NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Euroviews. Szállodamonstrum? Airbnb-kombinát? Butikhotel? Mi épül a Kazinczy utcában?

A készülő szálloda látványterve - a Kazinczy utcai homlokzat
A készülő szálloda látványterve - a Kazinczy utcai homlokzat Szerzői jogok forrás: Forestay Group
Szerzői jogok forrás: Forestay Group
Írta: Gábor Ács
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
A cikkben kifejtett, az Euronewson publikált vélemények semmilyen módon nem tükrözik a szerkesztőség véleményét.

Betartják az építészeti szabályozást, mégis bírálatok özöne zúdul az öt telek összevonásával készülő projektre. Az Euronews az építészek egyikét és a fejlesztőket is megkereste.

HIRDETÉS

Pánikszerű reakciókat vált ki a Kazinczy utca 40-48. telkek összevonásával épülő új pesti szálloda ügye, legalábbis erre lehet következtetni a sajtóban hullámszerűen megjelenő cikkekből és az erzsébetvárosi Facebook-csoportok posztjaiból, kommentjeiből. A terv bírálói szerint túl nagy lesz a pesti eklektikus óváros szövetének léptékeihez képest a hatemeletes, 270 szobás hotel. Egyesek odáig mennek, hogy nem is szálloda, hanem egy Airbnb-kombinát épül, aminek kétszintes mélygarázsa elviselhetetlen autóforgalmat vonz majd a sikátorszerűen szűk utcára. Tényleg így lenne?

A tervezőket és a beruházókat a legutóbb megjelent cikkek szerzői nem kérdezték meg, ezért az Euronews arra kérte az építészek egyikét, Tömösi Örsöt, illetve a Forestay Group managementjét, Botos Bálintot és Németh Pétert, hogy reagáljanak az őket érő bírálatokra.

Válaszaik előtt érdemes megismerni a kritikákat, amik az előzetes látványtervek publikálásakor záporozni kezdtek. Az aggályok összefoglalására Saly Noémi várostörténészt, Bojár Iván András építészkritikust és Zubreczki Dávid építészeti szakírót kértem.

forrás: Forestay Group
A tervezett szálloda 270 szobás lesz a befektetői szándék szerintforrás: Forestay Group

A jelenlegi, szellősebb beépítést védők álláspontját osztja Zubreczki Dávid építészeti szakíró:

"Nem kellene új beépítéseket csinálni a belvárosi kerületekben. Budapest belsejének tervezettsége egészen egyedülálló, de nem szellős, ezért ami megmaradt hely, azt szabadon kell hagyni. A jelenleg itt álló épületek kisebb alapterületűek és alacsonyabbak, mint amilyen az új épület lesz. A klímaváltozás miatt az is fontos szempont, hogy a lazábban beépített területek kevésbé melegednek fel, itt szellősebb a jelenlegi beépítés. A hotel alá tervezett mélygarázs túlzott autóforgalmat generál a már amúgy is zsúfolt negyedben, a XXI. században már őrültségnek számít ilyen városrészben mélygarázst létesíteni. A XX. században azt hittük, hogy ez jó megoldás, de mára kiderült, hogy az autóforgalom csillapítása a cél. Az új épület létesítése kizárólag a befektetőnek hoz hasznot, nem a városnak. Abból kéne kiindulni, ami van, és azt újragondolni, hogy esztétikailag és funkcionálisan miként lehet átalakítani. A mai építészetben az a korszerű irányzat az energiaválság és a globális felmelegedés idején, hogy újrahasznosítsuk a meglévő épületeket."
Zubreczki Dávid építészeti szakíró

Mi is az, ami ezen az öt telken jelenleg áll?

Az öt telekből négyet elfoglaló, a szocializmusban épült üveg-acél épületbe 1976-ban költözött be a Táncművészeti Főiskola, de a zuglói campus elkészülte után 2018-ban megszűnt itt a képzés, azóta üresen áll az épület. 2020-ban a bontásáról határoztak. A korszakot ismerő művészettörténészek szerint komoly építészeti értéket nem képvisel, nem tartozik a hetvenes évek fontos alkotásai közé. Bár állandó használatra, de ideiglenes jelleggel terevezték. Épp ezért – például energetikailag – olyan mértékű beavatkozást igényelne megtartása, ami révén szinte már egy új épület jönne létre.

