Az éghajlatváltozás miatt minden eddiginél nagyobb szüksége lesz a pénzügyi szektornak a pontos adatokra, előrejelzésekre és prognózisokra a befektetési kockázatok felmérése és a lehetőségeik feltérképezése érdekében. A megbízható adatok rendelkezésre állása felgyorsíthatja egy klímareziliens gazdaságra való átállás folyamatát.
Az utóbbi években egyre nagyobb nyomás nehezedik a pénzügyi szektorra, hogy aktívan segítse az éghajlathoz való alkalmazkodást és az éghajlatváltozás enyhítését célzó erőfeszítéseket, valamint hogy zöldebb befektetési döntéseket hozzon. Most, hogy a világ a környezetbarát helyreállítás lehetőségét mérlegeli a világjárvány nyomán, a bankok és a befektetők egyaránt fokozott elvárásokkal szembesülnek, hogy a korábbinál átláthatóbb módon támogassák a zöldítést.
HIRDETÉSA komoly veszélyekkel járó 1,5 °C-os melegedés megelőzése és a 2050-ig kitűzött nettó zéró kibocsájtás elérése hosszú távú elköteleződést kíván. Az ENSZ szerint globális szinten évente mintegy 5-7 billió dollárnyi befektetésre lenne szükség a Fenntartató Fejlesztési Célok (FFC-k) megvalósításához, amelyek az olyan globális kihívások leküzdését szolgálják, mint például a klímaváltozás – ez az összeg elég messze van a jelenleg szóban forgó 3 billió dolláros éves értéktől. Mindazonáltal a pénzügyi vállalatoknak „muszáj lesz reagálnia arra a fejleményre, hogy az éghajlatváltozás jelentette kockázat immár befektetési kockázatot is jelent” – jegyezte meg Philip Hildebrand a világ egyik legnagyobb vagyonkezelő vállalata, a BlackRock igazgatóhelyettese a januárban megrendezett davosi Világgazdasági Fórumon.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású projektekbe és iparágakba való beruházások ösztönzése a szén-dioxid-mentesítés széles körű alkalmazásában, valamint a magas szén-dioxid-kibocsátású szektorok növekedésének megfékezésében egyaránt segíthet. Az egyes portfóliók környezetbarát átalakításához azonban fontos, hogy a pénzügyi szektor szereplői alapos ismereteket szerezzenek arról, hogy milyen hatással lesz az éghajlatváltozás az ágazat jelenlegi és jövőbeli eszközeire, illetve, hogy miként csökkenthető a szektor környezetre gyakorolt hatása. A klímaadatok megfelelő értelmezése szerves részét képezi ennek a feladatnak.
„Amikor a környezetbarát finanszírozásról van szó, a legfontosabb célkitűzések között szerepel a szén-dioxid-kibocsátás visszaszorítása, a zöld technológiákba való befektetés, illetve a barna technológiák területéről történő tőkekivonás,” mondta Harilaos Loukos, a használatra kész éghajlati adatokat biztosító online szolgáltató, a Climate Data Factory alapítója. „A másik fontos dolog az alkalmazkodás – hogyan képes tovább erősíteni a pénzügyi szektor a társadalom ellenállóképességét, hogyan finanszírozzuk az adaptációs terveket stb.” Függetlenül attól, hogy az egyes pénzügyi intézmények mely megoldást, vagy a megoldások ötvözetét választják, az éghajlatváltozás pénzügyi szektorra jelentett kockázatainak felmérése alapvető fontosságú.
A jövőbeli pénzügyi kockázatok felmérése nagy mértékben függ majd az éghajlati adatoktól
A pénzügyi szektor jelenleg két fő, az éghajlatváltozás okozta pénzügyi kockázattípusra összpontosít: az átállással kapcsolatos és a fizikai kockázatokra. Az első kockázattípus a társadalom és a vállalkozások alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdasághoz való alkalmazkodásából fakad. Fizikai kockázatok alatt pedig a jövőbeli éghajlati viszonyok és azok pénzügyi hatásainak következményeit értjük. „Ez tulajdonképpen ugyanannak az érmének a két oldala” – mondta Romain Hubert, aki a fizikai éghajlati kockázatok pénzügybe történő beépítéséért felelős projektmenedzserként dolgozik az Institute for Climate Economics (I4CE) intézetnél, amely egy az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket támogató párizsi agytröszt. „A bankok, befektetők, értékkezelők és biztosítási cégek mindkét esetben azt szeretnék megtudni, hogy milyen hatást gyakorolnak majd az említett éghajlatváltozással kapcsolatos problémák az emberekre, a vállalatokra vagy épp a kormányokra, valamint, hogy miként befolyásolják majd a hiteltörlesztési képességek, tudnak-e majd az említett szereplők hozamot biztosítani befektetőik számára, vagy hogy épp a biztosítások kárigények száma ugrik-e majd meg miattuk.”
