 20 éve kitűzték ezeket a célokat?

Beatrix von Storch: – Szerintem a parlament túl messzire ment. A legutóbbi jelentésben például kampányt sürgetett a házimunka egyenlő megosztásáért. Magyarán felszólította a férjemet meg engem, hogy másképp osszuk el a házimunkát. Ez beavatkozás a magánéletembe, márpedig a parlamentnek ahhoz semmi köze.

Viviane Teitelbaum: – Az egyenlőség a demokrácia része, ha a férfiak és a nők nem egyenlők, akkor nincs demokrácia. Ha úgy tesszük fel a kérdést: szerintem a feminista Európa igenis lehetséges.

Nézzük a nemek közötti megkülönböztetést. Például a fizetésekben. Itt, Európában 16 százalék körüli a különbség. Miért lassult le a kiegyenlítődés? Kinek a hibája ez?

Iratxe Garcia Perez: – A válság súlyosabban érinti azokat, akik sebezhetőbbek. Márpedig a nők sebezhetőbbek a munkaerőpiacon. Többféle eszközzel kell segítenünk nekik, és csökkenteni a fizetésekben mutatkozó különbségeket. Európai szinten csakugyan 16 százalék körüli az eltérés, de például nálunk, Spanyolországban a férfiak átlagosan 23 százalékkal keresnek többet, mint a nők.

Sokan arra hivatkoznak, hogy a nők, amikor szülni mennek, átmenetileg kiszállnak a munkából, ebből fakad a különbség a fizetésekben.

Viviane Teitelbaum: – Persze, a nők szülnek, ez elég egyértelmű, de talán nem kellene megbüntetni őket ezért. Először is le kellene számolnunk a sztereotípiákkal. Dolgozunk azon, hogy az emberek világosabban értsék az egyenlőség fogalmát. Hogy nők és férfiak osztozzanak a felelősségben, azonos esélyeik legyenek a munkaerőpiacon, és egyenlő választási lehetőségeik.

Beatrix von Storch: – Szerintem nincs különbség a fizetésekben, legalábbis abban az értelemben, ahogy mondják. Amerikában például a teljes munkaidőben foglalkoztatott férfiak 50 százalékkal többet dolgoznak, mint a nők. Ez az egyik magyarázat a különbségekre. És még sok más is van. Nincs megkülönböztetés, bármennyit ismételgetik is.

És a nyugdíjaknál? Nem közismert, de tény: e tekintetben 40 százalék a különbség. Ha válság fenyeget, akkor rengeteg nő szegényedik el, főleg a nyugdíjas korúak közül.

Iratxe Garcia Perez: – Az egyenlőtlen nyugdíjak problémája is a munkaerőpiac sajátosságaiból következik. Ha gyermek születik, akkor magától értetődő, hogy az anya marad otthon vele, hogy gondozza, tanítsa. Azért van szükség a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget elősegítő intézkedésekre, hogy új lehetőségeket teremtsünk.

Csakhogy jó néhány országban máris gondot okoz a nyugdíjak folyósítása. Akkor hogyan kaphatnának több pénzt a nők?

HIRDETÉS

Viviane Teitelbaum: – A kormányok nagyon sok pénzt adnak ki arra, amit fontosnak tartanak. Konzervatív pártok, vallási szervezetek szándékosan figyelmen kívül hagyják a tényeket, a meglévő különbségeket és a diszkriminációt.

Mi legyen azokkal a nőkkel, akik nem kapnak elegendő nyugdíjat?

Beatrix von Storch: – Egyszerű. El kell fogadnunk, hogy a gyerekgondozás, a gyereknevelés elismerésre méltó munka, méghozzá anyagi elismerésre is. Ne csak a munkahelyen végzett munka jogosítson nyugdíjra. El kell ismertetni, hogy a gyereknevelés is munka, és nagyon fontos a társadalomnak. Fizetnünk kell érte, akár nyugdíj formájában is.

Ez nagyon fontos szempont. Nézzük, mi a helyzet a vezető beosztásokkal. Itt, az Európai Parlamentben például arányosan nem túl sok a nő a vezető pozíciókban. Mit lehet tenni? Kényszeríteni kell a választókat, vagy átalakítani a rendszert, hogy több nőt válasszanak meg?

