Az El Niño-La Niña időjárási jelenségek alaposabb megértésének és a pontosabb előrejelzéseknek köszönhetően az egyes iparágak hatékonyabban alkalmazkodhatnak a tevékenységeiket érintő jövőbeli ingadozásokhoz.
Idén nyáron 0,6 Celsius fokkal volt alacsonyabb az átlaghőmérséklet. A Csendes-óceán közép-keleti területeiről érkező adatok alapján a tudósok 2020 augusztusában is arra az eredményre jutottak, hogy az óceán vize továbbra is hűvösebb volt az átlagosnál.
HIRDETÉS„Egy La Niña eseménynek vagyunk tanúi,” – nyilatkozta októberben a Meteorológiai Világszervezet (WMO): a légköri és tengeri körülmények alapján 90 százalék az esélye, hogy a La Niña akár 2021 elejéig is eltarthat, ami több kontinensen is riadalmat okozott a hatóságok, vállaltok és tudósok soraiban.
De vajon miként lesznek hatással ránk az ilyen távoli vizekben végbemenő változások? És vajon ezúttal felkészültebben tudunk majd szembe nézni velük?
Szakértők szerint idén egy közepesen erős La Niña jelenséggel számolhatunk majd. Ennek fényében a WMO várakozásai szerint Kelet-Afrikában, Dél-Amerika déli területein és Közép-Ázsiában csökken majd a csapadékmennyiség a téli időszakban, tovább növelve az aszályok kockázatát. Dél-Kelet-Ázsiában, Ausztrália egyes vidékein, Dél-Amerika északi területein és az Egyesült Államokban pedig heves esőzésekre és akár áradásokra is számítani kell majd. Dr. Steve Hardiman, az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatalának vezető kutatója szerint pedig Európában „valószínűleg melegebb és csapadékosabb lesz a tél második fele”.
A változások egy része már érezhető: Az Egyesült Államok Nemzeti Hurrikán Központja (National Hurricane Center) szerint a La Niña miatt különösen mozgalmas volt az Észak-Atlanti hurrikánszezon, amely során rekordszámú névvel ellátott vihart regisztráltak.
De először vizsgáljuk egy picit meg a jelenség hátterét.
HIRDETÉSA tudomány jelenlegi állása a La Niñaval kapcsolatban
A Csendes-óceán keleti régiója általában hűvösebb, míg a nyugati része melegebb: úgy tűnik, a „La Niña” pár éves időközönként, akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán északi vidékein bekövetkező hőmérsékletváltozások miatt megváltozik a széljárás, és a normál körülmények jóval intenzívebbé válnak. Az átlagosnál hűvösebb vízhőmérséklet a dél-amerikai régióban a csapadékmennyiség visszaesését eredményezi. Az El Niño pont fordítva működik, és ellenkező hatást fejt ki a térségben, tehát hevesebb esőzésekhez vezet. Mindkét jelenség az El Niño – Déli Oszcilláció (ENSO) jelenségkör részét képezi.
„Az ENSO egy kettős rendszer az óceán és a légkör között,” – magyarázta Dr. Felipe Costa, az ecuadori Nemzetközi El Niño Kutatóközpont (CIIFEN) klímatudósa. „A tengerfelszín hőmérséklete az egyik olyan változó, amellyel nyomon követhető az El Niño vagy a La Niña jelenség,” – mondta Dr. Costa, aki elmagyarázta, hogy a hőmérséklet 0,5 foknál nagyobb változása az egyik ilyen jelzőfaktor. Ha ennél nagyobb mértékű hőmérsékletcsökkenést tapasztalunk, jó esély van rá, hogy a La Niña már a küszöbön áll. „Emellett azonban vizsgálni kell a tengerszint és a légnyomás alakulását, a szelet és még más tényezőket is. Az ENSO megfigyeléséhez azt kell nyomon követni, hogy tapasztalható-e egyidejűleg hőmérséklet-csökkenés vagy épp növekedés az óceánokban és a légkörben” – mondta Dr. Costa.
