Márkához kapcsolódó tartalom

 Copernicus
A "márkához kapcsolódó tartalom" azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és övé a végső jóváhagyás az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Márkához kapcsolódó tartalom
A "márkához kapcsolódó tartalom" azt jelenti, hogy az üzleti partner, a hirdető fizet érte és ő is állítja elő, nem az Euronews szerkesztősége vagy újságírói. A finanszírozó partner ellenőrzi a témát, a tartalmat és övé a végső jóváhagyás az Euronews kereskedelmi részlegével együttműködve.
Copernicus

Hétköznapivá válhatnak a pusztító bozóttüzek a közeljövőben?

Hétköznapivá válhatnak a pusztító bozóttüzek a közeljövőben?
Szerzői jogok  euronews

Látszólag egyre gyakrabban és egyre hosszabban pusztítanak bozóttüzek világszerte. Ha valóban ez a helyzet, mit is jelent ez az emberek és az ökoszisztémák számára?

Az idei karácsony a szokásosnál is forróbb volt az ausztráliai Új-Dél-Wales-ben. A szeptember óta terjedő bozóttűz a régió 2003 óta bekövetkezett legsúlyosabb tűzvészévé súlyosbodtak. A példátlan „megatűz” december elejéig mintegy 2,1 millió hektárnyi területet emésztett fel és hat ember életét követelte. Az ausztrál bozóttűz-szezon általában január közepén tetőzik.

HIRDETÉS

Tavaly a világ számos különböző vidékén tomboltak idejekorán és túl hosszan bozóttüzek. Ugyan a bozóttüzek szerves részét képezik egyes ökoszisztémák természetes körforgásának, a megnövekedett gyakoriságuk és kiterjedésük miatt közegészségügyi és környezeti veszélyekkel fenyegetnek, különösen a világ szárazság sújtotta területein.

2019: rekordtüzek emésztik a lángoló bolygót

Több, mint 1600 bozóttűz – háromszor annyi, mint az évtizedes átlag – pusztított Európa-szerte az idén augusztus közepéig; Franciaországban és Spanyolországban szokatlanul magas volt a tűzesetek száma. A bozóttüzek által okozott kibocsátást mérő Copernicus Légköri Megfigyelőrendszer (CAMS) júniusban 100 000 focipályányi területen tomboló szibériai és északi-sarki bozóttüzekről adott hírt. „Jakutföldön 17 éve nem tapasztaltak hasonló kiterjedésű tüzeket” – mondta Dr. Mark Parrington, a CAMS egyik vezető tudósa. Ugyan a megszokott tűzszezon során keletkeztek a tüzek, tovább tartottak és nagyobb területen lángoltak, mint korábban valaha. Amazóniában 70 000 tűzesetet regisztráltak, amelyek több brazil állam területét is felperzselték. Indonéziában a szeptemberi tűzesetszám a 2015-ös időszakhoz volt hasonlatos, amikor is 884 millió tonna szén-dioxid került a légkörbe.

A NASA jelentése szerint az Egyesült Államok nyugati részén az 1950-es éve óta folyamatosan emelkedik az erdőtüzek száma, és a felperzselt területek nagysága, ugyanakkor megatüzeket – a több, mint 40 000 hektáros területen lángoló tüzeket – csupán az 1970-es évektől kezdve tartanak számon.

A tüzek során felszabaduló napi sugárzási energia négyzetméterenként 2018. 12. 01-tól 2019. 11. 30-ig

Szélsőséges időjárás, pusztító tüzek

A bozóttüzek kialakulásához három tényező együttes megléte vezet: száraz idő, valamiféle éghető dolog (tüzelőanyag), és valami, ami ezt lángra lobbantja. Az időjárás a bozóttüzek elsőszámú és legsokoldalúbb mozgatórugója, ugyanis, ahogy arra a kutatók rámutattak, a hőmérséklet, a páratartalom, a csapadék, valamint a hatással van a tűz terjedésének sebességére és mértékére. A legpusztítóbb erdőtüzek forró, száraz, szeles időben alakulnak ki.

(Készítette: Copernicus klímaváltozási szolgálat, ECMWF)
Felszíni levegőhőmérsékleti anomália 2019 januárjában az 1981-2010 közötti időszak januári átlagához viszonyítva. Forrás: ERA-Interim.(Készítette: Copernicus klímaváltozási szolgálat, ECMWF)

