NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egyre több nő érkezik a „kék gazdaságba”

Ocean
Ocean Szerzői jogok Euronews
Írta: Denis Loctier
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Az óceánnal kapcsolatos iparágakat a férfiak uralják, de Európa-szerte egyre több nő úszik az árral szemben.

Az óceánnal kapcsolatos iparágakat a férfiak uralják, de Európa-szerte egyre több nő úszik az árral szemben, növekedést és innovációt hozva a kék gazdaságba. Róluk szólt az Ocean című műsorunk legutóbbi epizódja.

Aquitaine egy part menti régió Franciaország délnyugati részén, amely homokdűnéiről, a Bordeaux-i borokról, és az ízletes óceáni halakról és más tengeri ételekről híres.

Egy családi vállalkozás Arcachonban mindenféle nyers és főtt halakat, puhatestűeket és rákféléket árul. Sok vásárló úgy szereti megvenni a halat, hogy már nincs rajta pikkely és bőr, ezért itt leszedik róla.

“Leszedjük a hal bőrét, mert az emberek általában nem eszik meg, főleg, ha filét készítenek – így a bőr a szemetesben végzi, nem használjuk semmire,” mondta Maïder Taudin halkereskedő.

De egy nő szemetese egy másik nő számára kincset ér. Néhány évvel ezelőtt egy helyi vállalkozó, Marielle Philip rájött, hogyan készítsen cserzett bőrt a hal bőréből – egy olyan ősi északi módszerrel, amit az anyjától tanult.

“Aquitaine-ben ott van az Arcachon-öböl, ahol rengeteg halat fogyasztanak. Van akvakultúra, főként pisztrángtenyésztés. Szóval, miért is ne használjuk újra ennek a szektornak a hulladékát, a hal bőrét, amiből cserzett bőr készíthető?” - fogalmazott Marielle Philip.

Marielle a kézműves vállalkozását egy kis műhelyben végzi. A halüzletek és a nagykereskedők által kidobott nyers bőröket használja.

“A folyamat viszonylag hosszú. Nagyjából két hétig tart, mire a nyers bőrből szárított, kész anyag lesz. Több áztatáson is átesnek: kapnak szoláriumfürdőt és színező fürdőt, aztán még egy mechanikai kezelést is. Lapítom és nyújtom őket, hogy rugalmasabbak és finomabb tapintásúak legyenek. A folyamat során csak zúzott növényeket használunk, semmi más vegyszert, így meglehetősen környezetbarát marad,” magyarázta az Euronews riporterének.

“Ugyanolyan, mint a klasszikus bőr. Az egyetlen különbség, hogy pikkelymintás, hasonlóan a struccbőrhöz, ami szintén mintás, vagy a krokodil- és kígyóbőrhöz. Vagyis az úgynevezett egzotikus bőrök kategóriájába tartozik.”

A szemét újrahasznosításának innovatív ötlete elnyerte az Európai Tengerügyi, Halászati és Akvakultúra Alap támogatását, ami segítette ennek a sikeres vállalkozásnak a növekedését. Marielle online árulja a “tengeri bőrt”, és helyi kis gyártócégeknek szállítja.

A többi egzotikus bőrhöz hasonlóan a cserzett halbőr sokféle divatos ruházatot, kiegészítőt és lábbelit díszíthet.

“Babacipők, női cipők, kis kártyatartóktól a nagy bőröndökig, kézitáska, karkötő, kulcstartó – a sor végtelen. Szerintem a halbőrben van valami értékes és eredeti, miközben tiszteli a környezetet is. Büszke vagyok rá, hogy ilyen alapanyaggal dolgozhatok, nagyon büszke,” magyarázta az egyik halbőrt használó bőrműves, Karine Coutiére.

Nők az akvakultúrában

A nők sikertörténetei általában kiemelkednek a férfiak által uralt halászati ágazatban. Európában a halászhajókon dolgozóknak csak kevesebb, mint 4 százaléka, az akvakultúrában dolgozóknak csupán egynegyede nő.