Az éghajlat viselkedésének kontextusában az egyik évről a másikra bekövetkező legnagyobb változásokat kétségkívül az ENSO jelenségkör generálja, magyarázta Dr. Tim Stockdale, a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF) szezonális előrejelzésekkel foglalkozó szakértője. A 90-es évek eleje óta a tudósok több olyan eszközt is szolgálatba állítottak a Csendes-óceán térségében, amelyek a vízben és a légkörben végbemenő változásokról szolgáltatnak adatokat; mostanra a technológiának köszönhetően már 2000 m-es mélységig vagyunk képesek méréseket végezni. „Az ENSO-t tudjuk jelenleg a legpontosabban előrejelezni, és ez adja minden más prognózis kiindulópontját. Amint rájöttünk, hogy képesek vagyunk elég pontosan előrejelezni az ENSO-t, az eredmény arra sarkalta a tudományos közöséget, hogy szezonális előrejelzési rendszereket is létrehozzanak” – teszi hozzá Dr. Stockdale.
„Az ENSO a szezonális előrejelzés egyik alapköve, és sokat segít abban, hogy hónapokra előretekinthessünk,” – jegyezte meg Prof. Scaife, a Meteorológiai Hivatal hosszú távú előrejelzésekért felelős vezetője. Mivel a La Niña egyfajta pillangó hatásként befolyásolja globális csapadékmennyiség alakulását – a szakértők ezt a jelenséget „telekapcsolatnak” hívják –, az idő előtt történő előrejelzése alapvető fontosságú szerepet játszik abban, hogy segítsük az egyes országokat és vállalkozásokat a szélsőséges eseményekre való felkészülésben… de éppoly fontos azt is előrejelezni, hogy hol fog lecsapni a La Niña. „Az utóbbi években jelentős előrelépéseket értünk el az ENSO események távoli következményinek előrejelzésében,” – mondja Dr. Scaife. „Elértük azt a pontot, hogy a legjobb előrejelzési rendszerek már az óceánt és a légkör alsóbb rétegeit is képesek lemodellezni. Például már sikerült rájönnünk arra, hogy a sztratoszféra (a légkör azon rétege, amely afelett található, amelyben mi élünk) fontos szerepet játszik az ENSO atlanti-európai régióra gyakorolt hatásában – ennek voltunk tanúi 2009/2010-ben is, amikor ennek következményeként egy még keményebb és még hosszabb téllel kellett megbirkózni.”
Adatokkal támogatott pontosabb előrejelzések az egyes ágazatok és vállalkozások szolgálatában
A hagyományos időjárás-előrejelzéssel szemben a szezonális előrejelzésekből nem kapunk választ arra, hogy a következő nap vajon vízhatlan cipőt húzzunk-e, más döntések szempontjából azonban igenis fontos szerepet játszanak. „A szezonális előrejelzések célja nem az, hogy egy adott helyen pontosan meghatározzuk a jövőbeli körülmények alakulását, hanem hogy a nagyléptékű események hatását jelezzük előre,” – mondta Dr. Anca Brookshaw, a Copernicus klímaváltozási szolgálat (C3S) szezonális és éghajlat-előrejelzési szakértője. A C3S 2016 vége óta biztosít szezonális előrejelzéseket, amelyekhez az adatokat az egyre növekvő számú nemzetközi éghajlat- és időjáráselőrejelző központoktól kapják.
A C3S összesíti a központoktól beérkező szezonális előrejelzéseket és felhasználóbarát módon prezentálja az adatokat és a prognózisokat a szakértők és laikus számára egyaránt. „A C3S azért fáradozott, hogy az éghajlati adatok szabadon és ingyenesen hozzáférhetők legyenek mindenki számára. A C3S által meghatározott adatszolgáltatási követelmények, valamint a C3S éghajlati adattár infrastruktúrája nem csak az eszközök használatát tette egyszerűbbé, hanem a homogénebb, könnyebben összehasonlítható és ötvözhető adatkészleteket létrejöttét is lehetővé tette. A C3S-nél a szezonális előrejelzéseket – hogy csak néhányat említsünk – az energia-, a szállítási és a biztosítási ágazatok számára releváns prognózisok megalkotásához is felhasználjuk.”
A következő hat hónap előrejelzésének elkészítésekor sok mindent a határidő diktál. „Nagyon pontosan meghatározott menetrendet követünk” – mondta Dr. Brookshaw. „Ahhoz, hogy értékes és a döntéshozási folyamatban nélkülözhetetlen előrejelzéseket biztosítsunk, pontosan és előre meghatározott időpontra kell elkészítenünk őket. És természetesen minél hamarabb rendelkezésre állnak, annál jobb, ugyanis, így több idő marad felkészülni a normálistól esetlegesen eltérő időjárási körülményekre”.
