A politikai thrillerek nagymestere árjárást szeretne a műfajok között.
Néhány film, és alig egy évtized elég volt ahhoz, hogy Rodrigo Sorogoyen Európa egyik legelismertebb, legmeghatározóbb filmrendezőjévé váljon.
Az idén 40 éves madridi filmes olyan izgalmas, politikai töltetű alkotásokkal jelentkezett, mint A rendszer (El Reino), a 6 részes minisorozat, az Antidisturbios, vagy a legutóbbi filmje, az Anya (Madre).
Sorogoyen a lyoni filmfesztiválon mesélt az európai mozival kapcsolatos elképzeléseiről.
„Vannak dolgok, amik egyesítenek minket, és vannak köztünk különbségek. De ez abszolút normális. Nem gondolom, hogy rivalizálnunk kellene az amerikai filmiparral. Ám az igaz, hogy másképpen látjuk az életet, így más szimbolikával dolgozunk mi, filmrendezők is.”
Sorogoyen stílusa ma már jól felismerhető; határozottan vezetett cselekménnyel, nyomás alatt álló karakterekkel, és váratlan fordulatokkal.
Kiváló spanyol színészekkel mutatja be a maffiaszerűen uralkodó politikai elit luxusát, és csatározásaik működését.
A nemrég bemutatott, hatrészes Antidisturbios-t az El Mundo az év legjobb spanyol sorozatának választotta. Ebben egy rendőrnő igyekszik feltárni a rendőrség által elkövetett túlkapásokat, erőszakot.
De Sorogoyen nem szeretne ebbe a skatulyába ragadni, tudatosan feszegeti határait.
„Átjárást szeretnék a műfajok között. Többféle filmet akarok készíteni a vígjátékoktól kezdve, a tudományos-fantasztikus filmeken át akár a horrort súroló terror-moziig. Az igaz, hogy A rendszer (El Reino) egy politikai thriller. De Az Isten bocsásson meg nekünk (Que Dios nos Perdone) inkább klasszikus thriller. Az Anya (Madre) csak thriller-ként indul, ám a cselekmény már nem pontosan az” - vallja a rendező.
Legutóbbi játékfilmje, a Madre (Anya) számos díjat nyert. És a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte el Velencében a főszereplő, Marta Nieto.
A lassan hömpölygő drámában egy 10 éve Franciaországban élő spanyol nő - ott ahol 6 évesen eltűnt a kisfia - ,fia kamaszkori szellemével találkozik.