Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Minden tizedik daganatos megbetegedést szennyezésnek való kitettség okoz Európában

Sok rákos megbetegedést okoz a légszennyezés
Sok rákos megbetegedést okoz a légszennyezés   -   Szerzői jogok  Canva
Írta: Euronews

Közzétette a rákos megbetegedések és a környezeti hatások összefüggését vizsgáló jelentését az Európai Környezetvédelmi Ügynökség. Az eredmények szerint minden tizedik daganatos megbetegedést valamilyen szennyezésnek való kitettség okoz.

A rák meghatározó jelensége az életünknek, az Európai Unióban évente 1,3 millió ember halálát okozza. A negatív hatásai azonban nem csak emberéletekben mérhetőek, hanem gazdasági mutatókban is. Becslések szerint csak 2018-ban 178 milliárd eurónyi költséget okoztak a rákos megbetegedések a gazdaságnak. A jó hír azonban az, hogy a negatív hatások kockázatai megfelelő lépésekkel megelőzhetőek.

A környezeti kockázatok típusai

A légszennyezés az összes rákos megbetegedés 2%-át okozza. A tüdőrák esetében különösen meghatározó ez a tényező, ugyanis a halálozások 9%-áért felelős a beltéri és kültéri légszennyezés. A kutatók emellett összefüggést találtak a szálló pornak való kitettség és a leukémia kialakulása között is.

A radon és az ultraibolya sugárzás szintén fontos környezeti kockázat. Az összes rákos megbetegedés 2%-a kapcsolódik a radon jelenlétéhez, míg a természetes ultraibolya sugárzásnál ez az érték 4%.

A passzív dohányzás akár 16%-kal is növelheti a rákos megbetegedések kialakulásának kockázatát. Ráadásul ez a veszély az európaiak 31%-át érinti, hiszen majdnem minden harmadik ember kénytelen otthon, a munkahelyén vagy nyilvános környezetben mások dohányfüstjét belélegezni.

Sok munkahelyen használnak rákkeltő vegyi anyagokat, melyek közül többről (mint például az ólomról vagy a krómról) tudják vagy gyanítják a szakemberek, hogy több szervben is rákot okoznak.

Habár az Európai Unió már 2005-ben betiltotta az azbesztet, az anyag továbbra is jelen van az épületekben, így a felújítási és bontási munkálatokon dolgozó munkavállalók számára komoly környezeti kockázatot jelent. A becslések szerint a foglalkozási eredetű tüdőrák kialakulásának 55-88%-áért az azbeszt felel.

Mit tesz az Európai Unió?

Az Unió több eszközzel is igyekszik csökkenteni a környezeti kockázatokat. A légszennyezéssel szemben szigorú irányelvekkel lép fel, míg a vegyi anyagokra vonatkozóan fenntarthatósági stratégiát dolgozott ki, hogy végleg betiltsa a termékekben előforduló legkárosabb vegyi anyagokat. 

Az Unió emellett elvárja a tagállamoktól, hogy nemzeti radonvédelmi cselekvési terveket dolgozzanak ki, valamint a passzív dohányzás és az ultraibolya sugárzás negatív hatásai ellen is közös európai fellépést sürget.

Mit tehetünk mi?

Ha valaki kevesebb szennyezéssel szeretne találkozni, érdemes távolabb költöznie a nagyvárosoktól, ugyanis a legtöbb káros hatás az épített környezethez és a közlekedéshez kötődik. A statisztikák szerint Európa legszennyezettebb városai mind a Balkánon vannak: Athén, Belgrád, Szarajevó, Szkopje és Zágráb. Miközben a legtisztább metropoliszok inkább északon: Helsinki, Reykjavik és Zürich.

A szakértők a vidékre költözés mellett azt is javasolják, hogy kerüljük a szabadtéri tevékenységeket, ha a levegőszennyezettségi értékek magasak. Ezeket a mutatókat az Európai Környezetvédelmi Ügynökség honlapján folyamatosan lehet követni.

Végül pedig érdemes csökkenteni az energiafogyasztásunkat is, mert az elektromosság nem csak légszennyezettséget generál, hanem növeli az üvegházhatású gázok kibocsátását is.