Építhetünk-e szélturbinát olyan helyen, ahol mondjuk egy halgazdaság üzemel? Hogyan garantálható az, hogy a bálnamegfigyelők és a halászok ne menjenek egymásnak? - erre kerestük a választ.
Az Azori-szigetek partjainál a kristálytiszta vizekben a delfinek és a bálnák úsznak, a turisták legnagyobb örömére. Az itt működő legnagyobb bálnafigyelő cég évente 30 ezer vendéget fogad kilenc hajójának fedélzetén, hogy egészen közelről szemrevételezhessék ezeket az állatokat, amelyeket a bőséges halállomány vonz az Azori-szigetekhez.
Igen ám, de ezek a bálnafigyelő vállalkozások nem sértik-e a helyi halászati ipar érdekeit?
"A delfinek ugyebár a halászhajók körül keresnek élelmet, úgyhogy még a halászok szólnak nekünk, hogy itt vannak a delfinek. Vagyis, egyfajta együttműködés van köztünk” - mondta Laura González García tengerbiológus.
A még jobb együttműködés és a fenntarthatóság fokozása a cél. Ez olyan folyamat, melyben a tenger „használói” és a kormányok egyaránt elfogadják a tengeri erőforrások felhasználásának szabályozását. Az EU által finanszírozott "MarSP" projekt segíti az Azori-szigeteket, Madeirát és a Kanári-szigeteket terveik kidolgozásában.
"Vannak olyan új tevékenységek, olyan régebbi tevékenységek kombinációjából, amelyek fenntartható módon kölcsönhatásba léphetnek egymással és megférnek ugyanazon a területen. A tengeri területrendezés lehetővé teszi számunkra, hogy ezeket a tengeri tevékenységeket összeegyeztethetővé tegyük" - mondta Luz Paramio, az FRCT illetékese.
Minden a térképen múlik
A tervezők összevetik a tengert használók felméréseit, az általuk rögzített adatokat a földrajzi információs rendszerben található adatokkal. Céljuk olyan térkép készítése, amely a lehető legjobban tükrözi a tengeren zajló tevékenységeket.
"Az összes tengerészeti iparág képviselőjét felkerestük - arra kértük őket, hogy rajzolják meg azt a területet, egy sokszöget, ahol tevékenykednek. És jelöljék be azt is, hogy hol zajlik olyan tevékenység, ami az övékbe ütközik. Ezeket az információkat pedig beleszerkesztjük a rendszerünkbe” magyarázza Helena Calado, az Azori Egyetem professzora.
A tervek minden tényezőt figyelembe vesznek - a mélységszintektől, a part menti földhasználattól kezdve a kulturális örökségekig, és ami a legfontosabb, az ökoszisztémát. A tengeri erőforrások csak olyan módon használhatók fel, amely megőrzik a biológiai sokféleséget, megóvja a tengeri növényeket és állatokat.
Madeira a többi makaronéziai szigetcsoport előtt elkészítette terveit, hogy megoldja a növekvő vízikultúra-vállalkozások és az idegenforgalmi ágazat közti konfliktust. A szörfösök panaszkodtak a halketrecek miatt, így a tervezők találtak egy jobb helyet a ketreceknek, amelyek viszont elképesztően vonzóvá váltak a búvárok számára. Ami a szennyezés kérdését illeti, a hatóságok rendszeres ellenőrzéseket terveznek.
A területeket meghagynák érintetlennek, és ehhez természetesen figyelembe kell vennünk a megfigyelési programok eredményeit. Így a szóban forgó területeken olyan szabályok lépnének életbe, amelyek nem csak és kizárólag a halgazdaságokra vonatkoznak, hanem az emberekre, akiknek különböző érdekeltségeik fűződnek ezekhez a gazdaságokhoz.
A Madeira fő szigetétől északra fekvő parti vizek többsége tengeri emlősök számára védett terület. A halgazdaságokat a sziget másik oldalán viszonylag kis területekre osztották ki, de a növekedéshez elegendő helyük volt.
Az akvakultúra-társaságok számára fontos a bizonyosság - az elmúlt évben megduplázódott a termelésük, és jó úton haladnak afelé, hogy újra megduplázzák azt.
Az egyik tengeri keszeg-gazdaságnál jártunk, amely viharoktól védett helyen van, tökéletes mélységgel és remek áramlatokkal rendelkezik, amelyek tisztán tartják a vizet. Az, hogy a tengeri területrendezési terv ezt a területet akvakultúra-helyszínnek nyilvánítja, biztosítja a befektetők számára, hogy üzleti tevékenységeiket az elkövetkező években tovább fejleszthessék.
