Néhány európai városban a szénnel működő kályhák, máshol az autók okozzák a legnagyobb problémát. A helyzet azonban lassan, de biztosan javul. Ennek jártunk után a Road to Green legújabb adásában.
A közlekedés, az otthonunk fűtése, az élelmiszertermelés közben káros molekulákat bocsátunk ki, és minden nap be is lélegzzük őket. Minden évben emberek ezrei betegszenek meg Európában.
Hosszú utat tettünk meg, de a levegőnk egyre tisztább. A technológia lehetővé teszi, hogy valós időben nyomon kövessük a minőségét, sőt, javítsuk is azt. Ebből pedig mindenki kiveheti a részét.
A lengyel szénkályhák csökkenésének szerepe
Lengyelországba utaztunk, ahol szálló por koncentrációja gyakran túllépi az európai határértéket. Különösen Varsóban. Telente gyakran nagyon szmogos a főváros.
Itt a széntüzelésű fűtés a szennyezés fő forrása. Varsó küldetésbe kezdett, hogy lecserélje ezeket a kályhákat, olyannyira, hogy már be is tiltották ezeket. Elmentünk egy olyan kerületbe, amely köztudottan szennyezett, de nem találtunk ilyen kályhát.
"Sok változás volt az utóbbi években. Még ebbe a százéves házba is gázkazánt szereltek be. Van erre egy külön rendőrségi egység, amelyik ellenőrzi, de még a szomszédok is figyelik, ki mivel fűt. Az emberek sokat tanultak,” magyarázta egy varsói férfi.
A közeli mérőállomás adatai szerint a levegő minősége javulni kezdett. Varsóban a szénkályhák száma néhány év alatt becslések szerint 17 000-ről 4000-re csökkent. De a környezetvédők szerint még mindig túl sok van. Pjotr Szjergej, a Lengyel Szmogriadó szóvivője szerint a szennyezettség sok helyen eléri a határérték négyszereség.
„Ha beszél az emberekkel, azt mondják: “Nincs légszennyezés, miről beszél? Bár szürke a levegő, de hát télen amúgy is mindig szürke.” Tíz éve még mindenki azt mondta volna, az autók a légszennyezés fő forrásai, ma már tudják, hogy a szénkályhák. Tehát sikerült megváltoztatnunk a lengyel társadalom légszennyezéssel kapcsolatos véleményét. Aztán pedig az emberektől eljutunk a politikusokig,” mondta a környezetvédő.
A varsói városháza felé vesszük az irányt. Jacek Kisiel, egy korábbi környezetvédelmi aktivista fogad minket, aki most a város levegőminőségéért felelős.
"A sokak által hallgatott műsorokban minden nap tájékoztatást adnak a lengyelországi levegőminőségről. Alkalmazások is vannak mobiltelefonokra. Sok riasztást kaptunk a szmog miatt, ezért az emberek elkezdték használni ezeket az alkalmazásokat,” magyarázta Jacek Kisiel.
A főváros élen jár a lengyelországi szmog elleni küzdelemben. Ez a szenzorok és hivatalos megfigyelőállomások kiterjedt hálózatának is köszönhető.
“A szénkályhák 70%-ának kiiktatása valóban javította a levegő minőségét. De ez még messze nem tökéletes! Mert például még mindig rengeteg autó van. És ha megszabadulunk az összes varsói szénkályhától, Varsón kívül még mindig rengeteg van, a szennyezett levegő pedig Varsóba is eljut. Szóval van még mit tenni,” mondta Jace Kisiel.
Lengyelország még messze van attól, hogy elérje a Zöld Megállapodás célkitűzését: vagyis, hogy 2050-re egyáltalán ne legyen légszennyezettség.
De a változás elkezdődött, és az emberek részt vesznek benne. Ez a helyzet Belgiumban is.
Büsszel, ahol az autók okozzák a legnagyobb gondot
Brüsszel Európa egyik legszennyezettebb városa a nitrogén-oxidok szempontjából. A kibocsátások kétharmadáért a közúti közlekedés felelős.
Varsóval ellentétben itt a városközpont a legszennyezettebb. Ezt több tudományos projekt is alátámasztja. Pierre Dornier egyesülete önkénteseket kért fel arra, hogy speciális csövekkel mérjék meg az otthonukban érezhető szennyezettséget. Mivel az értékek magasak voltak, a városvezetés sok iskola utcáját lezárta, részben vagy teljesen kitiltva az autóforgalmat, a gyerekek ugyanis különösen veszélyeztetettek.
Az Antwerpeni Egyetem, Meysman professzor laboratóriumában jártunk, hogy lássuk, hogyan térképezik fel a légszennyezettséget.
"Minden egyes molekula, amelyik bejut a csőbe, hátul megtapad. Ha ezt négy héten keresztül csináljuk, akkor megmérhetjük, hogy mennyi szennyezés van a levegőben,” magyarázta Filip Meysman.
Egyesülete 20 000 önkéntest gyűjtött össze, hogy Brüsszel, illetve Flandria egész területén mérjék a levegőt. Az eredmények a belga sajtó címlapjára kerültek.
"Ezeket az adatokat a számítógépes modelljeink javítására használjuk, és így a polgárok közvetlenül hozzájárulhatnak a jobb szakpolitikák kialakításához. Ezt látjuk is az adatokban. A levegő minősége javul. Tehát a levegőminőségi szabályozás működik,” mondta a professzor.
Európában a levegőminőségre vonatkozó irányelv jelenleg felülvizsgálat alatt áll. A szennyezési határértékeket csökkenteni fogják. Koppenhágába utaztunk, ahol erős a kerékpáros kultúra.
Segíthet az uniós szabályozás
Koppenhága az Európai Környezetvédelmi Ügynökség székhelye is, ahol találkozónk van az egyik szakértővel. Alberto González Ortiz megmutatta nekünk az Európai Levegőminőségi Indexet, amelyet az EU mintegy 4000 megfigyelőállomásának adatai alapján állítanak össze.
„Itt vagyunk Koppenhágában, és látjuk, hogy a helyzet jó, mert sokat fúj a szél, ami elviszi a szennyező anyagokat. Össze is lehet hasonlítani a helyzetet más állomásokkal is. Így például, ha ma délután kocogni szeretne, kiválaszthatja a megfelelő időpontot, amikor a légszennyezettség nem olyan magas, és azt az útvonalat is kiválaszthatja, amelyet követni szeretne,” magyarázta az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szakembere, aki szerint segíthet az uniós szabályozás, ahogyan már meg is tette, hiszen a levegő tisztább lett.
“A helyzet szinte minden szennyező anyag esetében javult. De ez nem jelenti azt, hogy ez az optimális, mert nincsenek biztonságos határértékek. A cél az kell legyen, hogy a lehető legközelebb kerüljünk az Egészségügyi Világszervezet ajánlásaihoz. Tehát tovább kell csökkenteni ezeket az értékeket, hogy még jobban javíthassuk a helyzetet, és megvédjük az embereket,” fogalmazott a szakember.