A fekete-tengeri halászatok túlélése azon múlhat, együtt tud-e működni az a hat ország, amely osztozik partjain. Vannak közöttük EU-tagok, mint Románia és Bulgária és olyan, egymással bonyolult kapcsolatot ápoló államok, mint Törökország, Grúzia, Ukrajna és Oroszország.
**A fekete-tengeri halászatok túlélése azon múlhat, együtt tud-e működni az a hat ország, amely osztozik partjain. Vannak közöttük EU-tagok, mint Románia és Bulgária és olyan, egymással bonyolult kapcsolatot ápoló államok, mint Törökország, Grúzia, Ukrajna és Oroszország. **
A legutóbbi időkig lehetetlen volt pontos számadást készíteni arról, hogy az öblöscsiga-populáció mekkora, mert a különböző országok különböző módszereket alkalmaztak ennek felmérésére. A tudósok emiatt küszködtek azzal, hogy pontos képet kapjanak a helyzetről. A BlackSea4Fish, tudományos projekt azonban áttörést hozott. A Földközi-tengeri Halászatok Általános Bizottsága koordinálja a projektet az EU pénzügyi támogatásának segítségével. Ez lett az első sikeres példa arra, hogyan lehet egységesíteni a fekete-tengeri országok tudományos módszereit.
Az Euronews a projekt koordinátorával, Hüseyin Ozbilginnel beszélgetett Várnában:
“A Fekete-tenger jelentős kihívásokkal szembesül: például túlhalászattal, a kisméretű, hagyományos halászatok zsugorodásával szemben a hatalmas ipari halászatok elterjedésével, olyan problémákkal, mint az illegális halászat, valamint más, sérülékeny fajok járulékos kihalászásával. A halmennyiség pedig nem kívánatos mértékű biológiailag egészséges szempontból. Ha több ország is osztozik egy halmennyiségen, akkor azt közösen kell felmérni, hogy harmonikus és tudományosan megalapozott legyen az együttműködés. Így jobban lehet értesíteni a döntéshozókat arról, milyen intézkedésekre van szükség. Ez valószínűleg általános az Északi-tengeren és a Balti-tengeren. De a Fekete-tengeren sokáig nem volt ilyen hagyomány. Szóval a projektet 2016-ban indították el, amelynek a célja az, hogy összehozza a térség kutatóit, hogy összhangban végezzék el a munkát— így tanácsot adhatunk arról, hogy kell-e csökkenteni a halászat mértékét, vagy van-e szükség más intézkedésre, például a hálók méretének megváltoztatására, bizonyos területek lezárására, egyes szezonok kihagyására, stb…
Ha ezeket a döntéseket rendben meghozzák, akkor a fiam is tudja élvezni a tengert, úgy, ahogyan én tettem. Remélhetőleg amikor a gyerekem olyan idős lesz, mint én, ugyanazok az erőforrások állnak majd rendelkezésére, vagy még jobbak.”