HIRDETÉSKitoloncolás, etnikai alapú rendőrségi adatbázisok, iskolai szegregáció… Miért nem indít az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást azok ellen a tagállamok ellen, amelyek nem tartják tiszteletben a romák jogait – kérdezte Galathée Párizsból.
Válaszol Nele Meyer, az Amnesty International szociális, gazdasági kulturális jogokért felelős vezetője.
- Nincs jogi oka annak, hogy a Bizottság miért nem indít kötelezettségszegési eljárást. A Bizottságnak megvan a lehetősége eljárást indítani, valahányszor az uniós jog sérelmét tapasztalja, és az ilyen esetek nyilvánvalóan az esélyegyenlőségi irányelvbe ütköznek. Ez az irányelv tiltja az etnikai megkülönböztetést az olyan közösségi szolgáltatások területén, mint a lakhatás vagy az oktatás. Ugyanakkor az Európai Bizottság maga döntheti el, hogy indít-e egy adott ügyben kötelezettségszegési eljárást vagy nem.
- Az utóbbi időben a Bizottság azzal érvelt, hogy a kapcitásai ugyan korlátozottak, de ha rendszerszintű hátrányos megkülönböztetést tapasztal, azok valóban kötelezettségszegési eljárást vonnak maguk után.
- Olyan civil szervezetek, mint az Amnesty International, illetve az Európai Roma Jogok központja, vagy a Nyílt Társadalomért Alapítvány már elég bizonyítékot szolgáltattak rendszerszintű diszkriminációra. Az Amnesty International például bizonyítékokat adott be a Bizottságnak , hogy Olaszországban a szociális lakhatás terén, míg Csehországban az oktatásban folyik szegregáció. Több, mint egy éve várunk bármiféle reakcióra az Európai Bizottság részéről.
- Az Európai Bizottságnak meg kell vizsgálnia ezeket az eseteket, kötelezettségszegési eljárással kell fenyegetnie a tagállamokat, és el is kell indítani ezeket, ha szükséges. Ha valahol rendszeresek a kitoloncolások, mint Olaszországban, indítani kell egy kötelezettségszegési eljárást – ez egy remek eszköz, amit soha nem használnak.
Ha ön is szeretne kérdést feltenni a U-talkban, klikkeljen az alábbi gombra.