2040-re pedig negatív kibocsátóvá válna, és ehhez nem venné igénybe a nemzetközi kvótakereskedelem segítségét. Ha sikerül teljesíteniük az ambiciózus klímacélt, az azt jelentené, hogy orrhosszal vezetnének az EU összes többi tagállama előtt.
HIRDETÉSMár 2035-re nullára csökkentené ipari szén-dioxid-kibocsátását Finnország, 2040-re pedig negatív kibocsátóvá válna. Ha sikerül teljesíteniük a finn parlament által elfogadott két ambiciózus klímacélt, az azt jelentené, hogy jóval hamarabb érik el a nettó kibocsátást, mint a többi 26 uniós tagállam. Ehhez azonban szinte minden ipari szektorban azonnali változtatásokra van szükség.
Ambiciózus klímacélokat tűzött ki maga elé Finnország, melyeket június másodikán törvénybe is foglalt. Az északi állam az unió által kitűzött 2050-es céldátum helyett már 2035-re elérné a zéró szén-dixoid-kibocsátást, 2040-re pedig negatív kibocsátóvá válna. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ország több szén-dioxidot semlegesítene, mint amennyit kibocsát. Ami pedig talán ennél is fontosabb: mindezt nem más országoktól megvásárolt szén-dioxid-kvóták segítségével akarják elérni.
Ha sikerül mindezt teljesíteni, a finnek világelsők lehetnek a kibocsátáscsökkentés területén. Egyedül Dél-Szudánnak van ugyanis a finnekénél is korábbi céldátuma: ők 2030-ra szeretnék elérni a szén-dioxid semlegességet - de miután fejlődő országról beszélünk, ennek megvalósítását nagyban befolyásolhatja a nemzetközi pénzügyi környezet.
Mennyire reális, hogy pár éven belül elérik a zéró kibocsátást?
A finnek új "középtávú" klímatervét a kormány június másodikán fogadta el. Az ebben foglalt következtetéseket egy független közgazdászokból és klímakutatókból álló panel állította össze a párizsi klímacsúcson elfogadottak szellemében.
Ha ugyanis az ott elfogadott 1,5 fok alatt akarjuk tartani a globális felmelegedés mértékét, akkor 2035-ig az egész világot számításba véve csupán 420 gigatonna szén-dioxid kibocsátására van jogosítványunk. Ha ennél több kerül a légkörbe, nem lesz tartható a másfél fokos emelkedés.
Az óra 2018-ban kezdett ketyegni, vagyis 4 év már eltelt ebből az időből. A szakértők ebből kiindulva számolták ki, mennyi jut(ott) a 420 gigatonnából Finnországra népessége, a szén-dioxid-kvótába való befizetése és a klímaválság miatti történelmi felelősségvállalása alapján.
A csoport a szomszédos Svédország adatai alapján is elkészítette számítását. Bár a svédek szén-dioxid-kibocsátása a finnekével csaknem megegyező, a népesség azonban duplája a finnekének, így a teljes zérókibocsátás elérése csak 2040-re várható, miután a nagyobb népesség miatt nagyobb az ország karbonlábnyoma is. Ugyanezen számítás alapján a szakértők azt is kiszámolták, hogy a 2030-as évek első felére az EU-nak és Németországnak zéró kibocsátást kell elérnie, ha tartani akarják a párizsi klímaegyezményben vállaltakat.
Könnyen lehet, hogy az óriási északi erdők nem segítenek a finneken
A szakértők arra is rámutattak, hogy a jelenleg még szén-dioxid elnyelőnek számító természetes források hamarosan szén-dioxid termelőkké válhatnak az országban, ez pedig számításaikra is hatással van. A talaj és a fák, melyek a következő évtizedekben jelentős változásokat szenvedhetnek el, könnyen válhatnak szén-dioxid kibocsátóvá.
Finnországnak nagyszerű természetes adottságai vannak ahhoz, hogy elérje a kitűzött célokat, miután az ország 75 százalékát nagy kiterjedésű "hóerdők" borítják. Ezeket az erdőket megvédeni azonban kulcsfontosságú.
A finn statisztikai hivatal friss adatai szerint ugyanis az eddig szén-dioxidot elnyelő erdők 2021-ben először szén-dioxid kibocsátóvá váltak, vagyis az erdőirtások több szén-dioxidot termelnek, mint amennyit a még megmaradt fák el tudnak nyelni.
A "nyugtalanító hírre" válaszul a környezetvédelmi és klímaváltozásügyi miniszter, Emma Kari bejelentette, már dolgoznak a földművelési és erdőügyi minisztériummal egy kifejezetten a szektor számára készített klímaterven. "A kormánynak meg kell találnia a módját, hogyan tudja megfordítani ezt a trendet" - tette hozzá. Jelenleg az erdős területek nagy részén folyik fakitermelés, a kivágott fákból fapépet és papírt készítve, mielőtt azt elégetnék és bioenergiaként hasznosulna.
"A jó hír az, hogy a múlt évben már sikerült csökkenteni a kibocsátást a szektor erőfeszítéseinek hála, ideértve a szállítást, mezőgazdaságot, építőipart és a szemétfeldolgozást is. Hogy elérjük a szén-dioxid-mentességet, a kormánynak felére kell csökkentenie ezen szektorok kibocsátását 2030-ig.
Hogy fogja mindezt Finnország elérni?
"A fosszilis energiahordozóktól mentes jóléti állam építése sürgetőbb, mint valaha, akár a klímaválság, akár biztonságpolitikai szempontok alapján gondolkodunk" - tette hozzá a miniszter.
Az orosz-ukrán háború felgyorsította a finnek megújuló energiára való áttérését, mondta el a miniszter, elsősorban a szélenergiára és az energiahatékonyság növelését említve. Ez a gyorsítás azonban rövidtávon számos klímavédelmi intézkedés fellazításával járt, mint amilyen pl. az üzemanyagokhoz keverendő, megújuló forrásból származó keverék aránya, melyet az olajfinomítóknak az idei évtől kellett volna alkalmaznia.
"Ugyanakkor biztosnak kell lennünk benne, hogy az átmenet igazságos. A terv többféle pénzügyi támogatással számol mind a háztartások, mind a helyi önkormányzatok szintjén, mert a fosszilis energiahordozók kivezetésének a lehető legzökkenőmentesebbnek kell lennie" - mondta a miniszter.
Éppen ezért az elfogadott intézkedések között szerepel a távolság-alapú szállítás megadóztatása, a mezőgazdasági szektorban előírt kibocsátáscsökkentés, elsősorban a metánt termelő tőzeglápok és a szarvasmarha-állományok tekintetében.
A klímavédelmi lépéseket helyi szinten is gyorsítani kell - épp ezért 2022 őszétől az önkormányzatoknak sokkal nagyobb szerepük és felelősségük lesz azok végrehajtásában.