Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Ha sikerül is fékezni a szakadék előtt, a klímaváltozás egyes hatásai évszázadokig velünk maradnak

Ha sikerül is fékezni a szakadék előtt, a klímaváltozás egyes hatásai évszázadokig velünk maradnak
Szerzői jogok  euronews   -  
Írta: Jeremy Wilks  & Euronews

Az idei volt a legmelegebb október Európában, a tengerek nyelik el a globális felmelegedés 90%-át - az Euronews Climate Now klímamagazinjában Jeremy Wilks a COP27-en szakértőkkel beszélgetett arról, hogy mekkora a baj, és lesz-e kiút.

A Kopernikusz Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai szerint az idei október a valaha mért legmelegebb volt Európában, átlagosan majdnem két fokkal melegebb, mint a megelőző harminc év átlaga. A térképen sötétvörössel jelölt területeken kivételesen magas hőmérsékletet mértek októberben.

Euronews
Felszíni hőmérséklet átlaga 2022. októberébenEuronews

Ezek tehát az októberi számok, és ez része egy szélesebb trendnek – Európa gyorsabban melegszik, mint a bolygó többi része. Hogy miért, arról Petteri Taalas-t, a Meteorológiai Világszervezet főtitkárát kérdeztük.

- Ennek az északi sarkvidék felmelegedése az oka, aminek nagy hatása van a kontinens északi részére. Globális értelemben pedig a Földközi-tenger melléke a második legmelegebb régió a világon - válaszolta Taalas. - A sarkvidéki hó és jég elolvadása hozzájárul a felmelegedéshez. A mediterrán térség pedig egyre szárazabb, nincs meg a szokásos mennyiségű pára ahhoz, hogy tompítsa ezt a folyamatot.

A szárazföldek felmelegedése még gyorsabb lenne, ha az óceánok nem tompítanák a folyamatot. A világ tengerei nyelik el az üvegházi gázok miatt keletkezett extra hő kilencven százalékát – de ennek megvan az ára.

- A tengeri kánikulák legfontosabb hatása a gerinctelen állatok és növények tömeges pusztulása, ide értve a puhatestűeket, a szivacsokat és korallokat - magyarázta az Euronewsnak Jean-Pierre Gattuso, a Villefranche-sur-mer Oceonográfiai Intézet kutatási igazgatója. -  Ötven méteres mélységig rengeteg ilyen élőlény él, amelyekre negatívan hat a meleg és emiatt elpusztulnak.

De vajon a COP27-en hozott döntéseknek lesz erre a folyamatra bármilyen hatása? Megakadályozhatják a tengerek savasodását és a hőhullámokat?

- Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület által tanulmányozott forgatókönyvek azt mutatják, hogy ha a párizsi klímaegyezményt gyorsan és a maga teljességében végrehajtanák, akkor stabilizálni lehetne a vizek hőmérsékletét és megakadályozni a savasodást. Ami nem jelenti azt, hogy visszatérünk a korábbi helyzethez, csak annyit, hogy az nem romlik tovább. 

A klímaváltozás bizonyos hatásai, mint a tengerszint emelkedése vagy a jégsapka olvadása még akkor is évszázadokig velünk marad, ha sikerült megszüntetni az üvegházi gázkibocsátást. A COP27-en a hangulat pragmatikus és sürgető: mindenki tudja, hogy egyre fogy az idő a párizsi klímacélok elérésére, és ezzel arra, hogy az átlaghőmérséklet emelkedését két Celsius fok alatt tartsuk. Van-e előrelépés a kibocsátáscsökkentésben? Nő vagy csökken az üvegházi gázkoncentráció? 

- Sajnos az üvegházi gázkoncentráció az atmoszférában továbbra is növekszik -  mondta el a ClimateAnalytics szakértője, Claire Fyson. - Egy friss kutatás 416 ppm-et mért, ami magasabb mint tavaly, és magasabb, mint az emberi civilizáció történetében bármikor. Ez nagyon aggasztó trend, így a klímaváltozás hatásai egyre súlyosabbak lesznek.

Stabilizálódhat az üvegházi gázok koncentrációja a közeljövőben a légkörben?

- Ez tényleg azon múlik, hogy mit csinálunk, különösen a következő nyolc vagy tíz évben -válaszolta Fyson. - Ha sikerül nullára csökkenteni a kibocsátást, akkor a koncentráció tetőzni fog az átlaghőmérséklettel együtt, és a klímaváltozás hatásai nem súlyosbodnak tovább. De jelenleg legalább 2,4 Celsius fok melegedés felé tartunk, nem igazán abba az irányba, amerre szeretnénk.