Halásznak lenni kockázatosabb mint rendőrnek vagy tűzoltónak. A kemény munkakörülmények balesetekhez és krónikus betegségekhez vezetnek - mit lehet tenni azért, hogy ez a munka biztonságosabb legyen?
Évente több tucat európai halász hal meg a tengereken. Több százan megsérülnek. Halásznak lenni kockázatosabb mint rendőrnek vagy tűzoltónak. A kemény munkakörülmények balesetekhez és krónikus betegségekhez vezetnek - mit lehet tenni azért, hogy ez a munka biztonságosabb legyen? Erre kereste a választ az Ocean.
A nap első sugarainál az Adria felett Davide Sanulli kapitány legénysége megkezdi a kagyló betakarítását az itáliai Emilia-Romagna régió partjainál. Már ilyen korán sem könnyű a munka, de hamarosan még nehezebbé válik. A kagylók hosszú, víz alatti köteleken nőnek. Nem kis erőfeszítésre van szükség a kihúzásukhoz.
“Nem könnyű de sosem panaszkodom. Minden munkának megvannak a nehézségei!” - mondja Sanulli.
A gépek valóban segítenek, ám zajuk fülsiketítőt. A sár folyamatosan a szembe csapódik, és vigyázni kell a mozgó részekkel - mindezt egy folyton imbolygó padlón, a tenger közepén.
"Régebben mindent kézzel kellett csinálni. Ma már mindenhez van gép. A technológia megkönnyíti a dolgunkat, ami jó. De másrészről ez sokkal embertelenebbé tette a munkát" - magyarázza a kapitány.
A legénység szándékosan túl nagy védőkesztyűt, nehéz kötényt és gumicsizmát visel - hogy gyorsan levehesse őket, ha netán a vízbe esne. A csúszós kagylóval borított fedélzeten ugyanis nem egyszerű talpon maradni.
A halászat és a tengeri akvakultúra még mindig az egyik legkockázatosabb munkahelynek számít. A mozgó vonóhálós hajókon a halászok észrevétlenül áteshetnek a korláton és vízbe fúlhatnak. A hajók akadályokba ütközhetnek és elsüllyedhetnek. Csak 2019-ben legkevesebb 16 halász halt meg az európai vizeken, és több mint kétszáz súlyosan megsebesült.
A 19 éves Lorenzo Balestri számára mindez nyári munka, mint mondja, jól fizetnek, bár a fiatalok többsége számára azért nem ez az álommunka.
"Azt mondják, nem egyszerű élet a halászoké, és ez így is van. Nyáron korán kell lefeküdni, nem lehet bulizni. Ez olyan áldozat, amit kevés fiatal vállal be" - mondja.
A halászat inkább a középkorú férfiak munkája. Feleségeiket gyakran úgy képzelik el, mint akik folyton férjüket várják a parton. Valójában a nők ma kulcsszerepet játszanak a halászat üzleti ügyintézésében, a fogások feldolgozásában és értékesítésében, de maguk szinte soha nem mennek ki halászni - eltekintve néhány ritka kivételtől.
"Halász vagyok, az egyetlen nő Cesenaticóban és egész Emilia Romagnában, aki halászhajón dolgozik. Nem mondanám, hogy ez annyira nehéz férfimunka lenne, kivéve a viharos napokat, amikor azt kockáztatják, hogy a tengeren úszó fatörzsekbe ütköznek. De egy nőnek, akinek háztartást kell vezetnie, gyereket nevelnie, neki ez a legnehezebb munka, ami csak létezik" - mondja Çiğdem Moçoşoğlu.
A munkakörülményekről szóló előírások gyakran figyelmen kívül hagyják a kis hajókat - több szabály vonatkozik a nagyobb hajókra, amelyek heteket és hónapokat töltenek a tengeren. De a cesenaticói halászok szerint a kis hajókon végzett munka is komoly hatással lehet az egészségre.
A jobb technológiák sokat segítenek, ám az ezekben rejlő lehetőségeket nem használják ki teljesen. Vannak finanszírozási lehetőségek, de az emberek nem sokat tudnak róluk, vagy nem fogadják el a költségeket ”.
Világszerte vita folyik arról, hogyan lehet biztonságosabbá tenni a halászatot. A megoldás részben a szigorúbb szabályozásban rejlik. Európában a legfontosabb a számos EU-irányelvet és nemzetközi egyezményt magába foglaló Nemzetközi Munkaügyi Szervezet úgynevezett 188. egyezménye. Eddig csupán hét uniós tagállam ratifikálta.
Egy másik eszköz a célzott finanszírozás. Az EU támogatja a képzéseket és a hajók néhány módosítását, amelyek a biztonságot növelik, de a fogás mennyiségét nem. Azonban a hajók felújítása ritka, mivel a költségek felét a tulajdonosoknak kellene állniuk.
"Két felhívást tettünk közzé Emilia Romagna régióban, hogy felszerelésük javítására ösztönözzük a halászokat. Voltak találkozásaink és különféle promóciós tevékenységeink, de erőfeszítéseink ellenére nem tudtunk sokakat meggyőzni arról, hogy fektessenek be a fedélzeti biztonságba. A képzésekre még igent mondanak, de beruházni, nem hajlandók" - mondta Vittorio Elio Manduca, Emilia-Romagna vezetésének vadászati és halászati illetékese.
A régi hajók korszerűsítése költséges és korlátozott a fedélzeten lévő helyhiány miatt. Az újakat viszont már a nagyobb biztonság szem előtt tartásával lehet megtervezni.
Alberto Stefanini műszaki biztonsági mérnök. Megvizsgálja a halászhajókat, mint mondja, már egészen kis különbségek is nagy változást jelenthetnek - a kötelek mozgatása, a rögzítések biztonsága, a korlátok magassága - és az olyan funkciók, mint a légkondicionálás, pedig kényelmesebbé és ezáltal biztonságosabbá teszik a munkát.
„Egy nyugodt és vidám személyzet jobban ellenáll a fáradtságnak, amely elkerülhetetlen ebben a munkában. Kevesebb lesz a baleset a fedélzeten, és a halászhajók úgy általában biztonságosabbak lesznek" - hangsúlyozza.
Massimo Bellavista halászati szövetkezetekkel, szakszervezetekkel és uniós partnerekkel együttműködve javít a helyi hajók fedélzetén a munkakörülményeken: rendszeres műszaki ellenőrzésekkel és a biztonsági képzésekkel.