NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Hogyan menthetők meg a veszélyeztetett tengeri fajok?

Együttműködésben a The European Commission
Hogyan menthetők meg a veszélyeztetett tengeri fajok?
Szerzői jogok Denis Loctier, Euronews
Szerzői jogok Denis Loctier, Euronews
Írta: Denis Loctiereuronews
A cikk megosztása
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Milyen szerepet játszhat az akvakultúra a tengerek egészségének helyreállításában? Segíthetünk-e a veszélyeztetett tengeri fajoknak azzal, hogy a szárazföldön tenyésztjük őket?

Számos tengeri fajt fenyegetnek súlyos veszélyek - a túlhalászástól a szennyezésen át az éghajlatváltozásig. Milyen szerepet játszhat az akvakultúra a tengerek egészségének helyreállításában? Segíthetünk-e a veszélyeztetett tengeri fajoknak azzal, hogy a szárazföldön tenyésztjük őket? Erre kereste a választ az Ocean stábja.

Andalúzia forró és napos partvidéke a tengeri kökörcsin helyi variációinak ad otthont. Az "Anemonia sulcata" magyarul zöld viaszrózsa fontos szerepet játszik a part menti ökoszisztémában, ígéretes gyógyszerészeti tulajdonságokkal rendelkezik, a helyi konyha pedig már rég felismerte gasztronómiai érdemeit - a "las ortiguillas de mar" számos étterem menüjében megtalálható.

Az anemónát egyszerű elkészíteni: lisztbe kell forgatni és egy percre forró olívaolajba tenni. A ropogós kéreg alatt a kökörcsin puha és lédús marad.

"Azok, akik először próbálják ki, csodálkoznak, hogy milyen íze van, és hogy mennyire kocsonyás az állaga. Ha még nem ismeri, igen meglepő és nagyon élvezetes élmény!" - mondja Chechu González, a María de la O restaurant séfje.

Az avokádókrém, édeskömény szeletek és a fokhagymavirágok kombinációja kiegészíti az ételt, így Chechu González szakács kreációja igazi csemege.

Ana Esther Ortiz termesztette azokat az anemónákat, amelyeket megkóstolunk az "Ortimar" projektben. A projekt egy nagyszabású uniós projekt, az ún. "Pleamar" része.

"Ezidáig az összes anemóna, amelyet az emberek a piacon és az éttermekben megvásárolhattak, a kitermelő halászatból származott, ami a természetes élőhely-állomány jelentős csökkenéséhez vezetett. Szükség van jó kezelési mechanizmusra, mert anélkül ez a faj a kihalás szélére kerül" - magyarázza.

Az üvegházak Spanyolország Földközi-tengeri partvidékeit borítják, de ezekben egészen más típusú gazdálkodást láthatunk. Korábban ezeket a tartályokat haltenyésztésre használták. Ma viszont úttörő kísérlet részét képezik.

A Granadai Egyetem, az iMare Natural különálló vállalkozása hatékony és fenntartható módot talált a tengeri szellőrózsa termesztésére.

A kutatók száz anemónát távolítottak el a tengerből, és ötszörösére szaporították őket ivartalan szaporítási módszerekkel. Ezek a növények nagyon igényesek a vízhőmérsékletre és összetételre. A tudósok a természetes élőhelyekhez hasonló körülményeket hoztak létre: minimálisra csökkentették az akvakultúra egyik fő problémáját: a tápanyag- és kémiai szennyezést.

"Van egy kis tengeri ökoszisztémánk, amelyben egyes fajok más fajok szerves hulladékát használják fel, hogy a rendszert teljesen tisztán tartsák. Ez csökkenti a szénlábnyomot, a tengervíz iránti igényt és az energiafogyasztást is" - mondja Ana Esther Ortiz Maldonado.

Ez pedig a mezőgazdaságnak is segíthet: a szalicornia hidroponikus ültetvénye, a "tengeri spárga", ugyanabban a sós vízben virágzik, mint amelyet a tengeri állatok és a mikroalgák használnak

"A növény a gyökérzeten keresztül felszívja a tápanyagokat a vízből, megtisztítva azt a túlzott nitrogéntől. A tiszta víz ezen a csöveken keresztül megy vissza a tartályba" - magyarázza Marta Delgado Herrera, az iMare Natural kutatója.

Az "integrált multi-trópusi akvakultúra" néven ismertté vált megközelítés lehetővé teszi a tengeri fajok minimális környezeti hatással történő tenyésztését.

Ez az egyik legígéretesebb irány az európai haltenyésztés jövőbeli fejlődéséhez: az ágazatra vonatkozó új uniós stratégiai iránymutatások különös hangsúlyt fektetnek a környezeti fenntarthatóságra és az akvakultúra innovációjára.

"Az anemóna továbbra is ugyanazokhoz a krétás korongokhoz kapcsolódik, amelyeken az akvakultúra-létesítményben nőttek. Ezekre helyezzük őket a sziklák alatt, a homok alatt, hogy a kökörcsin onnan folytathassa a kolonizációt" - mondja Ana Esther Ortiz Maldonado. "Ugyanazt a technológiát, amelyet az anemónáknál használtunk, más gerinctelenekre - tengeri sünökre, tengeri csillagokra, tengeri uborkákra és szivacsokra - is lehet alkalmazni - ezek használhatók a biomedicína és a biotechnológia területén is" - teszi hozzá.

A Granadai Egyetemen Amalia fiziológusai különböző körülmények között termesztett anemónák szövetmintáit tanulmányozzák. A kutatók szerint a multitrópusi mini-ökoszisztémában nevelt állatok magasabb természetes stresszszintet mutatnak, mint az egyfajú akvakultúrából származó állatok.

"A multi-trópusi akvakultúrában többféle kölcsönhatás van a különféle fajok között, ami előnyös az állat számára, mivel hasonlít a természetes körülményekhez. Nyilvánvalóan ez nem teljesen ugyanaz, de a cél az, hogy a lehető legjobban hasonlítsanak egymásra" - mondja Pérez Jiménez professzor.

Az anemónák további vizsgálata megnyithatja az utat a rák és más betegségek gyógyításában: a Laura Cabeza által vezetett biomedicinális kísérletek azt mutatják, hogy ezen gerinctelenek bizonyos vegyületeinek kivonata laboratóriumi körülmények között megállíthatja a rákos daganatok növekedését.

A tengeri anemóna megóvása nagy kihívás, amely nagyban függ attól, hogy sikerül-e megmenteni a csökkenő populációt a túlzott és illegális tengeri kitermeléstől.

A kutatók és aktivisták munkája a tiszta akvakultúra új módszereivel hozzájárulhat a víz alatti élet gazdag sokféleségének felélesztéséhez.

A cikk megosztása