A COP26 klímacsúcson hozott döntések mit érnek a közeljövőben? Az idei tűzvészek, hőhullámok és árvizek után mire számthatunk jövőre? Nyomon követhető-e egyáltalán a szén-dioxid-kibocsátás? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a Climate Now stábja.
HIRDETÉSA COP26 klímacsúcson hozott döntések mit érnek a közeljövőben? Az idei tűzvészek, hőhullámok és árvizek után mire számthatunk jövőre? Nyomon követhető-e egyáltalán a szén-dioxid-kibocsátás? Ezeknek a kérdéseknek járt utána a Climate Now stábja.
A harmadik legmelegebb október
"Az emberek már a bőrükön érzik, hogy a klímaváltozás itt és most hatással van ránk. Ez nem csak a gyerekeink, vagy unokáink problémája, hanem a miénk, már ma is" – fogalmazott a Readingi Egyetem éghajlatkutató professzora, Ed Hawkins.
A Copernicus Copernicus Climate Change Service legfrissebb hőmérsékleti adatai szerint 2021 októberében a hőmérséklet 0,4 °C-kal volt az 1991-2020-as átlag fölött. A feljegyzések alapján ez volt a harmadik legmelegebb októberünk.
A hőmérsékleti anomáliák térképén pedig az látszik, hogy Európa kettéosztható északnyugat és délkelet felé: míg Norvégiában 1,9 °C-kal az átlag felett alakult a hőmérséklet, addig Görögországban és a Kaszpi-tenger térségében jóval az évszak átlaga alatt volt.
Ami viszont Kanada északi részén történt, az sokkoló: a hőmérséklet egyes helyeken 7 °C-kal volt melegebb az átlagnál. Ez azt jelenti, hogy azokon a területeken, ahol az évnek ebben az időszakában általában fagyos a levegő, a feljegyzések szerint most októberben először volt nulla fok felett a hőmérséklet. Ez egy új tünete a gyors felmelegedésnek, amelyet az elmúlt években az Északi-sarkvidéken tapasztaltunk.
Nyomon követhető-e a szén-dioxid-kibocstás?
A COP26 klímacsúcsot követően szeretnénk rálátást adni előttünk álló változásokra. Kezdjük a szén-dioxod-kibocsátás nyomon követésével, amely a csúcstalálkozó egyik áttörése.
Jelenleg ugyanis nem lehet pontosan mérni, hogy a nagy ipari létesítmények, városok, sőt országok mennyi szén-dioxidot bocsátanak a légkörbe. Mindez eddig csak közvetett becsléseken alapult.
Egy új európai kezdeményezés ezt a problémát igyekszik orvosolni. A szén-dioxid színtelen, szagtalan, és azonnal keveredik a légkörben. De hogy honnan is származik pontosan – ennek nyomon követése hihetetlenül bonyolult.
2026-tól azonban a CO2MVS nevű új európai rendszer műholdas felvételeket és a számítógépes modelleket kombinálva jobban meg fogja tudni határozni, hogy ki, mit és mikor bocsát ki.
"Lehetőség lesz arra, hogy a kibocsátást egy numerikus modell segítségével ellenőrizzük és összehasonlítsuk a beérkező megfigyelésekkel. Így bizonyos értelemben bezárjuk a kört és megbizonyosodhatunk arról, hogy amit a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében kibocsátunk, az valóban az-e, ami a légkörben van" – mutatta be a modellt Vincent-Henri Peuch, a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat igazgatója.
A cég két kilométerre kiterjedő felbontást ígér. Ez azt jelenti, hogy az országok pontosan tudni fogják, honnan származik a szén-dioxid, beleértve az eddig alá- vagy fölébecsült, vagy egyszerűen csak eddig nem látott kibocsátókat.
"Nem hiszem, hogy Európában ez forradalmasítaná a kibocsátással kapcsolatos ismereteinket, de a világ más részein viszont igen, és talán ez elég nagy változást fog hozni" - tette hozzá a kutató.
Mikor lehet leghamarabb változás?
Bár a COP26-on minden a kibocsátás csökkentéséről szólt, a légkörben a szén-dioxid tényleges koncentrációja továbbra is emelkedik. Ez egyértelműen látszik a műholdas adatokból készült grafikonon. Évszak szerint vannak ingadozások, de a tendencia folyamatosan emelkedik, és most példátlanul magas szintet értünk el az emberiség történelmében.
És hogy mire számítsunk a következő évtizedben? Az első kérdés természetesen, hogy a Glasgow-ban hozott döntéseknek lesznek-e egyáltalán hatásai 2030-ig? Az éghajlatunk lassan reagál, így a válasz egyszerű: nem.
Idén már kaptunk egy kis ízelítőt, hogy mi vár ránk. Az éghajlatváltozás szélsőséges időjárást okoz az erdőtüzektől kezdve a közel 50 fokos dél-európai hőhullámon át a Németországot és Belgiumot sújtó halálos árvizekig.
Az előrejelzések szerint pedig a következő évtizedekben ezek a szélsőséges jelenségek egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak.
"Arra számítunk, hogy 2030-ig még több hőhullám, még hevesebb esőzések sújtják majd Észak-, illetve Közép-Európát. Gyakoribbak és intenzívebbek lesznek az aszályok a kontinens déli részén, de Közép-Európában is" - mondta a zürichi ETH Atmoszféra- és Klímatudományi Intézet professzora, Sonia Seneviratne.
Az éghajlatváltozás hatásai tehát még egy gyors kibocsátáscsökkentés mellett is jelentősen érezhetőek lesznek az évszázad végéig, de még később is.