Nagy az eltérés az uniós országokban az új gyógyszerek és kezelések elérhetőségével kapcsolatban. Az Európai Bizottság gyógyszerreformra vonatkozó legutóbbi javaslata szerint néhány tényezőt európai szinten lehet kezelni, ezzel pedig felgyorsulhat a folyamat.
A 41 éves informatikai mérnök és amatőr kerékpáros Kuba Molka Lengyelországban él. Késői tinédzserkora tele van rossz emlékekkel.
"A tünetem gyakori hasmenés és véres széklet volt. Minden orvos azt mondta, hogy az érettségi előtti stressz miatt van. De amikor végeztem az érettségivel és az egyetemi felvételi vizsgákkal, ez még mindig fennállt. Szóval ekkor kezdtem el komolyan segítséget keresni,” mesélte az Euronews Smart Health című műsorának.
Kubánál fekélyes vastagbélgyulladást diagnosztizáltak. A kezelések egyre kevésbé bizonyultak hatékonynak, és egyre több mellékhatás jelentkezett.
Lengyelországban és az Európai Unióban is rendelkezésre áll egy speciális, az állapotához jól igazodó injekció, amelyhez azonban Kuba hónapokig nem tudott hozzájutni. Az egyetlen módja annak, hogy végre megkapja a készítményt, az volt, hogy önkéntesként részt vett egy folyamatban lévő kutatási programban.
"Először megkérdeztem az orvosomat, hogy mi a módja annak, hogy megkapjam a szükséges gyógyszert. És akkor jött az ötlet, hogy vegyek részt egy kutatásban. Lassan kezdem látni, hogy javul az állapotom,” mondta a férfi.
Kubához hasonlóan több ezer más lengyel és európai beteg is nehezen jut hozzá a szükséges legújabb és leghatékonyabb gyógyszerekhez. Néhány ilyen gyógyszerre elviselhetetlenül sokáig kell várni. Az uniós országok között pedig nagyok az eltérések. Az uniós átlag 2017 és 2020 között 511 nap volt, de a matek úgy jön ki, hogy Németországban ez 133, Lengyelországban 844 napon jelent. Magyarország nagyjából az átlagot hozza, itt átlagosan 480 nap alatt válik elérhetővé egy új gyógyszer.
Az orvosoknak gyakran kevés lehetőségük marad. Kuba gasztroenterológusa szerint ez szörnyű következményekkel jár a betegekre nézve.
"Vannak olyan betegeink, akik nem reagálnak jól a régebbi gyógyszerekre, és ha nem vagyunk benne a gyógyszerprogramban, akkor nincs mit kínálnunk nekik helyette. Néha a betegek kutatási programokat találnak, és így próbálnak gyógyszerhez jutni. Ha gyorsabban tudnánk kezelni őket, az természetesen jobb lenne a betegeknek,” magyarázta Ariel Liebert gasztroenterológus.
Egy nemrég készült tanulmány 10 olyan tényezőt azonosított, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogy az egyes EU-tagállamokban elérhető gyógyszerek és kezelések máshol miért nem hozzáférhetők. Azt az Európai Bizottság gyógyszerreformra vonatkozó legutóbbi javaslata is megállapítja, hogy ezek közül a tényezők közül néhányat európai szinten lehet kezelni, mondja Brüsszelben az egészségügyért felelős uniós biztos.
"Erős ösztönzőket kell biztosítanunk a vállalatok számára, hogy az új gyógyszereket egyszerre adják ki az összes tagállamban. Az engedélyezési folyamatot is javítjuk a reform során. Például az Európai Gyógyszerügynökségen keresztül gyorsabban lehet majd engedélyeztetni a gyógyszereket: a mai körülbelül 400 nap helyett 180 nap alatt. Ez azt jelenti, hogy sokkal gyorsabban kerülnek majd az új készítmények a gyógyszertárak polcaira,” fogalmazott Sztella Kiriakidesz uniós biztos.
A gyógyszeripari vállalatok azt mondják, hogy készek a reform megvitatására. Néhány kötelezettségvállalást már lefektettek, állítja a Gyógyszergyártók és Gyógyszeripari Egyesületek Európai Szövetségének főigazgatója.
"Számunkra az a cél, hogy termékeink eljussanak a betegekhez, a lehető legszélesebb körben. A hozzáférés terén mutatkozó különbségek több tényezőből adódnak. Nincs egyszerű megoldás. Mi iparágként a saját felelősségünkkel kapcsolatos problémákat úgy kezeltük, hogy kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a termékek engedélyezését követő két éven belül minden egyes tagállamban megállapítjuk a megfelelő árat. A másik javaslatunk az volt, hogy az országok a vásárlóerejük alapján vásárolhassák meg a termékeket, mert ez országonként eltérő,” mondta Nathalie Moll.
Bármi is legyen a megoldás, néhány beteg számára nagyon fontos, hogy az mielőbb megszülessen. Kubának a kutatási programban való részvétel két évre biztosította a hatékony kezelést, de azt nem tudja, mi lesz majd ezután.
„Ezen majd akkor aggódom, ha eljön az ideje. Alapvetően ez a mottóm. De mivel ez még két év múlva lesz, remélhetőleg addigra jó irányba változnak majd a dolgok,” mondta Kuba.