A 2010-es években Kockaként kezdte emlegetni a szakma a 48. számú telken álló évszázados házat, aminek a belseje teljesen eltűnt. 2013-ban a Minusplus tervezői arról írtak honlapjukon, hogy teljes szabadságot adott nekik egy új vendéglátóhely kialakításakor, hogy az épület belsejéből semmi nem eredeti. A négy homlokzat közül csupán az egyik fal őrzi a régi tégladíszítéses külsőt.

Ami a telekfelosztást illeti: az eredetileg öt telek egyesítésre került a kerületi szabályozási terv előírásai szerint. A korábbi telekfelosztásra ma már csak a házszámok utalnak a Kazinczy utcában.

forrás: Google Maps
Az erzsébetvárosi beruházás helyszíneforrás: Google Maps

Mindezek ellenére Bojár Iván András építészkritikus is azokkal ért egyet, akik ellenzik, hogy új épülettömb készüljön az öt telek összevonásával:

"Az eddig megismerhető látványtervek elnagyoltak, de ezeken úgy látom, hogy nagy és elterpeszkedő lesz, ami készül. Ez bárhol épülhetne, mintha nem tudná a ház, hogy hol van. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a már álló épületek bontása, majd a helyükön új építése egy környezetterhelési bomba. Ha az önkormányzatok környzetterhelési díjat vezetnének be az ilyen beruházásokra, a befektetőknek egyből nem érné meg elbontani azt, ami már áll, és sok ilyen projekttől elállnának, mert nem érné meg. A város szövete így nem lenne egyre zsúfoltabb. Számos rendszerváltás előtti és környéki épületet bombáznak így ki befektetők, amik helyére kamuminimalista, kamumodern épületeket emelnek, amikben szerkezetileg és esztétikailag is nagyon kevés ötlet van. Ezek nem is épületek, hanem ingatlanberuházói produktumok, amik tovább terhelik a már túlterhelt belvárost. Ez a szálloda nagyon nagy lesz, ilyen sok szobával ez már nem is hotel, hanem egy Airbnb-kombinát. Így nem lehet karakteres városnegyedeket megőrizni, illetve koncepciókat megtartani. Ha tőlem kérdezik, hogy mit látnék itt legszívesebben az új beruházások helyett, akkor a válaszom egyértelmű: több fát!"
Bojár Iván András építészkritikus
forrás: Forestay Group
A tervezett szálloda látványgrafikája, a sarkon az egykori Kockát megidéző épületrésszelforrás: Forestay Group

Saly Noémi várostörténész attól tart, hogy minden olyan új épülettömb, ami több telek összevonásával épül az Erzsébetvárosban, a régi pesti belváros eltűnése felé egy-egy lépés:

"Perczel Anna gyakorlatilag házanként védte ezt a negyedet, Védtelen örökségünk című könyvében házról házra járt. Neki volt egy nagyon okos víziója. Itt ugye probléma a túlzsúfoltság, a zöld területek hiánya, a szegény embereknek épült kicsi és ma már rossz állapotú udari lakások nagy aránya. Anna ötlete szerint a kicsi lakásokat össze kellene nyitni, így az épületek jellege nem változna, de az életminőség sokkal jobb lenne. A régi átjáróudvarokat is össze kellene nyitni, amiknek eredete a zsidó hagyományokoz nyúlik vissza. Mivel péntek estétől nem léphettek utcára azok, akik tartották a hagyományt, az udvarok összenyitásával nagy távolságokra juthattak el mégis. Ezeket a labirintusszerű átjárókat imádnák a turisták, a helyiek is szellősebb udvarokon élhetnének, a zöld területet tetőkertekkel lehetne növelni. Ha ilyen jellegű befektetői szándékkal újulna meg ez a negyed, az varázslatosan illeszkedne a karakteréhez. A több telken elterpeszkedő, új tömör épületmonstrumok viszont megszűntetik Erzsébetváros labirintusjellegét."
Saly Noémi várostörténész
forrás: Forestay Group
A Madách sétány felé néző homlokzatforrás: Forestay Group

Tömösi Örs építészt, a készülő új épülettömb egyik tervezőjét is megkereste az Euronews, hiszen eddig őt még nem szólaltatták meg a témában publikált cikkek szerzői.