„Az említett kockázatok érinthetik közvetlenül is az egyéneket, ökoszisztémákat, valamint az infrastruktúrát, vagy épp közvetett módon az ellátási láncokon keresztül,” – jegyezte meg Dr. Samantha Burgess, a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) igazgatóhelyettese. A rendkívüli veszélyhelyzetek, például a heves esőzések, áradások, hőhullámok, a vihardagály vagy épp a szárazságok, illetve a hosszú távú éghajlati változások is kockázatot jelentenek. Az Economist Intelligence Unit által készített becslés szerint az éghajlatváltozással járó kockázatok által fenyegetett eszközök összértéke 2100-ra eléri majd a 43 billió dollárt. „Sajnos az éghajlatváltozás pénzügyi hatásait még nem sikerült megfelelő módon kiértékelni, felbecsülni, összegezni és közölni a nyilvánossággal. A jelenlegi és esetleges kockázatok kiértékeléséhez használt éghajlati adatok alkalmazására vonatkozó legjobb gyakorlatokkal kapcsolatos alapvetések kidolgozása rendkívül fontos a jövőbeli befektetések rezilienciájának biztosításához” – tette hozzá Dr. Burgess.
HIRDETÉSPár évvel ezelőtt az ágazat túl távolinak vélte az éghajlatváltozást ahhoz, hogy a pénzügyi döntéshozatal során figyelembe vegye. Mindazonáltal egyre erősebbek azok a hangok, amelyek nagyobb transzparenciára ösztönöznék a pénzügyi szektort az éghajlati kockázatok tekintetében. A 2015-ben megalapított Task Force on Climate-related Financial Disclosures (Éghajlatváltozással Kapcsolatos Pénzügyi Közzétételi Munkacsoport - TCFD) az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok közzétételére vonatkozó ajánlások kidolgozásával foglalkozik. A vállalatok, bankok és befektetők számára kidolgozott ajánlások abban segítenek az intézményeknek, hogy a vállalatirányítás, az intézményi stratégia, a kockázatkezelés, valamint a mérőszámok és célértékek tekintetében is megalapozott döntéseket hozhassanak.
Habár a TCFD nem írja elő a vállalatok számára, hogy készítsenek jelentést az egyes éghajlattal kapcsolatos kockázatokról, a C3S igazgatóhelyettese, Dr. Burgess úgy véli, hogy ez egy olyan szabvánnyá fejlődet idővel, amely azt biztosítja, hogy az egyes cégek beszámoljanak az éghajlatváltozásnak való kitettségükről. Mindazonáltal a kockázatok kiértékeléséhez elengedhetetlen, hogy a pénzügyi szektorban is elkezdjék használni az összetett éghajlati adatokat, ezidáig azonban – a biztosítók kivételével – ez nem tartozott az ágazat tevékenységi körébe.
Pénzügyi intézetek számára készült eszközökkel jelentkezik a Copernicus és a Climate Data Factory
„Az egyik probléma az, hogy nehéz hozzáférni az adatokhoz,” – mondta Loukos, a Climate Data Factory alapítója. „Az együttműködésünk során erre a problémára próbálunk összpontosítunk a C3S-sel annak érdekében, hogy az elérhető adatokat az igényekhez igazítva segítsük az ágazatot.” A C3S és a Climate Data Factory közös kísérleti projektje során egy olyan éghajlati veszélyeket összesítő adatbázist igyekeznek megalkotni, amely abban nyújt segítséget a pénzügyi szereplőknek, hogy a TCFD ajánlásait szem előtt tartva értékelhessék ki az éghajlatváltozással járó kockázatokat. A projekt – amelyet nemrégiben egy webinárium keretében mutattak be részletesen – a C3S Éghajlati adattárában található adatokat hasznosítva segít a vállalatoknak megérteni a különböző éghajlativáltozással kapcsolatos forgatókönyveket és az éghajlati modellek. Ezen felül a projekt keretein belül olyan adatokkal igyekeznek ellátni az egyes vállalatokat, amelyek összevethetők egymással. „A hollandok például rendkívül nagy felbontású árvízzel kapcsolatos adatokkal rendelkeznek, de a hollandiai és egyéb más régiókban található eszközökkel rendelkező nagyvállalatoknak nincs hozzáférése ezekhez az adatokhoz” – magyarázta Loukos. „Mi olyan adatokat és áttekintést próbálunk biztosítani, amelyek bármely régiókban felhasználhatók.”
