NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Mélységi sugárzás: atomhulladék a föld alatt

Mélységi sugárzás: atomhulladék a föld alatt
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Ide kerül majd a világ legveszélyesebb szemete: az erősen sugárzó radioaktív hulladék. Kelet-Franciaországban járunk, egy szuper biztonságos laborban, melyet az ANDRA működtet. Az ügynökség feladata, hogy biztonságos megoldást találjon a következő évmilliókra. Ebben a földalatti nukleáris világban Alain az útikalauzunk. Műszaki igazgatóként minden folyosót ismer. Mióta az Európai Unió elfogadta azt a direktívát, ami szerint a tagállamoknak radioaktívhulladék-stratégiát kell készíteniük, felerősödtek az ezzel kapcsolatos viták. Svédország, Finnország és Franciaország lehetnek az első helyszínek, ahol az erősen sugárzó atomhulladék számára építenek tárolót.

- Itt indul a lift, ami 500 méter mélyre visz le minket. Odalent nagyjából ötven kísérlet zajlik éppen most, néhányból már hét éve folyamatosan nyerünk adatokat, hogy a legjobb környezeti ismeretünk legyen a jövőbeni tároló lehetséges helyszínéről. Hősugárzókkal is teszteljük a falakat, mert néhány tárolókonténer forró lesz, és tudnunk kell, hogy hő hatására nem változnak-e a kőzet jellemzői – magyarázta Alain Rolland műszaki igazgató.

Míg Németországban sóbányákba ásnak, Svédországban és Finnországban gránitba fúrnak. Franciaország pedig egy 160 millió éve mozdulatlan, vastag agyagrétegbe temetné 80 ezer köbméter atomhulladékát. De hogy lehet szigetelni egy föld alatti labirintust?

- A koncepció lényege, hogy ismerjük az agyag viselkedését: ha nedvességet kap, akkor nyomás hatására képes arra, hogy kitöltse a mikrorepedéseket, amik akkor keletkezhetnek, ha olyan kőzetet érnénk el fúrás közben, ami évmilliókig elzárva volt, és most hirtelen megnyílik. Tehát automatikusan, önmagát tömíti a talaj – mondta Alain Rolland.

A felszínen ez máshogy hangzik. Bure város egyik utcájában aktivisták felújítottak egy csűrt, amit az erő házának neveznek. Biztonságos tárolás? Több millió évre? Francois ezt nem hiszi el. Mielőtt belevetette volna magát az atomellenes küzdelembe, autista gyerekeket tanított (ma éppen a megafonját szereli). Hogy figyeljenek rá, nem szépítgeti mondandóját.

- Szerintünk ez hazugság. Ők is tudják, hogy hazugság. Az első pillanattól kezdve lesznek gyenge pontok, a talaj bármikor megmozdulhat. Nem szabad elfelejteni, hogy a Föld él! Tudjuk, hogy lehetnek hibák, mulasztások. Hogy mondhatja bárki tudományos bizonyossággal, hogy a szennyezés előbb-utóbb nem kerülhet a vízbe. Ez egy tudományos hazugság, ámítás csupán – mondta Francois Mativet, atomellenes aktivista.

Ez egy hatalmas projekt: több mint 100 kilométernyi alagutat fúrnak a föld alatt. A projekt eddig egymilliárd eurót emésztetett fel. Míg a kivitelezők szerint a várható teljes költség 16 milliárd euró lesz, addig egy parlamenti vizsgálóbizottság szerint valójában ennek duplája is lehet. Az ellenzők szerint a felszín közelében is lehetne tárolni a veszélyes anyagot. A műszaki igazgató szerint ez felelőtlenség.

- Hogy miért jobb a nagyobb mélység? Mert nem ésszerű a felszín közelében tárolni ezeket az anyagokat, hiszen nem tudjuk biztonságosan kezelni – mondta Alain Rolland.

További válaszokért keresztülvágunk a végtelen finn erdőkön: vajon jobb ötlet-e sziklába temetni a radioaktív hulladékot? Esa Härmäla a finn gazdasági minisztérium energiaügyi osztályának vezetője. Helsinki otthonában látott minket vendégül

- Az általunk választott sziklaréteg a legöregebb és legstabilabb szerkezetű kőzet a Földön. Már két és fél ezer millió éve mozdulatlan, ezért jó eséllyel a következő néhány millió évben is így marad – mondta Esa Härmälä.

Innen négy órányira található OLKILUOTO, Finnország atomerőműve, amit egy félszigetre építettek és tengervízzel hűtik. Itt találkoztunk a geológus Jussi Mattilával. Az elmúlt 10 évben ő ellenőrizte a félsziget sziklaágyát, hogy repedéseket vagy töréseket keressen. Vajon betörhet-e a tengervíz a tervezett atomhulladék-lerakó helyszínére?