- Mire gondolt, amikor az éles hangvételű írásokat olvasta?

- A beruházásunktól fejlődik a kerület, maga a környék is szebb lesz, hiszen az utca egy részét is felújítjuk. A bírálók mintha visszasírnák a volt Táncművészeti Főiskola előtti állapotot, a már nem létező épületeket. Visszafele forgatni az idő kerekét az elég nehéz lenne. Igaz, hogy itt volt az egyik első közfürdő Budapesten, de ennek a rekonstruálására befektetői szándékot találni lehetetlen lenne. Ide akkoriban jártak tisztálkodni az emberek, amikor a lakásokban még nem volt fürdőszoba. Ezt nem lehet és nem is érdemes visszahozni, mert a világ megváltozott.

- A legtöbb bírálat arról szól, hogy a pesti óváros szövetében túl nagy lesz az új épület. Ehhez mit szól?

- Ha a Kazinczy utcában lejjebb megyünk, találunk ilyen mértékű épületeket is. Ott van például az Erzsébet-ház, ami az 1990-es években épült, és magasabb, mint a környék, de a mögötte álló ház ugyanilyen nagy léptékű, sőt, a Kazinczy utca másik végében álló eklektikus, régebbi épületek is nagy léptékűek. A tervezés előtt kutatást végeztünk, pont azért, hogy amit építünk, ne lógjon ki a negyedből a méretét tekintve.

- Az új épület öt telek összevonásával jön létre.

- Az eredeti telekfelosztás ma már nem érzékelhető, hiszen a most ott álló üveg-acél épület, a volt Táncművészeti Főiskola több telket foglal el. Régóta üresen áll, az intézmény kiköltözése után a bontásáról is döntöttek, ami érthető, hiszen elhanyagolt, rossz állapotú, ráadásul eleve ideiglenesre tervezték. Régóta nem esztétikus látvány, a környezet megújítása jót tesz az utcaképnek.

- Mi lesz a 48-as számú telken álló régi házzal, amit Kockaként emlegetnek sokan? Az évszázados házat a bontás fenyegette, amikor a Madách sétány tervezésekor húzott vonalra esett, majd helyi védettséget kapott, később levették róla ezt a védelmet. Része lesz az új tömbnek?

- Leginkább a Kazinczy utcai homlokzata maradt meg, ezért sokat gondolkodtunk, hogy miként vagy milyen mértékben tartsuk meg, illetve érzékeltessük az új épületben. Az eredeti ház már nem létezik, többször átalakították egy-egy funkcióváltáskor. Volt kenyérüzem, szalámigyár, legutóbbb vendéglátóhely. A négyből három homlokzata mára már elpusztult, így olyan kevés maradt az eredeti házból, ami kevés a megtartásához. A formáját viszont sokan kedvelik, ezért a formát megtartjuk, az új épületben láthatóan elkülönülve jelenik meg majd ez a rész egy önálló tömbként, ugyanúgy egy beékelődő dobozként látszik majd az utcaképben, mint most, csak modernebb eszközökkel jelenítjük meg.

- A beruházás bírálói azt is hangoztatják, hogy az új épület nem veszi fel az utca ritmusát, túl hosszan monoton. Nem tervezik a homlokzat függőleges tagolását?

- A kritikusok bírálata nem valós, hiszen több helyen rizalitozzuk a homlokzatot, így látványra öt részre tagolódik az épület. Három rizalit és a Kocka tömegét idéző tömb teszi mozgalmassá az új homlokzatot.

- A sajtó által közölt látványterveken ez alig látszik, vagy csak nekem nem tűnik fel?

- Pedig ezek 50-60-70 centiméteres kiugrások. Az épület tervezése 2019 óta zajlik, a koronavírus-járvány miatt elhúzódott a tervezési-engedélyeztetési időszak. A Covid előtt, 2019-ben már többször a kerületi tervtanács elé került a terv. Az ott megfogalmazott észrevételeknek megfelelően erősítettük a rizalitozást, a homlokzat tagolását. Ezek a kiugró részek igazodnak az utca túloldalán lévő épületsorhoz, a ritmus arra reflektál.