Számos olyan bizonytalan pont van, amely akadályokat gördíthet az értékelések útjába. „Az egyik ilyen pont például, hogy melyik kibocsátási forgatókönyvet vegyük alapul, – magyarázta Loukos – a hagyományosat, vagy azt, amelyik a Párizsi Egyezménnyel van összhangban?” Mindennek tetejében ott vannak például az egyes éghajlatváltozási forgatókönyvekkel kapcsolatos további bizonytalanságok is. A C3S az egyes forgatókönyvek kidolgozása során több éghajlatváltozási modellt is figyelembe vesz, így segít pontosabban kiértékelni az ezzel kapcsolatos bizonytalanságokat, és átfogóbb képet ad a jövőbeli éghajlati kockázatokról.
A ClimINVEST program keretein belül a befektetők és a klímakutatók egymással karöltve igyekeztek olyan módszereket kidolgozni, amelyek egyszerre teszik lehetővé az éghajlati veszélyek, valamint az egyes eszközök kitettsége és sérülékenysége jelentette kockázatok felmérését, valamint az egyes vállalatokat érő hatásokat vizsgálatát – legyen szó akár fizikai, akár pénzügyi kockázatokról. „Segít az éghajlati szakértőknek és a pénzügyi szereplőknek kölcsönösen megérteni egymás szerepkörét és szükségleteit, valamint erőfeszítéseik priorizálásában is támogatja őket” mondta Dr. Hubert, aki az Institute for Climate Economics intézet munkatársaként vesz részt a ClimINVEST projektben.
A jövőben összeforrhat a környezeti és gazdasági előnyök sorsa
Az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok kezelése azonban nem egyenlő a környezeti hatás csökkentésével. Remco Fischer, az ENSZ Környezetvédelmi Program Pénzügyi Kezdeményezése (UNEP-FI) éghajlatváltozási programjának tisztviselője szerint más szóval arról van szó, hogy ha valaki jól kezeli az éghajlatváltozásból eredő kockázatokat, attól még nem feltétlenül lesz környezetbarát befektető, ugyanis a tevékenységei nem segítenek a kibocsátás csökkentésében.
Az UNEP-FI azon szervezetek közé tartozik, amely az Éghajlatváltozással Kapcsolatos Pénzügyi Közzétételi Munkacsoport (TCFD) által megfogalmazott ajánlásokhoz való alkalmazkodásban nyújt támogatást a pénzügyi szektor számára. „Számunkra azonban a TCFD csupán a kezdet” – mondta Fischer. „Rá kell vennünk a bankokat, hogy a teljes portfóliójukra vonatkozó környezetvédelmi célokat tűzzenek ki.” Elmondása alapján ez a feladat öt évvel ezelőtt szinte elképzelhetetlennek tűnt volna, az éghajlatváltozással kapcsolatos egyre növekvő aggodalom azonban lendületet adott a pénzügyi szektor bevonásának.
És a szereplők egyre nagyobb számban csatlakoznak. Az ENSZ által összehívott nettó zéró eszköztulajdonosi szövetség keretein belül jelenleg 33 összesen 5,1 billió dollárnyi vagyonnal rendelkező intézményi befektető tett ígéretet arra, hogy 2050-ig ÜHG-semlegessé teszik befektetési portfólióikat. A TCFD 2020-as jelentése arra is rámutatott, hogy a világ 100 legnagyobb tőzsdén is jelenlevő vállalatainak több mint a fele támogatja a munkacsoportot, és veszi figyelembe annak irányelveit. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatok nyilvánosságra hozatala még mindig túl lassan történik; 2017 és 2019 között csupán 6%-os emelkedés volt tapasztalható ebben a tekintetben.
Az EU egyik nem pénzügyi információkra vonatkozó 2019-es irányelve arra kötelezi a pénzügyi szektor szereplőit, hogy tegyék közzé környezetvédelmi politikáikat. Fischer azonban azt szeretné, ha az ágazati szereplőknek kötelezően közzé kéne tenniük az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi kockázatokat, illetve a tevékenységeik környezetre gyakorolt hatását is. Emellett azt is szeretné elérni, hogy a vállalatok tudományos eredményeken alapuló célokat tűznének a kibocsátás csökkentése érdekében. „A vállaltok által meghatározott céloknak összhangban kell lennie azzal a tudományosan meghatározott fejlődési pályájával, amelyet a gazdaságnak követnie kellene – például, hogy milyen mértékben kell csökkenteni az egyes ágazatok, illetve azokon belül az egyes vállalatok kibocsátását.”
A C3S igazgatóhelyettese, Burgess szerint az a tény, hogy Új-Zélandon már kötelezővé tették az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatok közzétételét, más országok előtt is megnyithatja az utat, hogy meghozzák ezt a döntést. Ha pedig ez bekövetkezik, alapvető fontosságú lesz a megbízható és lekövethető éghajlati adatokhoz való hozzáférés.
HIRDETÉS