Iratxe Garcia Perez: – A nők a népesség felét teszik ki Európában. Ugyanilyen arányban kell lennünk az intézményekben, a politikában, a társadalmi életben, a munkaerőpiacon. Jogszabályokra van szükség ebben az ügyben. Úgy gondolom, a kvóták nagyon fontosak, biztosíthatják a vezető pozíciók férfiak és nők közötti arányos megoszlását.

HIRDETÉS

Politika, igazgatótanácsok. Mit gondolnak?

Beatrix von Storch: – Egyértelműen nem. Ellenzem a kvótákat, szerintem a minőségnek kell döntenie. Az embereknek joguk van azt megválasztani, akit a legalkalmasabbnak tartanak egy adott tisztségre. A kvótarendszer nem liberális elképzelés, tehát én ellene vagyok.

Viviane Teitelbaum: – Szerintem a nők nem kisebbség. Van éppen elég intelligens nő, aki képes helytállni gazdasági, politikai, társadalmi döntéshozóként. Jobb törvényekre van szükség – és bizony kvótákra is. Jobb oktatásra van szükség. Meg kell szabadulnunk a nemi sztereotípiáktól. A médiának pedig több figyelmet kéne szentelnie a témának.

Az egyik érv, amely miatt sokan nemmel szavaztak az akciótervre, az abortusz kérdése. A határozat kiemeli a szexuális és reprodukciós jogok fontosságát. Felszólítja a brüsszeli bizottságot, hogy teremtsen jobb oktatási modelleket. Csakugyan a parlament dolga dönteni erről?

Iratxe Garcia Perez: – A szabadság az egyik legfontosabb európai érték. A nőket megilleti a szabad választás joga az anyaság ügyében is. Alapvető, hogy biztosítsuk a jó egészségügyi szolgáltatásokat Európában, ideértve természetesen az anyasággal kapcsolatos dolgokat is. Ez nagyon fontos nekünk, ezért ragaszkodtunk ehhez a ponthoz.

HIRDETÉS

Beatrix von Storch: – Nyilvánvaló, hogy az Európai Uniónak nincs hatásköre az abortusz szabályozására. Nincs tennivalója ebben az ügyben.

Nincs rá joga?

Beatrix von Storch: – Nincs rá jogalapja. Nem kellene belemennie ebbe.

Vivane Teitelbaum: – Szerintem a választás joga egyike a legalapvetőbb szabadságjogoknak. Máskülönben újra a középkorban találjuk magunkat. Harcolni kell azok ellen a konzervatív és vallási csoportok ellen, amelyek vissza akarják zavarni a nőket a konyhába meg a gyerekek mellé. Meg kell szabadulnunk az előítéletektől, és harcolnunk a szabad választás jogáért, mert megilleti a nőket.

A határozat lépéseket sürget az internetes zaklatás minden formája ellen. Miért nem voltak sikeresek az eddigi erőfeszítések.

HIRDETÉS

Iratxe Garcia Perez: – Feltétlenül szükséges, hogy összehangoljuk az egyes országok intézkedéseit ebben az ügyben. Ezért akartunk a parlamentben átfogó koncepciót kidolgozni. Rengeteg dologról kell szót ejtenünk, hiszen az egyenlőség kérdése jelen van életünk minden pillanatában.

Beatrix von Storch: – Szerintem túl messzire mentünk bizonyos kérdésekben, és ez újabb problémákat okozhat. Sokkal nagyobb gondok is vannak, például a nyugdíjak közötti különbség. Egyelőre nem elfogadott nézet az, hogy a gyereknevelés nagy szolgálat a társadalomnak.

Vivane Teitelbaum: – Minden prioritás és eltökéltség kérdése. A gyerekmolesztálás ellen hatékonyan léptünk föl az interneten. Ha tehát a nők elleni megkülönböztetés ügye is fontos, akkor ott is lehetünk eredményesek. Csak döntés kérdése, hogy rászánjuk-e a szükséges erőforrásokat. Föl kell gyorsítanunk a döntéseink végrehajtását a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség megteremtése érdekében.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az összeomlás felé tart az Unió?

Európa segélydilemmája

Brit kilépés - egyezkedés az Unió jövőjéről