HIRDETÉS

- Milyen ötleteket vittek bele még az új épület látványába?

- A felsőbb szintek tömegét hátrébb húztuk, és másként is színezzük, mint az alsó, előrébb ugró szinteket. A pesti óváros építészeti hagyományait idézi a vízszintesen eltérő színezés, ahogy az anyaghasználat is. Az eklektikus épületeknél jellemző, hogy az alsó két szint eltérő színben és architektúrában jelenik meg a felsőbb szintekhez képest, erre reflektálunk mi is. Megnéztük, hogy a környéken kifejezetten jellemző a vakolat- és a téglaarchitektúra. Ezt is megidézzük, ugyan modernebb megoldásokkal, hiszen nem csak antikolt téglaburkolattal érhető el a hatás. Lesznek homlokzati vakolatjátékok is, és az anyaghasználatot gazdagítja egy-egy fémbetét az ablakok fölött.

forrás: Forestay Group
Ilyen lesz a belső udvarforrás: Forestay Group

Szállodamonstrum? Airbnb-kombinát? Butikhotel? Mi épül öt összevont telken? A Forestay Group managementje, Botos Bálint és Németh Péter válaszol az Euronews kérdéseire.

- Jogosnak érzik a felháborodott hangvételű cikkeket?

- Mivel olyasmit szeretnénk építeni, amire hosszútávon is büszkék lehetünk, lélekromboló a konkrét részletek ismerete nélkül írt kritikákat olvasni. Méltatlan, hogy a most megjelent cikkekben mi nem szólalhattunk meg, nem kérdeztek minket, és ráadásul alaptalanok azok a bírálatok, miszerint nem illeszkedik az új épület az adott helyre.

- Említsenek konkrét példát!

HIRDETÉS

- Például azok az észrevételek, hogy a tervezők meg sem próbálták, hogy illeszkedjen az új a meglévőhöz. Három tervtanácsot megjárt már a terv, mind a három testület észrevételeit megfogadtuk, és magunk is törekedtünk olyan ötletek megvalósítására, amiket az imént részletezett Tömösi Örs. Nagy épület, de alapterületében pesti viszonylatban nem olyan hatalmas: 10 ezer négyzetméteres egy 3300-as telken. Vagyis a telek területéhez képest háromszoros szorzó, miközben több szintes. Ez a pesti belvárosban kifejezetten alacsony szorzónak számít.

- Az elhangzottakon túl milyen részletek segítik az új épület illeszkedését a negyedbe?

- Figyelembe vettük például, hogy környező épületekre az jellemző, hogy a lábazat másfél emelet magas, a traktusszélesség húszméteres a belvárosi házaknál, vagyis olyan paramétereket, amikben egy modern épület illeszkedni tud, igyekeztünk a környezethez igazítani. Száz évvel ezelőtti épületeket a mában nem másolhatunk, de azok modern interpretációját megjeleníthetjük. Az illeszkedést segíti, hogy visszaléptettük az épületet, ezáltal kiszélesedik az utca, ráadásul fákat is telepítünk. Nem csak az épületre tekintünk fejlesztési célként, hanem a környezetére is. A Kazinczy utcát is felújítjuk a Dob utca és a Király utca közötti szakaszon, ami sokkal hosszabb, mint az épület előtti utcarész. Olyan útburkolatot használunk majd, ami igazodik a zsinagóga előtti részhez a Dob utca és a Wesselényi utca közötti szakaszon.

- Mi a válaszuk arra a kritikára, hogy az eddigi szellősebb beépítést egy tömöttebb beépítés váltja fel?

- Pont ezért húzzuk vissza az épület homlokzatát 5 méterrel, ezáltal szélesebb és szellősebb is lesz itt az utca. Ez kifejezetten jót tesz, mert ez ad lehetőséget arra, hogy fákat ültessünk, amire eddig itt nem volt hely.

HIRDETÉS

- Mit felelnek arra a közszájon terjedő felkiáltásra, hogy ez nem is szálloda lesz, hanem egy Airbnb-kombinát?

