A globális felmelegedés miatt Kínában egyre többször küzdenek villámárvízzel és extrém meleggel, ami miatt a koronavírusos esetek szűrése is nehezebb.
HIRDETÉSKínában is küzdenek a szokatlan hőséggel, Európához hasonlóan. A nyár kezdete óta egyre többször önti el árvíz a kínai városokat és termőterületeket, és a perzselő forróság miatt a növények is elszáradnak. Országszerte eddig 71 meteorológiai állomás rögzített rekord magas hőmérsékletet.
Tudósok már korábban figyelmeztettek arra, hogy a klímaválság eddig nem látott hőmérséklet növekedéssel jár majd. A hőhullám Kínában csaknem 900 millió ember életét befolyásolja. Két észak-nyugati tartományon kívül az ország teljes területén figyelmezetést adtak ki, 84 városban vörös riasztás lépett életbe. Júniusban a tengerparti Fucsien tartományban is 40 Celsius-fokot mértek.
Kínában májusban kezdődött az "esős évszak", idén azonban esőzések miatt több villámárvíz is keletkezett az országban, és gyakoribbak lettek a földcsuszamlások. Ez pedig több milliárd jüan kiesést jelent a gazdaságnak és a mezőgazdaságnak egyaránt. A kínai Vízgazdálkodási Minisztérium tisztviselője, Jao Venkuang szerint júliusban és augusztusban sokkal nehezebb időszakra számítanak.
A mezőgazdasági károk mellett Kínában nagy gondot okoz, hogy egyre több koronavírusos esetet azonosítanak. Az ország a vírussal szemben a "zéró tolerancia" elvét követi, ami egyben azt is jelenti, hogy a civileknek hosszú sorokban kell várakozniuk, hogy leteszteljék őket. A tesztelést végző egészségügyi dolgozók pedig légmentesen lezárt "szkafanderben" kell, hogy elvégezzék a teszteket, emiatt sokszor ájultan esnek össze a melegtől. Az ezekről készült videók bejárták a kínai közösségi médiát.
Kínában 1990 és 2019 között négyszeresére nőtt a rekord meleg miatt elhunytak száma. A Lancet egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány szerint 2019-ben már majdnem harminc-ezren haltak meg az országban a szélsőségesen meleg időjárás miatt
Sokan nem foglalkoztak eddig a kérdéssel
A kínai lakosság nagy része csak most eszmél rá arra, hogy a klímaváltozás kérdése őket is személyesen érinti. Egy 2019-ben végzett kutatás szerint a kínaiakat "meglehetősen alacsony mértékben" aggasztja a klímaváltozás. A kínai vezetés ígéretet tett arra, hogy 2030-ig mérsékli az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2060-ra pedig karbonsemlegessé válik.
A kínai civilek számára a klímaváltozás problémája tavaly vált valósággá, amikor Henan tartomány fővárosában, Csengcsou-ban a hirtelen lezúduló eső miatti áradások 380 ember életét követelték. A városi hatóságok nem készültek fel kellőképpen, és figyelmen kívül hagyták az országos figyelmeztetéseket is.
Liu Jun-jan, a Greenpeace kelet-ázsiai klímával és energiával foglalkozó csoportjának vezetője szerint a tavalyi Csengcsou-i események nyitották fel igazán a kínai kormány és a lakosság szemét. A tavalyi tragédia óta ugyanis egyre több kínai város változtatott és erősített azon a protokollrendszeren, melyet szélsőséges időjárás esetén alkalmaznak.
Júniusban a kormány kiadott egy dokumentumot a klímaváltozással kapcsolatos irányelveiről. Ebben elismerték, hogy a globális felmelegedés nemcsak "hosszútávú kihívások elé állította az országot", hanem az ország is egyre "sebezhetőbbé vált" a hirtelen és szélsőséges időjárás-változásoknak. A dokumentumban arra is ígéretet tett a kínai kormány, hogy 2035-re "az éghajlatváltozással szemben ellenálló" országgá válik Kína, amihez olyan országos rendszert építenek ki, amivel képesek figyelni és értékelni az éghajlati kockázatokat.
A Greenpeace keleti-ázsiai csoportvezetője szerint a nyilatkozat törekszik a klímaváltozás elleni harcra, ám hiányoznak belőle a megvalósítás lépései.
Kínának számolni kell a következményekkel
Az ázsiai ország a legnagyobb szénfelhasználók és -termelők egyike. A Carbon Brief klímaváltozással foglalkozó, brit oknyomozó portál szerint a következő öt évben a kínai kormány tovább növeli majd a szénfelhasználást, hogy az energiaellátást biztosítsa.
Kína ezért is van nagyon kényes helyzetben a klímaváltozás kérdésével. A tavaly klímaváltozás hatásait vizsgáló jelentésben, a"Kék Könyvben" a kínai Meteorológiai Szolgálat arról ír, hogy a térség országaihoz képest sokkal gyorsabb ütemben növekszik a hőmérséklet. 1951 és 2020 között az átlaghőmérséklet 0,26 Celsius-fokkal nőtt az ázsiai országban minden évtizedben, valamint 1980 és 2020 között a tenger szintje is a globális átlagnál gyorsabban nőtt.
A kínai gazdaság és a lakosság mérete miatt egy-egy szélsőséges időjárási jelenség miatt bekövetkezett kár hatalmas veszteséggel jár az országnak. Éves szinten az aszályok, az árvizek és a trópusi ciklonok nagyjából 328 milliárd dollárba kerülnek az országnak. Ez az összeg az ázsiai és csendes-óceáni térségben a legmagasabb: Japán és India becsült veszteségeinek majdnem a háromszorosa.
Bár Kína évszázadok óta küzd a nyári villámárvizekkel, a globális felmelegedés miatt gyakoribb és erősebb árvizekkel kell majd szembe néznie. A Hongkongi Egyetem professzor emeritusa, Johnny Chan szerint ez azért jelent hatalmas problémát, mert a klímaváltozás a nehezebb körülmények között élőket sújtja majd a leginkább: azokat, akik zsúfolt helyen, esetleg vidéken és szerény körülmények között élnek.