A 2019 eleji ausztráliai bozóttüzek egybeestek a kontinens történetének legmelegebb, valamint 1981-2010-es időszak legszárazabb januárjával. A szakértők az ECMWF-től és a NOAA-tól érkező több, mint 35 évnyi időjárással kapcsolatos adatot megvizsgálva azt figyelték meg, hogy a tűzveszélyes időszakok hossza a bolygó növényzettel borított vidékeinek egynegyedén hosszabbra nyúlt, olyannyira, hogy Dél-Amerika és Kelet-Afrika egyes területeit az előző négy évtizedhez képest több, mint egy hónappal hosszabb tűzszezon sújtja. Az Európai Unió vészhelyzeti erdőtűz-információs rendszerének szakértői (EFFIS) szintén arra figyelmeztettek , hogy egy olyan „új tűzhelyzet” kialakulásával állunk szemben, amelyben a tüzek kiszámíthatatlanul terjednek, hevesebben égnek, gyorsan növekednek és az éghető anyagokat nagy távolságokra eljuttatva hatalmas területeket perzselhetnek fel az egyes régiókban és országokban. Ugyan a bozóttüzek a természeti ciklusok részei, az ökoszisztémák és a közösségek valószínűleg még nem tudtak alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz. Az Új-Dél-Wales észak-keleti részén kialakult tüzek például olyan esőerdőkben pusztítottak, amelyekben ez a jelenség ezidáig példátlan volt – mondta Dr. Parrington.

HIRDETÉS

Új módszerek a hatékonyabb megfigyelés érdekében

Ha lekövetjük mikor és hol alakulnak ki tűzveszélyes körülmények, azzal életeket menthetünk, és a környezeti és gazdasági veszteségeket is kordában tarthatjuk. Míg a CAMS a globálisan kialakuló tüzek számáról szolgáltat adatokat, az időjárási változókon alapuló Fire Weather Index (FWI - Tűzveszélyes időjárást jelző index) az előrejelzésben nyújt segítséget. A Copernicus katasztrófaelhárítási szolgáltatás (CEMS) alá tartozó EFFIS arra használja az indexet, hogy rövid távú tűzveszély-előrejelzéseket készítsen, a Copernicus éghajlatváltozási szolgálat (C3S) pedig szezonális és hosszabb távú tűzveszély-előrevetítésekhez használja az FWI-t; ez a tüzek intenzitását is osztályozza, amely azok terjedési sebességére, valamint arra vonatkozik, mennyi éghető anyagot emésztenek fel.

„Globális szinten igen nagy mértékű az évközi változékonyság a tüzesetek előfordulásának tekintetében” – mondta Dr. Parrington. „Nagy kihívást jelent megállapítani, hogy hogyan is változnak a tűzszezonok; a Global Fire Assimilation System (GAFS - Globális Tűzeset-asszimilációs Rendszer) egy olyan rendszer, amely a műholdas érzékelőktől érkező, az égés során felszabaduló sugárzási energiával kapcsolatos megfigyeléseket asszimilálva napi szintű becsléseket készít a biomassza-égésből származó kibocsátásról. A rendszerben eszközölt változtatások pontosabban tükrözik majd a bozóttüzek kialakulásához vezető körülményeket; ilyen változás lesz például a kibocsátások megbecslését segítő felszínborítási térképek és kibocsátási tényezők fejlesztése.”

A bozóttüzek során keletkező füsttel, korommal és hamuval szén-monoxid (CO), szén-dioxid (CO2), metán, nitrogén-oxidok, elemi szén, és aeroszolok jutnak a légkörbe, ezek pedig az atmoszféra alsóbb és felsőbb rétegeiben is befolyásolják a levegő minőségét. A Copernicus szerint a kibocsátott szennyező anyagok együttese miatt a bozóttüzek „sokkal nagyobb légszennyezést idéznek elő, mint az ipari kibocsátás”.

Riasztó egészségügyi következmények

A füstnek, valamint a szálló pornak való rövid távú kitettség számos olyan légzőszervi és szívproblémához vezethet, amelyek jóval a tűzesetek elmúltát követően is fennállhatnak; a Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (CDC) szerint éves szinten többszázezer elhalálozás köthető a füstszennyezéshez. A CAMS aeroszol-adatai rámutattak, hogy idén a tüzek által a légkörbe juttatott lebegő résecskék (PM 2,5) Spanyolországban, Franciaországban, a Himalájában és számos más vidéken is fokozott légszennyezést okoztak. Ausztráliában több régióban is szükségállapotot hirdettek a szállópor-koncentráció veszélyes szintje miatt, Sydney egyes részein pedig kétszeresét mérték az egészségre káros szintnek. Egy nemrég született tanulmány szerint a bozóttüzekből származó PM 2,5 az Egyesült Államokban éves szinten 10 000-30 000 ember idő előtti halálát okozza; a kutatók előrejelzése szerint akár kétszeresére is nőhet ez a szám a század végéig a 2000-es értékekhez képest.

Éppen ezért kiemelkedően fontos lenne közegészségügyi szempontból, hogy becsült adatokat tudjunk szolgáltatni a bozóttüzek kibocsátásáról, kiváltképp egy olyan jövőben, ahol a tűzesetek száma egyre növekszik. A CAMS minden nap kiad egy ötnapos előrejelzést a bozóttüzek során keletkezett füst-aeroszolok, és más szennyező anyagok terjedési útvonaláról. “A CAMS globális légkörösszetételi elemzéseinek és előrejelzéseinek segítségével, figyelemmel követhetjük és kiértékelhetjük a füstszennyezés esetleges hatásait világszerte” – nyilatkozta Dr. Parrignton. „Habár a nagy távolságokat utazó füsttömegek nincsenek hatással a felszíni légrétegek minőségére, hasznos követni a mozgásukat, mivel bizonyos esetekben ezen alsóbb rétegekbe is eljuthatnak.”