- Érdemes visszatekinteni arra, hogy miért terjedt el ennyire az Airbnb 2016-tól Budapesten. Nem volt annyi megfelelő szállodai szoba, amilyen mértékben növekedett a turizmus. A szálláshelyek 40 százalékát az Airbnb-n keresztül foglalták. Ez eltűntette a bérlakás piac 10 százalékát is, aminek nyomán az albérleti díjak ugrásszerűen emelkedtek. Vagyis a megfelelő szállodák hiánya a bérlakások piacára is nyomást gyakorolt, mivel az airbnb-s szállások szűkítették a bérelhető lakások kínálatát, ráadásul zavarta az érintett társasházak életét. Ezért van szükség megfelelő minőségű szállodákra, amik megfelelő minőségű turizmust vonzanak Budapestre. A mi épülő szállodánk úgy épít az airbnb-s közönségre, hogy minőségi szállást kíván nyújtani a lakások helyett.

- Több cikk kifogásolja, hogy túl nagy a szálloda, túl sok lesz a szoba.

- Nem érdemes hetven alatti szobaszámmal beruházni, ezért terveztünk mi is kétszáz fölötti szobával. A szobák számánál fontosabb szempont, hogy építészetileg sikerül úgy megoldani, hogy szálloda ne tűnjön nagynak, ugyanakkor a sok szoba révén tud nyomást levenni a lakáspiacról.

- Éles kritika volt az is, hogy felesleges környezetterhelés lebontani már meglévő épületeket, inkább kreatív ötletekre van szükség a megújításukhoz. Az itt álló üveg-acél tömböt nem tudták átalakítani?

HIRDETÉS

- A volt Táncművészeti Főiskola épülete már eleve ideiglenesnek épült. Ebből adódóan se szerkezetileg, se energiahatékonyságban, se esztétikailag nem felel meg a mai elvárásoknak. Hozzánk nagyon közel áll a régi épületek adaptív újrahasznosítása, ezt bizonyítja egy másik projektünk, a Tűzoltó utcai Dean's College Hotel, ami egy ipari épület újjászületése. Itt nem lehetséges revitalizálni, mert az egykori Táncmű épülete erre nem alkalmas, ahogy a mellette álló Kockáé sem. A 48-as számú ház tömegét érzékeltetni fogja az új épület, de az eredeti már nem menthető, mert a belsejét már rég kibontották, a belső szintjeit és födémeit átalakították.

- A már megjelent cikkek szerzői attól is tartanak, hogy az új hotel megnöveli a környék autóforgalmát. Jó stratégia mélygarázst építeni egy sikátorszerű utcába?

- Egyetértve a forgalomcsillapításra való szándékkal a mi törekvésünk pont az volt, hogy minél kisebb legyen ez a mélygarázs, ugyanakkor egy-egy beruházásnál a jogi szabályozás a parkolóhelyekről is rendelkezik. Épp ezért igyekeztünk a jogi szabályozás adta kereteken belül minél kevesebb parkolóhelyet kialakítani, melyet úgy értünk el, hogy a parkolóhelyek nagy részét átadjuk közcélú használatra, ezáltal csökkentve a parkolási nehézségeket, és a lehető legtöbb parkolóhelyet (több, mint hetvenet) ellátunk elektromos villámtöltővel.

- Ha önök betartják a maximális beépítési magasságot és mértéket, akkor vajon miért vált ki ellenszenvet az építkezés?

- Az a tapasztalat, hogy több olyan beruházást is megkedveltek utólag az emberek, amiket a tervezés vagy az építés szakaszában bíráltak. Itt is jobb minőségű és rendezettebb környezet jön léte, mint amilyen a jelenlegi. Most ezt az utcaszakaszt sokan vécének használják, hajléktalanok telepszenek ide, gondozatlan ez a rész. Mivel ez a hotel magasabb szintű vendégkört céloz, mint a mostani, ezért a kerületnek is jót tesz a minőségi előrelépés a turizmusban és az utcaképben. A buli turizmussal szemben a minőségi turizmus erősítését célozza az idegenforgalmi stratégia, az ilyen házak és brandek épp ezt a célt szolgálják. Itt a változás csak pozitív lehet!

HIRDETÉS
A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Lejáratókampányt indítottak marseille-i civilek az Airbnb-tulajdonosok ellen

Már nyáron elindulnak a spanyol expresszek a francia síneken

Európa mely országai bőkezűek a fizetett betegszabadság nyújtásában?