A Climate Now című műsor Bretagne-ban járt utána, hogyan készülhetnek fel a partmenti települések a klímaváltozás hatásaira.
HIRDETÉSA klímaváltozás miatt felerősödött partmenti erózió és a tengerszint emelkedése komoly fejtörést okoz a partmenti településeknek. A Climate Now című műsor egy bretagne-i faluból jelentkezett, a klímaváltozás frontvonalából.
A Copernicus Klímaváltozás Szolgálat legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az idei volt globálisan az ötödik legmelegebb május, 0,3 Celsius fokkal volt melegebb az 1991 és 2020 közötti átlagnál. Franciaország az eddigi legmelegebb májusát élte meg, 3 fokkal mértek többet az ilyenkor normálisnál, hőhullám volt Spanyolországban és Portugáliában is. Ezzel szemben Kelet-Európában és Nyugat-Ázsiában az északnyugati szél jóval az átlagos alatt tartotta a hőmérsékletet.
A bolygó egészére jellemző volt ez a hőmérsékleti anomália. Közép-Ázsiában és Szibériában melegebb volt az átlagnál, a Csendes-óceán fölött viszont folytatódott a La Niña jelenség. Ennek a hidegebb víztömegnek köze van az elmúlt hónapokban látott szélsőséges klímaeseményekhez, az ausztráliai heves esőzésektől kezdve a nyugat-amerikai szárazságig.
Újratervezés a partmenti településeken
Múlt hónapban a francia kormány hozta nyilvánosságra azt a térképet, amelyen 126 tengerparti város és falu szerepel, amelyeknek meg kell újítaniuk várostervezésüket a partmenti erózió miatt. Ezt a problémát súlyosbítja az éghajlatváltozás következtében felgyorsuló tengerszint-emelkedés.
A bretagne-i Plougonvelinben most tanulják, hogy ha klímaváltozásról van szó, szükség van tervre is. Ennek érdekében Bertrand Audren polgármester kérte a felvételt a francia kormány listájára, hogy újrarajzolják a várostervezési térképet.
"Ezzel a döntéssel el akarjuk kerülni, hogy 30, 40 vagy 50 év múlva a sziklafal eróziója az embereket és a házakat veszélyeztesse, vagy hatással legyen az itt élők otthonaira. Tehát a probléma megelőzéséről van szó, hogy az emberek fel tudjanak készülni,” mondta a polgármester.
A következő hat hónapban a szakértők felmérik, a falu mely részei vannak veszélyben, a kormány pedig segít a szükséges lépések finanszírozásában.
A polgármester már most is tesztel néhány természetes védelmi módszert. Természetes gátakat építettek, gyakorlatilag újra létrehoztak néhány dűnét.
Plougonvelinben a sziklafal évente több centimétert kopik. A városrendezési térképet alaposan át kell dolgozni, de a polgármester nem aggódik túlságosan. “Természetesen körültekintőnek kell lennünk. De nem szabad azt gondolnunk, hogy minden csak rossz lehet,” véli Bertrand Audren.
Pusztító hullámokra és árvízre készülhetünk
Az átlagos tengerszint 1993 óta 9 centiméterrel nőtt globálisan, és évente 4 milliméterrel emelkedik. A klímavédelemmel foglalkozó szakember, Gonéri Le Cozannet szerint szerint két fronton van szükség azonnali lépésekre.
“Először is korlátozni kell a globális felmelegedést, hogy stabilizáljuk a tengerszint emelkedését éve 4 milliméteres szinten. A második az alkalmazkodás, akár védelemmel, áthelyezéssel, akár az alacsonyan fekvő területeken történő építkezések elkerülésével, hogy vissza lehessen fogni a tengerszint emelkedésének hatásait,” mondta a szakértő.
Az évszázad végére minden francia tengerparti településnek fel kell készülnie a tengerszint emelkedése által felerősödő pusztító hullámokra, mondja Alisée Chaigneau óceánkutató.
“Az olyan ritka esetek, mint a partmenti árvíz, ami ma talán százévente történik meg, a jövőben akár évente előfordulhat,” figyelmeztet a szakértő. “Meg kell védenünk magunkat a partmenti áradás növekedésével szemben, ami mindenképpen bekövetkezik az évszázad végéig,” mondta Alisée Chaigneau óceánkutató az Euronews riporterének, Jeremy Wilksnek.