A görög Kefalónia szigetén egy női vezetésű akvakultúra cég elindult az árral szemben. A Lara Barazi által vezetett vállalkozás a 90-es évek vége óta megharmincszorozta termelését, miközben környezetvédelmi szempontból fenntartható maradt. A cég úszóketrecekben tenyészt tengeri sügért és keszeget, a világ minden tájáról származó vásárlóinak.

“A vezetőség tagjainak többsége nő: fantasztikus nők dolgoznak a kutatásfejlesztés, a sales, a minőségellenőrzés és a HR-részlegen is. Tulajdonképpen két részleget leszámítva csak nők vagyunk,” mondja a vezérigazgató, Lara Barazi-Geroulanou.

Míg a férfi munkavállalók általában több fizikai munkát végeznek – például a halak etetését vagy a hálókat ellenőrző búvárkodást, addig a nők kulcsfontosságú vezetői és adminisztratív szerepet töltenek be. A vállalat szerint ez megkönnyíti a munka és a családi kötelezettségek egyensúlyának fenntartását.

“Rugalmasak vagyunk, ami a szülési szabadságot és a távmunkát illeti. Ha valaki azt mondja nekem, hogy figyelj, egy kicsit előbb el kell indulnom, hogy odaérjek a gyerekért, és majd dolgozom később vagy a hétvégén helyette, az nekem tökéletesen megfelel,” teszi hozzá Lara.

A tengerrel kapcsolatos munkák fizikailag kemények lehetnek, főleg a hidegebb hónapokban, de ez nem állíthatja meg Katerina Katsikát, aki 30 éve a ketreceknél dolgozik, és most a halak egészségéért felel. A főleg fiatal nőkből álló csapata évente milliónyi apró halat olt be különböző betegségek ellen.

“Télen nagyon hideg tud lenni a tengernél, de szerintem azok a nők, akik ezt a munkát választották, élvezik ilyenkor is. Nagyon szép a természet közelében dolgozni, ha az ember szereti a tengert. Szerintem nem látnak ebben semmilyen problémát, szeretik,” mondja Katerina.

“Néhány feladathoz szükség van fizikai erőre, de nem mindegyikhez, szóval nem minden munka “férfi munka” itt, egy nő is ugyanolyan jól meg tudja csinálni.”

A kutatás az akvakultúra-vállalkozás fontos része – a termelés a halkeltetőre támaszkodik, amely laboratórium és farm is egyben.

Evi Abatzidou irányítja a Kefalonia Halászat halkeltetőjét. Kollégáival együtt felügyeli az ivadékállomány kiválasztását, és figyelemmel kíséri a fiatal halak növekedését – az apró ikráktól a lárvákig és a fiatal egyedekig. A halak a keltetőben maradnak, amíg elég nagyok nem lesznek, hogy áttegyék őket a tengeri ketrecekbe.

“Kiválasztjuk a legjobb halakat – a gyorsan növő, jó formájú halakat. Arra használjuk őket, hogy a következő generáció szülei legyenek. A keltetési folyamat nagyon tudományos – precíznek és óvatosnak kell lenni. A nők nagyon jók ebben,” véli Evi Abatzidou.

Végül, de nem utolsósorban, nők biztosítják a kitermelt hal minőségellenőrzését is, és a halászati ágazatra jellemzően, gondoskodnak a végtermék feldolgozásáról és csomagolásáról is.

Az iparág követendő példaként tekint a női munkaerő bővítésére minden üzleti szinten.

A Görög Akvakultúra-termelők Szervezete, amely a görög akvakultúra 80 százalékát képviseli, ismeretterjesztő projekteket indított fiatal nők számára. A cél, hogy eloszlassák a tévhiteket, és minél több nővel megismertessék a szektor karrierlehetőségeit.

A nemek közötti egyenlőség elérése időt és energiát igényel, de ahogy fejlődik, úgy távolodik el a halászat a “férfi munka” egyre elavultabb sztereotípiájától.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Hogyan lehet biztosítani a nyílt tengerek élővilágának védelmét?

A világ legfontosabb tonhalhalászati központját is veszélybe sodorja a klímaváltozás

Az óceán energiáját is meglovagolja Európa