- A legtöbb ismert törési zóna nem áll semmilyen összeköttetésben a tengerrel. A legtöbb törési zóna pedig jóval a tenger alatt alatt húzódik, ezért nincs elég nyomás ahhoz, hogy a víz beszivárogjon – .mondta a geológus.

A kilencvenes évekig Finnország Oroszországba szállította atomhulladékát. A parlament azonban máshogy döntött: a sugárzó hulladékot tilos külföldre szállítani. Az üzenet egyszerű: viseljük gondját a saját szemetünknek és csökkentsük energetikai függőségünket. De legalul, a víz már igenis utat talált magának a sziklás tárolóüregekbe.

- Itt viszont van víz a lukakban, ez ugye probléma? – kérdezte az Euronews riportere.

- Dehogy probléma! Amikor majd elhelyezzük itt az atomhulladékot, a tartályok melletti sziklát bentonittal – egy erősen vízmegkötő agyagfélével – burkoljuk le. Ha sok víz folyik be, az viszont gond lehet, mert az már elmoshatja a bentonit szigetelést – magyarázta a geológus.

A jelenlegi tároló lukak ötöde nem használható: túl vizes, túl veszélyes. Három milliárd euró: ennyibe került a földalatti barlangrendszer – eddig. A közelben két törés is van, de vajon mi történik, ha a nukleáris tárolók egy napon mégis megsérülnek?

- Van kijárat a felszínre. De abban az esetben, ha a védelmi rendszer megsérülne, akkor a befogadókőzet venné át a védelmi feladatokat, ami azt jelenti, hogy a sugárzó anyagoknak nagyon hosszú időbe telne, hogy áthatoljanak a sűrű sziklán és elérjék a felszínt. A hosszú idő alatt tíz, száz és ezer éveket értek – mondta Jussi Mattila.

A barlangrendszer egy része már most is működik: a földalatti tárolóban alacsony és közepes sugárzású atomhulladékot raktároznak. A nukleáris szemét 33 méteres silókban pihen. A finn törvényhozás várhatóan minden szükséges engedélyt megad az erősen sugárzó anyagok tárolásához is, amelynek első adagja 2022-ben érkezhet. A barlangot száz évvel később lezárják. De vajon túlél-e a tároló egy újabb jégkorszakot?

- Finnország és Svédország északi részén találtunk a kőzetben jégkorszak utáni töréseket, ami azt mutatja, hogy ha a jégsapka visszahúzódik egy területről, akkor az kiválthat földrengéseket. Ilyen forgatókönyv itt Olkiluotoban is előfordulhat – mondta a geológus.

A radioaktív hulladékot réztartályokba csomagolják. Finnország rengeteg rezet készül eltemetni.

- Minden egyes tartály nagyjából 7 tonna rezet tartalmaz, és 5000 darab van belőle. Ez elég sok réz! Ezért az is fontos szempont, hogy hogyan akadályozzuk meg a jövő generációit, hogy behatoljanak ezekbe a tárolókba – magyarázta Jussi Mattila.

Most vissza Franciaországba. Corinne grafikus. Művészetével támogatja az atomellenes harcot.

- Az emberi emlékezet az egyik probléma. Ha leszármazottaink idejönnek, hogy őrizhetjük meg ezt az információt évezredekig vagy évmilliókig? Nagyon fontos, hogy akkor se menjen be senki egy ilyen tárolóba – mondta Corinne Francois, atomellenes aktivista.

Véget ért vajon Európában az atom aranykora? Talán még Franciaországban is? A kormány 2050-re a teljes energiafelhasználás felét akarja atomenergiából megtermelni, szemben a mostani 75 százalékkal. Ráadásul a megújuló energia – most először – a legnagyobb arányban jelent meg az európai árampiacon.

Esa Härmälä, a finn gazdasági minisztérium energiaügyi osztályának vezetője beszél a finn atompárti politikáról és a sugárzó hulladék tárolására vonatkozó terveikről. Az Euronews Helsinkiben készített interjút a szakemberrel, amit itt hallgathat meg.
Bonus interview: Esa Härmälä

Corinne Francois atomellenes aktivista beszélt az Euonewsnak a Bure-ban tervezett atomhulladék-tememtő elleni akcióikról. A Bar-le-Duc-ban készült interjút itt halhatja.
Interview bonus : Corinne François, militante anti-nucléaire

Francois Mativet atomellenes aktivista beszélt az Euonewsnak a Bure-ban tervezett atomhulladék-tememtő elleni akcióikról. Az interjút itt találja.
Interview bonus : François Mativet, militant anti-nucléaire

Alain Rolland, az ARDA műszaki igazgatója arról beszélt, hogy miért és hogyan tárolná Franciaország a sugárzó hulladékot föld alatti labirintusokban. Az interjút itt hallhatja.
Interview bonus : Alain Rolland, directeur technique de l’ANDRA

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Spanyolország, Európa bordélyháza a prostitúció felszámolására készül

Cserbenhagyottnak érzik magukat a párizsi terrortámadások áldozatainak rokonai

Új szelek fújnak Németországban