A La Niña által várhatóan okozott nagyobb csapadékmennyiség Ausztráliában igazi áldás lesz az ország gabonahozamának, amely akár több, mint 90 százalékkal is meghaladhatja a tavalyi értéket a Gro Intelligence, tanácsadócég becslései szerint. A 2016/2017-es és a 2011/2012-es év után – amikor szintúgy a La Niña hatása érvényesült – ez lehet Ausztrália eddigi harmadik legnagyobb búzatermése.
A szezonális előrejelzések elengedhetetlenek az alkalmazkodáshoz
„Mezőgazdászok, halászok és politikusok egyaránt ezen információkra támaszkodva igyekeznek jobb tervekkel előállni,” – mesélte a CIIFEN egyik munkatársa, Felipe Costa. „Tudjuk azt, hogy a La Niña következtében egyes perui és chilei halászatok is jobb számokat produkálnak, ezzel szemben azonban egyes régiók mezőgazdaságában visszaesést is okozhat a jelenség a csapadékmennyiség csökkenése miatt.”
A Nemzetközi Éghajlati és Társadalmi Kutatóközpont (IRI) agroklimatológusa, Dr. Weston Anderson szerint a terményhozam csupán egy olyan aspektusa az élelmiszerbiztonságnak, amelyre az ENSO hatással van. „A krónikus élelmiszerhiány által sújtott, vagy a párhuzamosan más problémákkal is küzdő területek azok, ahol az ENSO a legsúlyosabban érinti az élelmiszerbiztonságot. Az is ismert tény, hogy Afrika szarvánál például a La Niña aszályos időjárást hoz magával, amely a múltban az erőszakos konfliktusokkal és politikai válságokkal párosulva súlyos élelmiszerhiányhoz vezetett, ami 2011-ben végül éhínséget okozott. Dr. Anderson pozitívumként említette, hogy „még, ha a szárazság miatt el is pusztul a termény, ha gyorsan cselekszünk, megakadályozhatjuk, hogy ezek az esetek élelmiszerválságba torkolljanak.”
HIRDETÉS
Ezenfelül kérdéses az is, hogy miként hatnának egymásra az éghajlatváltozás következményei, valamint ENSO jelenségkör és a természetes éghajlatingadozás. Ezidáig a tudósok nehézségekbe ütköztek a kérdésre választ adó jelek azonosításában. A CIIFEN munkatársa, Felipe Costa elmondása szerint vannak olyan éghajlatváltozási forgatókönyvek, amelyek az óceánok felsőbb rétegeinek felmelegedését vetítik előre, ami még gyakrabban idézhetne elő az El Niñohoz hasonló körülményeket a Csendes-óceán keleti térségében. A Meteorológiai Hivatalnál dolgozó Steve Hardiman arra mutatott rá, hogy az IPCC modellek előrejelzése szerint a Csendes-óceán trópusi övezetében a csapadékmennyiség jelentős ingadozása várható. Ez akár segíthet is a tudósoknak abban, hogy még pontosabb előrejelzéseket készítsenek Európára vonatkozóan. „Úgy tűnik, hogy az ENSO-hoz köthető még intenzívebb változékonyság tovább erősíti az ENSO és Európa téli időjárása közti kapcsolatot, ami akár nagyobb szezonális kiszámíthatóságot is eredményezhet Európa téli időjárása tekintetében.”
Az ENSO távoli vidékekre gyakorolt hatásának feltérképezéséhez azonban még szükség van némi tökéletesítésre. „A különböző El Niño és La Niña események ugyanis némi eltérést mutatnak, mind a mintázatuk, mind pedig az erősségük tekintetében,” – jegyezte meg Dr. Scaife. „Ezek is befolyásolják a jelenség távoli területekre gyakorolt hatását, és most, hogy már többet tudunk az ENSO különböző típusainak előrejelzéséről, az előrejelzési rendszerek következő generációjának a jelenségkör ezen kevésbé egyértelmű aspektusaival kapcsolatban is helytálló adatokat kell majd szolgáltatniuk.”
