Az Európai Bizottság ún. Farm to Fork stratégiájával támogatja az algaipart, hogy 2022 közepére felszabadulhasson az egyelőre még nem mindennapi szakágazatban lévő potenciál.
A vízi ökoszisztéma alternatívát jelenthet táplálékláncunk számára. Európa a növekvő élelmiszer-keresletre és a fenntarthatóbb termelési rendszerek szükségességére reagálva megnyitja kapuit az algaszektor előtt.
Az emberek időtlen idők óta fogyasztanak makroalgákat, ám az utóbbi években a figyelem a "legkisebb testvérre", a mikrolgára mint táplálék-potenciálra fordult át.
A portugáliai Pataias-ban található Allmicroalgae vállalat számos alga-alapú élelmiszet gyárt: süteményeket, kenyeret, snackeket vagy éppen tejszínt.
Anabela Raymundo, a Lisszaboni Egyetem (LEAF) élelmiszermérnöke a magas hozzáadott értéket képviselő mikroalga-termékek fejlesztésén dolgozik.
"Rendkívül fontos alternatív táplálékforrásokat találni, amelyek egyrészt fenntarthatóak, másrészt táplálkozási előnyökkel is járnak az ember számára. A mikroalgák rendkívül fontos összetevők, mert fehérjében és bioaktív vegyületekben egyaránt gazdagok, ezért rendkívül fontos táplálékforrások, ráadásul többféle élelmiszerhez felhasználhatók" - véli Anabela Raymundo.
Több ezer algafaj él az édesvizekben és a tengervízben. A nagyobb, makróalgának nevezett fajok az összes faj 20% -át teszik ki. A fennmaradó 80%-ot pedig a mikroalgák alkotják.
Az egyes sejtek táplálékforrássá válásának útja a laboratóriumi üvegcsékből indul. A tápanyagtartalom a mikroalgák típusától függően változik; közülük kettő uralja az emberi fogyasztás piacát: a Chlorella és a Spirulina.
"Ebben a laboratóriumban elemzést végzünk. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy értékeljük, jól halad-e a fotobioreaktorok növekedése. Egyre többet kell tudnunk arról, hogy mi történik a sejt belsejében. Meg kell tudnunk határozni az úgynevezett teljes fehérjeértéket, az elfogyasztott magnéziumot, a vasat, valamint számos olyan mikro- és makro tápanyagot, amelyek elengedhetetlenek a tenyésztéshez, és amelyek lehetővé teszik a tápanyagfogyasztás optimalizálását" - magyarázza Joana Silva, az Allmicroalgae műszaki menedzsere.
Az algatermesztéshez pontos eljárások szükségeltetnek: a cél a magas biomassza-hozam elérése. Az erjesztési folyamat után, amelyet a hagyományos élesztő aktivál, mint a sör előállításánál, a kultúrát a nagy fotobioreaktorokba fecskendezik. Ott exponenciálisan növekedésnek indul, míg el nem éri a megfelelő minőségi normákat.
"Van egy mag, egy oltóanyag, amely egy másik reaktort olt majd be, minden alkalommal nagyobb térfogattal. Mindez addig folytatódik, amíg jelentős sejtkészletünk nem lesz, ami miatt már érdemes elvégezni a feldolgozást. Ez a folyamat a sejtek koncentrálására szolgál. Így egy sűrített anyagot nyerünk, például az akvakultúra piacához, vagy egy port kapunk, amelyet összetevőként vagy étrend-kiegészítőként használunk" - teszi hozzá Joana Silva.
Az élelmiszeripar egyre jobban érdeklődik a mikroalgák iránt. Ennek oka a megváltozott új fogyasztói szokásokban és a termelés fenntarthatóságában keresendő.
"Növényi eredetű fehérjetermelésünk lehetővé teszi, hogy a humán étrend újabb területeire lépjünk be, vagyis nem feltétlen a vegán területre. Van ott egy nagyon érdekes, egyelőre még kialakulatlan rész, a gyógyhatású táplálékoké. Ezeket beteg embereknek lehetne adni, vagy olyanoknak, akik nem tudnak magas fehérjetartalmú étkeket fogyasztani" - mondja Julio Abelho, az Allmicroalgae ügyvezetője.
Az Európai Bizottság ún. Farm to Fork stratégiájával támogatja az algaipart, hogy 2022 közepére felszabadulhasson az egyelőre még nem mindennapi szakágazatban lévő potenciál.