NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Egy sötét rejtély és mézédes dallamok a Glyndebourne Fesztiválon

Együttműködésben a
Egy sötét rejtély és mézédes dallamok a Glyndebourne Fesztiválon
Írta: Katharina Rabillon
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
Másolja a cikk videójának embed-kódjátCopy to clipboardCopied

Egy baljós történet tele titkokkal: az amerikai zeneszerző, Samuel Barber Pulitzer-díjat nyert első operájával, a Vanessával. Az 1950-es években született mestermű most színpadra került a legendás Glyndebourne Fesztiválon.

Gyönyörű udvarház az angliai Kelet-Sussexben, egy elegáns társaság épp piknikezik - ezt látjuk a világ legkülönlegesebb operafesztiválja, a Glyndebourne színpadán. Samuel Barber Vanessáját ezúttal Keith Warner rendezte.

A háttérben kripták hűvöse és kísérteties homály - egy lélegzetelállító opera Hitchcock korából. Immár hatvan éve, hogy bemutatták.

KEITH WARNER, rendező: Ez egy olyan darab, amely nemcsak operaként, hanem színdarabként is megállja a helyét. Ez a gyönyörű zene csak ráadás, amely magával ragadja közönségét egy nagyon sötét, nagyon rejtelmes történet mélyére.

Egy ház, ahol megállt az idő. Vanessa, akit a brit szoprán, Emma Bell alakít, időtlen idők óta hűtlen szerelme, Anatol miatt búslakodik. A tükrök mind letakarva, mint egy halottas házban szokás, Vanessa semmi mást nem csinál, csak Anatol visszatértére vár. De amikor évtizedekkel később váratlanul betoppan Anatol fiatal fia, Vanessa élete a feje tetejére áll.

EMMA BELL, szoprán: Képzeld el, milyen az, amikor húsz évig vársz valakire, aki aztán egy szép napon besétál. Nincs nagyobb kiszolgáltatottság.

Keith Warner lenyűgöző rendezésében hatalmas tükrök előtt játszódik a történet, ami még valószerűtlenebbé, ha úgy tetszik, álomszerűbbé változtatja a teret.

KEITH WARNER, rendező: Minden mindenben tükröződik, maga a végtelen köszön vissza. Az ember magát látja viszont és a múltját is, ha mélyen tükörbe néz. Olyan, mintha saját életünkkel, környezetünkkel szembesülnénk. Kicsit hátrébb léphetünk, és jól szemügyre vehetjük, mi folyik.

EMMA BELL, szoprán: Arra is jók a tükrök, hogy elmerüljünk bennük, és megálmodjunk egy másik világot a fátylon túl.  A zenei világa ennek az operának egyértelműen epikus, olyan mint a moziban - hatalmas akkordok, őrült mélységek és magasságok. Egy elképesztő méretű világ, amely milliónyi színben pompázik.

JAKUB HRUSA, karmester: A hangzás önmagában árulkodó, nagyon amerikai. Különösen a rézfúvósok, a ritmusvilág és a mézédes melódiák. Tele van váltással, úgyhogy nem hagyja békén, nem ereszti az embert.

KEITH WARNER, rendező: Úgy gondolom, hogy a darab sötét tónusát az adja, ami a történet középpontjában áll, az emberi psziché árnyoldala. Ugyanakkor az egész nagyon elegáns és szépséges, hiszen a homályon átragyog szinte földöntúli fénnyel az, ami a sötétségen túl lakozik bennünk.

A Vanessát augusztus 5-től 26-ig láthatják a Glyndebourne Fesztiválon. Augusztus 14-én, csütörtökön 18.30-tól az előadást egyenes adásban közvetíti a helyi mozi, és megtekinthetik a glyndebourne.com internetes oldalon is.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Verdi sötét drámája: a Simon Boccanegra

Új generáció a Párizsi Operaház nézőterén

Barcelonában a Rigoletto