A késői romantika egyik remekműve Offenbachtól - egyszersmind az egyik legnépszerűbb francia opera is.
A késői romantika egyik remekműve, a Hoffmann meséi Offenbachtól egyszersmind az egyik legnépszerűbb francia opera is. Kaleidoszkópszerűen keveredik benne valóság és képzelet, irodalom és zene, a művészi alkotás és a szerelem, – az opera az abszolút és végtelen nőiség utáni keresést állítja színpadra. A művet a párizsi Opera Bastille mutatta be. Robert Carsen rendezése az opera többrétegű szerkezetét képezi le, a közönség és az énekesek meglégedésére.
- A Hoffmann nehéz szerep, mert ez egy totál őrült történet – mondta a Hoffmannt alakító Ramón Vargas tenor. – A rendező kitűnő munkát végzett. A történetet egy színdarabba helyezi, minden játékká válik, csak Hoffmannak nem esik le.
Azt hiszi, hogy minden valóság, összekeveri a valóságot a képzelettel.
- Antonia szerepe eléggé rám illik, hiszen ő is nagyon szenvedélyes… Igazi művész, csakhogy van egy titokzatos betegsége, amit az édesanyjától örökölt: ha nem hagyja abba az éneklést, akkor meghal. De kész mindent feladni, az éneklésért. Ez annyira illik az én személyiségemhez is, mint egy testre szabott ruha – mondta szerepéről az olasz szoprán, Ermonela Jaho. – Az anyukám soha nem látott élőben énekelni, és amikor a trió elkezdődik, egyszerűen elfelejtem, hogy énekes vagyok, aki Antoniát alakítja, újra kislánynak érzem magam. A zenének ilyen ereje van: képes megérinti a legérzékenyebb pontot az ember szívében.
- Azt hiszem, ma már jobban értem az általam alakított figurát – mondta az Euronewsnak Vargas. – Szimpatizálok ezzel a kétségbeesett emberrel, aki annyira vágyik az életre, annyira szeretne találkozni az igaz szerelemmel, és aki a végén úgy dönt, hogy a tehetségét követi, a költészetet, a művészetet választja a szerelemmel szemben.
A Hoffmann meséit a következő napokon játssza az Opera Bastille: November 12, 15, 18, 21, 24, 27.