"Mindenképpen biztató, hogy egy darabig biztosan lesz helyünk. Mert nem kényszerítenek bennünket arra, hogy elmenjünk innen, mivel ez egy nagyon jó hely" – mondta Pedro Dinitz helyszínelő.
A tengeri területrendezési terveket néhány évente frissítik. Így kerülnek bele újabb és újabb üzleti lehetőségek, amelyek a partoktól a regionális és nemzeti tengeri térség külső határáig terjedhetnek.
„Az, hogy a tervünk készen áll, azt jelenti, hogy több tudással, nagyobb kapacitással, és további együttműködéssel kezdhetjük a felülvizsgálni a szomszédos szigetekkel - a Kanári-szigetekkel és az Azori-szigetekkel való együttműködést” - Manuel Ara Oliveira, Madeira regionális kormányának illetékese.
Kompromisszumra jutni egyáltalán nem egyszerű
Az egyik touloni workshopon a francia és az algériai szakemberek társasjátékot játszanak. Az "MSP Challenge" nevű játék egy zsúfol,t nyüzsgő tengeri határt szimulál három fiktív, egymással ellentétes tengeri felhasználású ország között. Pontosan ez az a probléma, amelyet a tengeri térség-tervezőknek meg kell oldaniuk – főleg olyan helyeken, mint mondjuk Észak-Európa.
"Minden, határokon átnyúló tevékenység - tengeri szállítás, idegenforgalom, de a biodiverzitás is, minden, védett tengeri terület – esetében a kihívás az lesz, hogy hogyan lehet ezeket a különféle tevékenységeket fenntartható módon kezelni a határokon túl is.
Ezt a játékot sok országban használja az MSPGlobal - ami az Európai Bizottság és az UNESCO Kormányközi Oceanográfiai Bizottságának kezdeményezése, a tengeri területrendezés világszerte történő előmozdítás érdekében, illetve a tapasztalatok megosztása érdekében Európa és más régiók között.
„Van példáink Kínában arra vonatkozóan, hogy hogyan kell finanszírozni a tervezési folyamatot; Dél-Amerikában pedig a kisebbségek bevonásának módjáról, és még sok más példa, amelyek elősegítik számunkra, hogy Európában egy másik, egy innovatívabb tervezést fejlesszenek ki” - mondta Alejandro Iglesias Campos az UNESCO-tól.
A megfelelő tengeri területrendezés alapvető célja a fenntartható gazdasági növekedés és a természet megőrzése összekapcsolása.
Vegyük példának a Las Canteras strandot, Las Palmas de Gran Canariában. Ott az idegenforgalom és a környezetvédelem együtt jár. Ez a hely tehát egyben értékes tengeri élőhely, több száz halfajnak ad otthont, azonkívül egy turisztikai hotspot a búvárkodóknak.
"A nagyvárosok közepén tökéletes helyeket találhatunk a megőrzésre, a szabadidő eltöltésére, és ezt a kettőt kombinálhatjuk is. Az emberek egészséges környezetben szeretnek létezni. Tehát olyan gazdasági növekedést fejleszthetünk ki, amely kapcsolódik a jó védelmi állapothoz" – mondja Fernando Tuya szakértő.
A természet jobb védelme és a tengeri tér felhasználásának optimalizálása érdekében az EU által finanszírozott PLASMAR projekt kifejlesztett egy döntés-támogatási rendszert. Ez megmutatja, hogy egy adott terület megfelelő-e egy adott ágazat számára, figyelembe veszi az óceánföldrajzot, a tengeri tevékenységeket, a tengerparti földhasználatot, a megőrzési igényeket és más tényezőket.
„Nagyon sok adattal erősítettük meg ezt a rendszert, és megpróbáltuk meghatározni azokat a területeket, ahol a környezetre minimális hatást gyakorlunk, ami ráadásul nem lesz ellentmondásban a tengerparti földhasználattal és a többi tengerészeti ágazattal" – nyilatkozta Andrej Abramić, az Ecoaqua Institute illetékese.
A tengeritérség-tervezőknek be kell vonniuk a tengeri területekre újonnan érkezőket, például a tengeri szélerőművekben. A kísérletek már folyamatban vannak a Gran Canaria-i PLOCAN teszthelyszínen. A kutatók meg vannak győződve arról, hogy a tengeren lévő turbinák nem állnak a többi szektor útjában.
Olyan projektekben dolgozunk, amelyek célja, hogy a halászok a turbinák közötti térben tudjonak zavartalanul halászni, vagy akár az akvakultúra közepén. A lényeg tehát a technológiák fejlesztésében rejlik.
Az EU part menti tagállamainak 2021. március végéig be kell fejezniük tengeri területrendezési tervüket, fellendítve a tengergazdaságot, egyben megőrizve a parti ökoszisztémákat az elkövetkező generációk számára.