Lángoló tőzeglápok, emelkedő szén-dioxid-szint

És akkor ott van még a szén-dioxid is. A CAMS megfigyelései szerint 2019 első 11 hónapjában az erdőtüzek mintegy 6,735 Mt szén-dioxidot juttattak világszerte a légkörbe. A legnagyobb mértékű kibocsátást többek között a június-júliusi sarkvidéki tüzek során mérték; ekkor 140 Mt – tehát 36 millió autó kibocsátásának megfelelő – CO2 került az atmoszférába, illetve az indonéz tüzek augusztus és november között 708 Mt szén-dioxid légkörbe jutásáért volt felelősek. Arról még folynak a viták, hogy vajon mekkora mértékben járulnak hozzá a bozóttüzek a klímaváltozáshoz, ugyanis a regenerálódó növények és fák újra megkötik a CO2 egy részét; a tudósok szerint a tüzek okozta kibocsájtás jóval elmarad a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó szennyezéstől. A növényzet újraéledésének a sebessége azonban nagy eltéréseket mutat. Vannak területek, ahol tartós károkat okozhatnak a tüzek. A tőzeglápok égése során a vastag talajrétegben tárolt nagymennyiségű CO2 felszabadul, az égést követően pedig még hetekig, hónapokig is parázslani szoktak az ilyen vidékek; helyreállásuk évszázadokba telhet. A 2019-es indonéz bozóttüzek – amelyeket a CAMS a nagy távolságokra eljutó CO2-csóvák miatt folyamatos megfigyelés alatt tartott – 43 százaléka tőzeglápokon keletkezett.

A világ talajban tárolt CO2-készleteinek 14 százalékát rejtő állandóan fagyott tőzeglápokat immár az egyre hevesebb sarkvidéki erdőtüzek is veszélyeztetik, mivel a lángok megolvasztják a lápokat védelmező felső, fagyott talajréteget. A permafroszt olvadásával nagy mennyiségű metán juthat a légkörbe; a metán, egy a széndioxidnál 30-szor erősebb üvegházhatású gáz. Ezen felül az égések után a hóban és a jégben megülő korom és hamu tovább növeli a talaj felmelegedését, ugyanis a sötétebb felület nagyobb mértékben nyeli el a nap melegét.

Nagyobb tudatosság, hatékonyabb tűzvédelem

Az ECMWF és a Copernicus katasztrófaelhárítási szolgáltatásának egy új tűzveszéllyel kapcsolatos információkat tartalmazó adatbázisa azonban segíthet megállapítani, hogy a tűzesetek kialakulásában tapasztalt változások valóban szokatlanok-e, vagy a múltban is ez volt-e a norma. A világ első nyílt hozzáférésű, hosszú távú – az 1980-as évek óta vezetett – időjárási és éghajlati nyilvántartása segíthet majd kielemezni a jelen tűzveszélyes helyzeteit a múltbeli, bozóttüzeknek kedvező körülmények viszonylatában, segít kiértékelni az éghajlat változékonyságát, továbbá azonosítani a tűzveszélyes területeken tapasztalható minták változásait világszerte.

„A tűzveszélyekkel kapcsolatos információk és előrejelzések alapvető fontosságúak a bozóttüzek megfigyeléséhez, ugyanis ezek szolgáltatják a környezeti tényezők kontextusát a tüzesetek helyszínéről” – mondja Dr. Parrington. „Ez az adatgyűjtemény létfontosságú, mivel egy hosszú távú kontextusban mutatja meg a tűzveszélyes helyzetek változását világszerte, segít azonosítani azokat a helyszíneket, ahol egyre gyakoribbak a tűzesetek, segíti a polgári védelmi ügynökségeket, és a lakosság körében végzett tűzeseti tényezőkkel kapcsolatos ismeretterjesztést is.”

A bozóttüzek megfékezése érdekében tett erőfeszítések is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak. Kaliforniában a közmű vállalatok az áramellátás szüneteltetésével alkalmazkodtak a tűzveszélyes viszonyokhoz, a tűzoltóságok a tervezés és a tájékoztatási tevékenység fejlesztésével reagáltak, az állam pedig az erdők egészségének megőrzéséhez és a tűzmegelőzési erőfeszítésekhez járul hozzá a szénkibocsátás-korlátozási és kereskedelmi programja által. Spanyolországban úgy előzik meg a különleges egységek a megatüzek kialakulását, hogy elégetik a túlburjánzott erdei növényzetet. Ausztráliában pedig tűzbiztonsági okokból megújították az építkezésekre vonatkozó nemzeti törvényeket.

HIRDETÉS